Tilos a fecskefészek leverése

Az apró sárgolyókból építkező fecskék költését az építőanyag-hiány, a régi fészkek megrongálódása, leesése vagy leverése alapvetően megnehezíti. Budakeszire is visszajáró vendégeink életét megkönnyíthetjük egy kis figyelemmel, törődéssel.

“Eresz alól fecske fia idenéz, odanéz,
Van-e hernyó, hosszú kukac, ízesebb, mint a méz?
Csőrét nyitja ám, buzgón, szaporán.
Kis bendőbe mindenféle belefér igazán.”

Ki ne emlékezne a közelmúltból vagy gyerekkorából azokra a szép nyári napokra, amikor e kedves kis állatok párbeszédétől, semmivel össze nem téveszthető bugyborékoló hangjától voltak hangosak az ereszaljak. Mára lassan ez már a múlté. Egyre több megüresedett fészekkel találkozni ott is, ahol ez évekkel ezelőtt lehetetlen volt.

Még elképzelni is nehéz, hogy milyen elképesztő munkát jelenthet a fészeképítés ezeknek a különleges életmódot folytató madaraknak. A fecskéknek először is meg kell keresniük a sár fészeképítőanyag-gyűjtő helyeket; innen a csőrükkel ki kell termelniük, meg kell formálniuk, majd a szájukban egyesével a költőhelyre kell szállítaniuk a sárgolyókat. Ott ezeket először is vízszintesen fel kell fogatniuk a falra ez lesz a fészek alapja, majd ha ez kellően tart, erre kell rétegenként felfalazniuk a fészekcsészét. Mindeközben táplálkozniuk is kell, így pótolva vonulási, majd az udvarlási és fészeképítési kondícióvesztést.

Műfészkek kihelyezésével pótolhatjuk azokat a hiányosságokat, amelyeket megváltozott környezetünk okoz. A legfontosabb szempont, hogy a hely megválasztásakor és a felhelyezéskor vegyük figyelembe a két faj sajátos, egymástól eltérő fészekhely-igényét.

A molnárfecskék felülről zárt fészket építenek, amelyen csak egy kis bebúvónyílást hagynak a madarak. A fészkek teteje azonban nem sárból készül, ezt az eső ellen védő anyag az ember előtti időkben sziklák, ma már szinte kizárólag az épületeink vízszinteshez közeli felülete adja. Ezt a követelményt okvetlenül vegyük figyelembe, amikor műfészkeket helyezünk ki ennek a fajnak!

Áprilistól tilos a telelésből visszatérő és a költési időszakot megkezdő fecskepárok fészkeinek leverése.  Április elseje előtt is csak indokolt esetben, átépítés vagy felújítás kapcsán hatósági engedély birtokában távolítható el a fészek. Azonban az átalakításnak úgy kell lezajlania, hogy a végén az épület ismételten alkalmas legyen a fészkelésre. Olyan építészeti megoldást kell választani, amely lehetővé teszi a fészeképítést. 

A Magyarországon költő fecskefajok egyedeinek természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény már a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől megtudtuk, hogy 2010-ben  a fecskék védelmének évében  is már számos bejelentés érkezett elpusztított fészkekről. A civil szervezet a magyarországi fecskepopuláció megmentése érdekében évek óta minden esetben értesíti az eljárásra jogosult hatóságot.

A hazai fecskepopuláció hosszú idő óta csökkenő tendenciát mutat, a füsti- és a molnárfecskék állománycsökkenése 5-7 százalék között mozog évente. Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely-átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes emberek közvetlen beavatkozással nem tudják befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése. Éppen ezért különösen fontos, hogy védjük a fiókákat és segítsük elő, hogy az állomány növekedésnek induljon, segítsük a fészekrakásban őket.

A hatályos jogszabályok a természetvédelmi oltalom alatt álló madarakra a költési időszak alatt kiemelt figyelmet fordítanak. A védett madarak fészkei, tojásai és fiókái  a kifejlett madarakhoz hasonlóan  a törvény hatálya alá esnek, ezért pusztításuk, a fészkek és fészkelő helyek engedély nélküli bolygatása törvénytelen!

Az ország bármely részén két állami természetvédelmi szervezet régiós képviseletétől, a nemzeti park igazgatóságoktól és a zöldhatóságoktól kérhetünk segítséget a falfelújítások természetvédelmi vonatkozásai kapcsán. Ha lakott, vagy épülő fecskefészkek leverését tapasztaljuk, veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, a legjobb, leggyorsabb megoldás, ha  az MME mellett  a területileg illetékes zöldhatósághoz fordulunk. Ez az országos hatósági hálózat köteles és jogosult eljárni minden ilyen bejelentés ügyében.

A néhány évvel ezelőtt tapasztalt szeptemberi rossz időnek drasztikus hatása volt a fecskeállományra: 2008-ban becslések szerint madarak tízezrei pusztultak el Európa-szerte. A fecskék ugyanis csak repülő rovarra vadásznak, ám 15 Celsius-fok alatt, szélben, csapadék esetén nincsen táplálék. Elég néhány rosszkor jött nap, és egész állományrészek semmisülhetnek meg.

