Kistérség

Csergezán Pál, a vadászfestő mesés életútja

A budakesziek egyik kedvenc kirándulóhelye a Budai-hegység legmagasabb pontján, a Nagy-Kopasz tetején álló Csergezán Pál-kilátó. A vitorlára emlékeztető kilátó 2004–2005 között épült Basa Péter építész és Czér Péter szobrász építészeti, valamint Jordán László statikai tervei alapján, a Pilisi Parkerdő beruházásában.

Amikor 2006 szeptemberében olvastam a kilátó átadásáról, az elnevezése gondolkodóba ejtett, vizuális memóriám azt súgta, láttam már e nevet leírva. Hamarosan Fekete István könyvei jutottak eszembe. Gyorsan ellenőriztem is, és valóban: Csergezán Pál illusztrálta gyermekkori kedvenc olvasmányaimat, Fekete István könyveit. Festői munkásságával csak ezután ismerkedtem meg. Ámulatba ejtett állatfestményeinek szépsége, a belőlük áradó természetszeretet.

Csergezán Pál, a kiváló magyar állatfestő, grafikus, illusztrátor 1924-ben született Záhonyban. Gyermekéveinek nagy részét Kisvárdán töltötte. 15 évesen Budapestre került, ahol alkalmi munkákból élt, és eközben három évig az Iparművészeti Főiskola építészeti szakán tanult. A 2. világháború végén besorozták és a frontra vitték. A hadifogságban ismerkedett meg az orosz természetfestészettel. Három év hadifogság után került haza, hamarosan a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, immár grafikusként.

Barcsay Jenő, Ék Sándor, Kádár György voltak a mesterei. Kittenberger Kálmán „A Kilimandzsárótól Nagymarosig” című műve volt az első állati témájú illusztrált könyve. Pályája első felében illusztrációival vált ismertté. A természeti témájú regények és ismeretterjesztő könyvek illusztrálása mellett készített diafilmeket, tankönyveket. Dolgozott a Nők Lapjának, az Ország-Világ és a Magyar Vadász c. lapoknak.

Kittenberger Kálmán és Fekete István könyveinek illusztrálása vezette a vadászati témákhoz. Vadgazdaságokban rendezte be műtermeit, vadászatok közben figyelte az állatokat. Ő maga sohasem vadászott, vadászatot nem ábrázolt, mégis a vadászok társadalma fogadta be igazából és biztosították számára, hogy járja a vadont, figyelje az állatokat. Még ma is emlegetik, hogy kézből etette a vaddisznókat. Kedvenc tája a Gemenc és a Pilisi Parkerdő volt, különösen a Budakeszi és Telki közötti terület.

Festményeinek színvilága visszaadja az erdő-mező hangulatát. Ha egy havas tájat bemutató képét nézzük, szinte érezzük a tél hidegét, ha egy tavaszi képét, szinte érezzük a virágok illatát, a szél játékát a lombok között. Ceruzarajzai tükrözik a mozgás dinamikáját a mozdulatlan rajzon. Festészete számára az elismerést a külföldön töltött évek, az ott rendezett kiállítások hozták meg. Évekig élt és működött Németországban. Majd dolgozott a perzsa sah udvari festőjeként Teheránban. Ehhez a lehetőséghez a másik kedvenc témái, a lovak segítették. A sah a lovai megörökítéséhez keresett festőt, a világ legnagyobb lóábrázolással foglalkozó művészei közül rá esett a választása.

Saját elmondása szerint a tehetsége mellett örmény származása révén, a perzsa-örmény eredetre emlékeztető daliás termete, a sahéhoz hasonlatos arcéle bizalmat teremtett számára. Hazatérve a Nimród vadászújság szerkesztője, művészeti vezetője lett. A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tagja volt. A CIC Adminisztratív Irodája Budakeszin található a Pilisi Parkerdőgazdaság területén. A Muray Róbert alapította Altamira Egyesület első elnökévé választotta.

Az egyesület olyan művészek csoportja, akiket megihletett a természet szépsége.
A Budakeszi és Telki közötti erdőben álló vadászházban, az Anna-lakon hunyt el 1996-ban. Hamvait is a vadászház mellett helyezték nyugalomba. Környékünkön az Anna-lakon álló síremléke, a Budakeszi Erdészet területén létesített szoborparkban felállított mellszobra őrzi emlékét. A Csergezán Pál Alapítvány célja, hogy a festő neve és munkássága sokáig fennmaradjon. Legutóbb 2019 nyarán rendeztek kiállítást műveiből Telkiben.

„Csergezán Pál igazi otthona az erdő, igazi barátai a fák, a madarak, a vaddisznók, a vadon élő állatok, a lovak. Egész élete az állatok szeretetének, a természet imádatának jegyében folyt”

– olvasható a nevét viselő alapítvány honlapján.

Összeállította: Ádám Éva
Dr. Monori Ilona írása,
a BKTV felvétele és egy ismerőse visszaemlékezése alapján

Megosztom a cikket

Gratulálunk!!!

A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház fennállásának 20. évfordulója alkalmából emléklapot vettünk át Nádas Anna gyűjteményvezetővel.  A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház fennállásának 20. évfordulója alkalmából emléklapot vettünk át Nádas Anna… Közzétette: Sigmond Bertalan – 2020. szeptember 5., szombat

Megosztom a cikket

Tovább...

Visszaállt a normál ügymenet a kormányablakoknál

ájus 25-től megszüntették a veszélyhelyzet miatt korábban bevezetett ügyfélszolgálati korlátozásokat. A várakozási idő minimálisra csökkentése érdekében arra kérik a kormányablakokban megjelenő ügyfeleket, hogy vegyék igénybe az előzetes időpontfoglalás lehetőségét (Kormányzati Ügyfélvonal tel.: 1818, honlap: idopontfoglalo.kh.gov.hu).

Megosztom a cikket

Tovább...

Környezettudatos önkormányzatok

Összefogás a környezetbarát energiagazdálkodásért címmel tartanak szakmai fórumot Telkiben a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás (BÖT) polgármestereinek, köztük a társulás elnökének, dr. Győri Ottiliának a részvételével.

Megosztom a cikket

Tovább...

Elfogadták a BÖT idei költségvetését

A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás Tanácsának idei első ülésén a polgármesterek többek közt elfogadták a szervezet idei költségvetését, és döntöttek arról is, hogy megrendelnek egy szakértői tanulmánytervet egy Zsámbék-medencei kerékpárút megépítése érdekében.

Megosztom a cikket

Tovább...

Budakeszit is érintheti a változás

Létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid lesz – tájékoztatta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kedden az MTI-t.

www.napi.hu

Megosztom a cikket

Megemlékezés a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján

Január 19-én, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján 2020-ban Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő, az LdU / MNOÖ és a Kormány Mány/Maan községben rendezték meg a központi megemlékezést. Az eseményen Szalayné Sándor Erzsébet, Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes is részt vett.

Megosztom a cikket

Budakeszi, te csodás!

LÁSS! Minden folyamat ami a természetben zajlik belső emberi utakra ad lehetőséget!
…az időjárás olyan, amilyen…a saját véleményed Téged tükröz, vállald fel, és ne az időjárást szídd… vedd észre az apró és hatalmas szépségeket…inkább…főként, ha nagy befolyású, mondjuk média szereplő vagy, például rádió bemondó…mert több millió ember hallgathat…Rád!

Tófalvi Erzsébet

Megosztom a cikket