222 éve született a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született. A politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere ? eszméi és tevékenysége által ?,  a modern, új Magyarország egyik megteremtője. Gróf Széchenyi Istvánra szeptember 20-án emlékeztek meg Budakeszin, a Széchenyi utca ? Temető utca sarkán lévő emlékműnél.

 

A Széchenyi Baráti Kör társaság által felállított mellszobornál megrendezett ünnepségen tiszteletét tette dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere is.

 

Széchenyi a magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja volt, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója, köztük a budakeszi Széchenyi István Általános Iskoláé is, melynek igazgatónője mondott beszédet az ünnepségen.

 

?Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai, lassan-lassan mégis rabigába görbed, ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé.?

 

Így írt a Széchenyi István gróf a polgári erényről, arról a magatartásról, világszemléletről, felelősségtudatról és cselekvésvágyról, ami számára egész életében az egyetlen lehetséges utat jelölte ki.

 

Amikor Bécsben bejelentette, hogy hidat akar építeni Pestnél a Dunára, Metternich foghegyről vetette oda neki: Hidat?! Széchenyi, mi maga? Utász???

 

Így aztán a gróf úr tiszta vérű arisztokrataként hátat fordított a Habsburgok udvarának, és szenvedélyes barátságot kötött Wesselényi Miklóssal, azzal az erdélyi úrral, akinek léte maga volt a rebellió, akitől ? sok egyéb Isten adta érték mellett ? leginkább a meg nem alkuvást lehetett megtanulni. És a gróf meg is tanulta.

 

Később szerepet vállalt Batthyány Lajos első felelős magyar kormányában. A közlekedésügyet irányító Széchenyi egyre csak vitatkozott a rebellis és liberális Kossuth Lajossal, akinek politikai stílusa, vérmérséklete tökéletesen idegen volt tőle. A gróf úr mégis tette a dolgát, kétségek között hányódva, a tébollyal viaskodva szolgálta hazáját. Széchenyi István képes volt kívülről szemlélni a forradalmat, úgy, hogy pontosan tudta, akkor is részt kell vállalnia a magyar nemzet sorsfordító, a szabadság esélyével kecsegtető vállalkozásában, ha lelke mélyén irtózik minden zűrzavartól.

 

Széchenyi gróf mindig pontosan tudta, mit kell tennie, és bizonyára azt is tudta jól, hogy a haza érdekében vállalt önemésztő, önfelfaló hevülete egyenes úton vezeti őt a döblingi tragédiáig.

 

Mégsem tehetett mást, mert aki lelkében polgár, annak az efféle sorsfordító helyzetekben nincs sok választása. Szorítja őt a tisztesség parancsa, a hűség kényszere, a felelősség terhe.

 

Arisztokratából lélekben polgárrá válni, ez maga a felemelkedés.

A gróf maga mondta: az ember annyit ér, amennyit használ. Az igazi polgár mindig használni akar.

Széchenyi István a szó igaz értelmében volt a haza legnagyobb polgára.

És ezen nem változtat az sem, hogy a mai napig mindannyian, őszinte tisztelettel, gróf úrként emlegetjük őt.?

 

Czifra Zsuzsanna, igazgató

Széchenyi István Általános Iskola

Az eseményen készült fotókat itt tekintheti meg.

 

Kapcsolódó cikkek:

?Jó feltámadást, uraim!? ? Megemlékezés a legnagyobb magyarról

A legnagyobb magyar 152 éve távozott el