A hosszú távú vonuló madaraknál általában nagyon jelentős az afrikai állományvesztés. Ennek több oka is van, például a klímaváltozás miatt bekövetkező szokatlan időjárási jelenségek (legyen az akár eső, akár szárazság) nagyon megtizedelhetik a madarakat. A környezetszennyezés, a mérgezések szintén sok madár pusztulását okozzák. Az elefántfűben rejtőző fecskékre továbbá előszeretettel vadásznak a helybeliek, hogy húshoz jussanak a húszmilliós állományból becslések szerint több százezret megesznek

Tíz év alatt felére csökkent a hazai állomány

A szakértő elmondta, hogy az elmúlt tíz évben a fecskék hazai állománya átlagosan majdnem 50 százalékkal csökkent, de a molnárfecskék esetében még ennél is rosszabb, 65%-os csökkenést tapasztaltak. Ha ez így folytatódik, akkor tíz év múlva nagyon ritkák lesznek a fecskék Magyarországon” mondta a szakértő. Megfogyatkozásukért elsősorban az élőhelyük átalakítása, a mezőgazdaság a felelős, valamint az ebből fakadó csökkenő rovarlétszám. Fészkelő helyeik száma is csökken, részben mert az aszályosodás miatt tavasszal nem találnak megfelelő építőanyagot a sárfészekhez, részben pedig mert sokan leverik a fészküket.

A városokból vidékre költözők gyakran nem tudják, milyen hasznos madarakról van szó, és csak problémának tekintik őket, pedig az úgynevezett fecskepelenka készítése amely felfogja a madárürüléket nagyon egyszerű. Ezekhez adódnak hozzá a már korábban említett globális hatások (vonulás, klímaváltozás, vadászat), melyek miatt gyakran kárba veszik az a sok energia, amit a fecskék védelmébe fektetnek. A fecskék eltűnése a repülő rovarok (például szúnyogok) elszaporodását okozhatja, de hatással lehet a ragadozó madarakra is, melyeknek így kevesebb táplálék jut. Ezáltal teljesen felborulhat a madarak és rovarok természeti egyensúlya.

Fecskepelenka
A legtöbb embert, akinek a házán fecske fészkel, a leginkább a fészekből kipotyogó ürülék zavarja. Ennek a problémának a megoldására találták ki a fecskepelenkát, mely egy legalább 30 x 20 centiméteres fa, műanyag vagy fémlap a fészek alá helyezve. A pelenka összegyűjti az ürüléket, és szükség szerint takarítható.

Sárgyűjtőhely
Az aszfaltos területeken a füsti- és molnárfecskék számára a legnagyobb nehézséget a fészekanyag gyűjtése jelenti. Sárgyűjtőhely könnyedén készíthető a kertben: egy sekély gödröt kell ásni, azt fóliával bélelni (hogy a víz ne szivárogjon el), majd a felaprózott földet visszaszórni, és alaposan meglocsolni. A sárgyűjtőhelyet áprilistól júliusig érdemes fenntartani.

Fecskefajok Magyarországon

Hazánkban négy fecskefaj él, ezekből valójában három (füsti-, molnár- és partifecske) tartozik a verébalakúakon belüli fecskefélék (Hirundinidae) családjába, egy (a sarlósfecske) pedig a sarlósfecske-alakúakon belül a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába.

A lakóházak környékén leggyakrabban füstifecskével (Hirundo rustica) és a molnárfecskével (Delichon urbicum) lehet találkozni, ez a két faj kötődik a leginkább az emberi tevékenységekhez. Azokon a helyeken, ahol háztáji állatokat tartanak, jól megfigyelhető, hogy a molnárfecskék elsősorban a tornácon szeretnek fészkelni, míg a füstifecskék inkább az istállóban. Abban az esetben, ha az istálló kiürül, a füsti fecskék két éven belül továbbállnak, és új fészkelő helyet keresnek. A két faj egyedeit repülés közben a legkönnyebben a torkuk színe alapján lehet megkülönböztetni: a füstifecskéé vörös, míg a molnárfecskéé fehér.

A partifecske (Riparia riparia) általában vízpartok közelében fészkel, ahol elegendő táplálékot és fészeképítésre alkalmas partfalat talál, de előfordul homokbányákban és kubikgödrökben is. A fészekként szolgáló üregeket a hímek kezdik el ásni, majd a párválasztást követően a tojók segítségével fejezik be. A fiókák számára nagy veszélyt jelent az áradás, 2010 májusában a tiszai partfalakban fészkelő partifecskéknél számos fészekalj pusztult el a zöldár miatt.

A sarlósfecske (Apus apus) csak névileg tartozik a fecskék közé, valójában azonban a kolibrikkel közös rendbe (Apodiformes) tartozik. A fészkelést leszámítva egész életét a levegőben tölti, fejletlen lábai nem is alkalmasak a járásra, csak a kapaszkodásra. Repülés közben alszik, és a fészkét is levegőben repülő növényi anyagokból készíti.

Magyarországon mind a négy faj védett, eszmei értékük egyedenként 50 000 forint.

Forrás: Wikipédia, Origo

Megosztom a cikket