Trianon-emléknap Budakeszin

“Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény” – idézett beszéde elején Juhász Gyula Trianon című költeményéből dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármester a trianoni békediktátum aláírása napjának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján az I. világháborús emlékmű előtt.

 

A városvezető rámutatott: minden nemzet életében vannak olyan évszámok és az évszámokhoz kötődő események, melyek egy nemzet életében súlyos nyomot hagytak. Ilyen volt 1848, 1956 és 1920 is. A történelemórák tananyagai megváltoztak.

1920. június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját nemzeti létünk egyik legnagyobb temetőjének nevezte a polgármester, majd sorolta a tényeket: elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,2 millió honfitársunk került határainkon kívülre, szorult ki a nemzet összetartó erejéből. Az első világháborút lezáró békerendszer alapján került az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint pedig nyolc államba, és vele együtt a történelmi és kulturális emlékhelyeink nagy része is.

Trianonban egyik napról a másikra fosztották meg nemzetétől az Erdélyben élő magyar családot, a kárpátaljai legényt, vagy éppen az idős muraközi asszonyt. Több mint 3 millió magyart fosztottak meg gyökerétől, idegenek kidobták hazájukból, más ország állampolgárai lettek.

Ezt követően az azóta történt változásokról beszélt dr. Csutoráné dr. Győri Ottília, majd az alábbi bekezdést idézte az Alaptörvényből: “Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

A polgármester a változások közé sorolta azt az Országgyűlés által elfogadott és 2010-ben hatályba lépő törvényt is, amely tanúságot tesz a nemzeti összetartozásról, mely értelmében az országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Mint a város vezetője mondta, az ilyen és ehhez hasonló megemlékezések alkalmat adnak számunkra, hogy újra és újra átélhessük a történelmet, emlékezzünk és emlékeztessük magunkat arra, hogy feladatunk van. A közös folytatás feladata. – Magyarország nemzetpolitikája nem más, mint a magyar nemzet határokon átívelő egyesítése, amelybe beletartozik a külhoniak támogatása, a kettős állampolgárság elismerése, és a szavazati jog biztosítása is ? folytatta dr. Csutoráné dr. Győri Ottília.

Végül a polgármester beszámolt arról a példaértékű kapcsolattartásról, amely Budakeszit az erdélyi Csíkszeredához és az ukrajnai Beregdédához fűzi. Az önkormányzat több százezer forinttal támogatta a közelmúltban az említett két települést.

A megemlékezésen Malek Édua, a Nagy Sándor József Gimnázium tanulója elénekelte a Szeret vize martján című népdalt, Ambrus András színművész pedig elszavalta Juhász Gyula Trianon című versét.

Ezt követően Budakeszi Város Önkormányzata, intézményeinek képviselői, Budakeszi Város Német Önkormányzata, a Budakörnyéki Székelykör, majd a Budakeszi Szépítő Egyesület vezetői elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emlékmű talapzatán. A Székely himnusz közös eléneklése után az egybegyűltek ? a megjelent óvodásokkal, iskolásokkal és civilekkel együtt ? Demjén Ferenc: Honfoglalás című művének dallama alatt az összetartozás jelképeként egymás kezét megfogva körbeállták az I. Világháborús Emlékművet.

 

bgy

 

Fotógaléria itt.

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket