Varga Mihály balról – IMF??Autóbiztosítás nélkül is lehet közlekedni, de belénk jöhetnek.? – Varga Mihály balról
A most a parlament asztalán szereplő törvények között Varga Mihály miniszter szerint talán a legfontosabb a földtörvény elfogadása, hogy Magyarországon a magyar gazdák jussanak leginkább földhöz. A másik: a 2013-as költségvetés. Kérdésekre válaszolva, sok-sok egyéb között arról is beszélt tegnap este Budaörsön, hogy a külföldi anyabankok 15 milliárd eurót vontak ki a magyar pénzpiacról.
November 29-én este a Fidesz és a KDNP, illetve a polgári körök budaörsi tagjai találkozhattak Varga Mihállyal, az IMF tárgyalásokat vezető miniszterrel. Az első fél óra a sajtó számára is nyilvános volt, illetve ekkor az újságírók kérdéseket tehettek fel. Ez a program ? a Fidesz-KDNP elnökségének a döntése szerint ? annak az országjárásnak az egyik állomása, amelynek során a kormány tagjai személyesen tájékoztatják a szavazóikat az elmúlt két év döntéseiről, hátteréről és azok eredményeiről.
?A kormány az elmúlt több mint két esztendőben egy olyan helyzetbe tudta hozni az országot, amely már a 2010-es, ?jaj, istenem, mindjárt csődbe megyünk, Görögországhoz vagyunk hasonlóak?-hoz képest a pénzügyileg konszolidált állapotot egyre többen ismerik el ? kezdte mondandóját Varga Mihály. (E cikkben nem kívánom értelmezni az elhangzottakat vagy szembesíteni azokat az ellenzéki állásponttal, illetve a gazdasági elemzők esetleges eltérő véleményével. Ezt a feladatot ezúttal az olvasókra bízom! ? a szerk.). És itt utalnék az Európai Bizottság őszi jelentésére, amely azt mondta, hogy Magyarország tartani tudja most már az államháztartás hiányát, 3 százalék alatt leszünk idén is, jövőre is, tehát van esélyünk arra, hogy Magyarország a 2004 óta tartó túlzott deficit eljárás hatálya alól kikerüljön. Soha nem tudtuk ezt a 3 százalékot elérni. Tavaly már megvolt, idén is megvan, és ha jövőre is, akkor ez az eljárás megszűnik az országgal szemben. Nyilván kényszerpályára állították az országot az elmúlt nyolc esztendőben, és mivel Magyarország már nyolc éve áll egy ilyen eljárás hatálya alatt ? az összes többi ország csak három-négy éve ?, akkor nyilván Magyarországgal akarnak példát statuálni. Tehát Magyarországtól akarták elvonni elsőként az európai uniós támogatásokat a kohéziós alapból, közel 500 milliárd forintot. Ez a veszély, úgy érzem, most már jóval kisebb, mint korábban, köszönhetően az eredményeinknek.?
Varga Mihály beszélt még az államadósság csökkentéséről, illetve a növekedésről és a foglalkoztatásról, hogy szerinte mit teljesítettek ezekkel kapcsolatban már sikeresen, és mi az, amit szerényebb mértékben, illetve mi még a jövő feladata.
Az első kérdés a Buda Környéki Televízió főszerkesztőjétől hangzott el: ?A devizaadósok megmentése folyamatban van ? kezdte ?, az önkormányzatok megmentése, a bankok és a multik megadóztatása is folyamatban van, van-e új kitűzött cél a nemzeti szabadságharcban? Ön jelenleg hogy gondolja: mi a jó a magyar gazdaságnak, az erős vagy a gyenge forint? Hiszen az erős forint exportellenes. Hogyan gondolják a hitelezés beindítását, tervezik-e reorganizációs hitel folyósítását, esetleg várnak újabb külföldi tőkésekre??? A kérdés összetettségén Varga Mihály is meglepődött: ?Ha megengedi, akkor a nyolc-tíz felvetésből hadd emeljek ki kettőt-hármat, és a kollégáknak is hagyjunk lehetőséget ? mondta. ? A most a parlament asztalán szereplő törvények között talán a legfontosabb a földtörvény elfogadása, ami érinteni fogja a mezőgazdaságból élőket. Magyarországon az a moratórium le fog járni, amivel hazánk az európai uniós csatlakozást megkezdte, s nem szeretnénk, ha olyan folyamatok indulnának el, amelyek végén Magyarországon a magyar gazdák jutnának a legkevésbé földhöz. (?) A másik a 2013-as költségvetés elfogadása, amivel kapcsolatban december 11?12-ig szeretnénk lezárni a vitát, hiszen mindenki csak úgy tudja a következő évet tervezni, ha tisztában van azzal, hogy milyen számok, támogatások segítik; milyen kötelezettségek terhelik jövőre a gazdálkodását. Ami a befektetési és növekedési részt illeti: mi arra törekszünk, hogy Magyarország egy stabil, megbízható partner legyen. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a legnagyobb gazdasági partnereinkkel a kapcsolat stabil maradjon, és mellette a keleti piacokon is új partnerekre tegyünk szert. A legfontosabbnak én magam a német kapcsolatokat tartom, hiszen Magyarországon minden hatodik munkahely kötődik valamilyen német beruházáshoz, befektetéshez. (?) A következő évvel kapcsolatban a konszolidáció a legfontosabb, hiszen az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás rendszeréhez nyúltunk hozzá. Nyílván nem történik minden száz százalékban jól, szükség lesz a finomhangolásra (?)?
A beruházásokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekre a későbbiekben a Budaörsi Napló is rákérdezett: vajon a minisztert mennyire aggasztja az, hogy a beruházási ráta az elemzők szerint most nagyon alacsony? ?Van egy nagyon erős hitelleépülés, és ez már 2008 óta tart, és nem látszik a vége ? fogalmazott Varga Mihály. ? A hitel-betét arány sokáig Magyarországon volt a legmagasabb a környező országokkal összehasonlítva, azaz nálunk adták a legtöbb hitelt a befektetett betétekhez képest. Ez olyan 80?120 százalék máshol, nálunk 170 százalék volt. Ennek hatására 2004 és 2008 között nagyon durva eladósodás történt az országban, ráadásul devizában. Ennek olyan súlyos következményei vannak, amit még hosszú ideig fog az ország cipelni. Mert az emberek nem voltak felkészítve az árfolyamváltozásra, hogy megugorhat a törlesztőrészlet. Látjuk, hogy ennek következtében milyen emberi tragédiák vannak. A hitelezés visszafogása tehát 2008-ban elindult, ráadásul párhuzamosan vele a külföldi anyabankok a magyarországi bankjaikon keresztül is vontak ki forrást az otthoni problémáik kezelésére. Ne felejtsük el, hogy a magyarországi 50 bankból 47 nem magyar bank. És ők a saját, németországi, belgiumi, olasz vagy francia problémáikat innen kezelték. Az eddigi becslések szerint mintegy 15 milliárd eurót vontak ki az országból, a hazánkban működő pénzintézetekből, és persze hiányzik ez pénz. És ezt a vállalkozások és a beruházások szenvedik meg elsősorban. Mert azt talán könnyebb elviselni, ha a lakosság hitelezése fagy le, de ha már a vállalkozásoké, akkor sajnos nagyobb a gond. Eléggé riasztó példákat lehetne sorolni olyan magyar vállalkozások részéről, amelyek külföldi bankkal álltak kapcsolatban, és egyik napról a másikra szüntették meg a finanszírozásukat, holott a vállalkozásnak egyébként semmilyen problémája nem volt. Működött, nyereséges is volt, mégis az adott külföldi tulajdonú bank úgy döntött, hogy stop. Én tehát azt mondom, hogy nem a bankadó vagy a pénzügyi tranzakciós adó játszik itt komoly szerepet, hanem egy olyan leépülés, ami a lakosság, a vállalkozások és, tegyük hozzá, az állam előre hozott fogyasztását szokta követni egy válság alatt. Nagyon bízom benne, hogy most már csak 120 körüli a hitel-betét mutató. Van egy bécsi kezdeményezésnek nevezett banki kezdeményezés, ami azt javasolja, hogy a kelet-európai országokban ez a hitel-betét aránymutató 110 százalék alá csökkenjen. Nagyon bízom benne, hogy ha ezt a szintet elérjük, akkor már nem fog tovább csökkeni a hitelezési aktivitás, és a beruházásokra is több forrás jut. Ezért nagyon fontos, hogy az európai forrásokat is lehívjuk, és azok beruházásokra menjenek, és hogy a magyar bankrendszer a kis- és középvállalkozásokat is finanszírozni tudja.? S hogy vajon miért nincsenek új, előkészítés alatt álló, nagyobb külföldi beruházások Magyarországon? ? kérdezhettünk tovább. ?Szerintem vannak ilyenek ? válaszolta a miniszter ? én elég sok ilyet hallok, például egy japán cég beruházása is most indult el, a Mercédesz itt van, az Audi megint tovább akar lépni. Szerintem vannak ilyenek, csak az a kérdés, hogy mi a látószögünk: a pohár félig van tele, vagy félig üres. Én azt mondom, hogy válság közepette ezeket a beruházásokat is meg kell becsülni.?
A két kérdés között kollégáink természetesen az IMF-fel való tárgyalásokra is rákérdeztek, hol tart, lesz-e megállapodás, szükséges-e. ?Úgyis lehet közlekedni a forgalomban, hogy nincs autóbiztosításunk, de lehet, hogy egyszer belénk jönnek, és akkor jó lenne ? világította meg a kormány álláspontját válaszában Varga Mihály. (?) ?. Magyarország finanszírozási igénye, összevetve Görögországéval, minimális, hiszen jövőre is csak 6-7 milliárd euróra van szükségünk, míg Görögországnak csak a második segélycsomagja 550 milliárd volt. De előfordulhat, hogy jövőre egy olyan helyzet áll elő, hogy azok a pénzpiacok, amelyek finanszírozzák a magyar államadósságot, kiszáradnak, eltűnik a pénz. (?) Mert az euróövezet problémái sajnos nemcsak az eurót használó országokat érinti, hanem az EU más tagjait is. Tehát mi törekszünk az IMF-fel való megállapodásra. És úgy érzem most, a 2013-as költségvetés elfogadása után lehet érdemi előrelépés a tárgyalásokban (?).?
A Budaörsi Napló IMF-fel kapcsolatos kérdését a miniszter bulvárosnak tartotta. Mi ugyanis azt szerettük volna, ha bepillantást enged a zárt ajtók mögé, hogy van-e olyan története, ami arra példa, hogy a tárgyalófelek is csak ?emberek?. (?) ?? Egy éve tartanak már ezek az egyeztetések és nyilván, én is sok mindent láttam és megéltem ? mondta. ? De inkább a legutóbbi eseményt mesélném el. Két héttel ezelőtt egyeztettünk egy tárgyalási időpontot a valutaalap fő tárgyalójával ? amelyet nem tekintünk hivatalos tárgyalásnak, mert a hivatalos csak az, amikor egy hivatalos delegáció érkezik Magyarországra, és előre egyeztetett a program is, mint volt júliusban ?, szóval, megbeszéltünk egy találkozót Washingtonba Atanasziosz Arvanitisz úrral, hogy beszámolok neki arról, milyen döntéseket hozott októberben a magyar kormány. Emlékszünk, három intézkedéscsomag volt, ezeket értékeljük és nézzük meg, hogy hol tartunk. S akkor kiutaztam oda, egy kollégámmal ketten. Én tájékoztattam őket arról, hogy milyen állapotok vannak??
Kissé illetlenül itt közbevetettem: ? És ők elhitték? A válasz:
? Azt tőlük kellene megkérdezni, de azért ők nagyjából tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon milyen a helyzet. Nem arról beszélünk, hogy kétszer kettő négy, náluk és nálunk is. Hanem olyan kérdésekről, amelyekben gazdaságpolitikai véleménykülönbségek vannak. Az egyik ilyen, hogy mi a jó növekedés, mitől lesz Magyarországon gazdasági növekedés. Erre ők azt mondják, ha az adót csökkentenénk, ha a magyar pénzintézeti szektort kisebb adóval terhelnénk, akkor a növekedés erőteljesebb lenne. Mi pedig azt, hogy de bocsánat, az EU szerint meg a 3 százalékos hiányt tartanunk kell, és ha a bankadóból csökkentünk, akkor milyen intézkedés van helyette? Jövedelmet, nyugdíjat, szociális támogatásokat csökkentők? Hát ezekről egyeztetünk folyamatosan, nemcsak személyesen, hanem telefonon, e-mailen is. Az adatainkról három forrásból tájékozódik hivatalosan a valutaalap és az Európai Bizottság: a KSH, az MNB és a magyar kormány által megküldött adatok. Tehát nem nagyon lehet trükközni. Szerintem most egy normális tárgyalási metodikában vagyunk, és várunk arra, hogy a 2013-as költségvetés megszülessen, és nyilván utána lehet majd a tárgyalásokat aktívabban folytatni.?
Szóval, lehet-e ezeken a megbeszéléseken olykor lazítani, belefér-e mondjuk a humorizálás? ? erősködtünk tovább. ?Szerintem belefér. De azért fegyelmezett emberek vagyunk, mi és ők is.?
Visszatérve az érdemi kérdésekhez, egyebek között felmerült az egykulcsos adórendszer is, ami a kérdés feltevője szerint a gazdagabbaknak kedvez, de a kisebb keresetűeknek nem. Őket fogja-e valahogy segíteni a kormány? ? vetette fel a kolléga. A miniszteri válasz szerint a jövőben az adórendszer még változtatható, alakítható lesz a tapasztalatok függvényében. S bár azt ígértem, semmit nem kommentálok, azért az meglepő, hogy Varga Mihály nem is utalt az egykulcsos adóval kapcsolatos kormányzati elszántságra, aminek a következtében még az új alkotmányba (alaptörvénybe) is belefoglalták.
Eller Erzsébet/Budaörsi Napló
Ugyanez jobbról Olvassa el ezt a cikket is!
A Buda Környéki Televízió felvételének megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képekre: