Miért fontos a szoptatás a bébiknek?

Hiszen az nemcsak egy szoros testi-lelki kontaktus elindítója és egy sajátságos kommunikáció megalapozója anya és csecsemő között, hanem a babák számára a legtökéletesebb, leghatékonyabb tápláléknyújtó esemény is, amely az egészségét szolgálja.

Már 12 éve ünnepeljük a szoptatás világnapját több szakmai szervezet, köztük az UNICEF és a WHO kezdeményezésére.

A szoptatást támogató ENSZ-szervezetek és államok 1992-ben nyilvánították augusztus 1-jét a szoptatás világnapjának. Céljuk az, hogy minden édesanya 4-6 hónapig kizárólag anyatejjel táplálja gyermekét, s aztán a hozzátáplálás mellett, a gyermek 1-2 éves koráig kapjon anyatejet.

A szoptatás társadalmi megítélése rendkívül sokat változott az elmúlt száz év során. A mesterséges (tápszeres) táplálás lehetősége sokáig fel sem merülhetett, hiszen az anyatejen kívül nem volt más alternatíva, ennek ellenére nem szoptatott minden anya, kiváltképp a felsőbb társadalmi osztályokból származó kismamák nem. Ez a feladat sokáig a szoptatós dajkákra hárult, akik csendben, különösebb megbecsülés nélkül tették a dolgukat, és táplálták a gondjaikra bízott kisbabákat. A XX. század második felében aztán a tápszerek megjelenése, illetve a nők tömeges munkába állása alakította át a babatáplálási szokásokat. A 70-es években a képzettebb anyák mindinkább felhagytak a szoptatással, ehelyett a tápszeres táplálást részesítették előnyben. Valamivel később pedig a kevésbé iskolázott kismamák is követték példájukat. Nem sokkal ezután, a 90-es évek elejétől azonban ismét gyarapodni kezdett a szoptatott babák tábora, hiszen a nők hallgattak a szakemberekre, akik időközben felismerték az anyatejes táplálás jelentőségét. Napjainkban a magyar édesanyák kb. 95 százaléka azzal a szándékkal készül a szülésre, anyaságra, hogy szoptatni fogja a kisbabáját. Ugyanakkor a védőnői ellátás adatgyűjtése szerint 2013-ban betöltött négy hónapos korig a magyar csecsemők 53százaléka, betöltött hat hónapos korig pedig 35 százaléka kapott kizárólag* anyatejet. Budakeszi az országos átlaghoz mérten különösen jó arányszámokkal büszkélkedhet: a 4 hónapos korig szoptatott csecsemők aránya 76%, a 6 hónapig kizárólag szoptatott babák aránya 74%, de 1 éves kor után is 56 %-ban szoptattak a budakeszi édesanyák.

Az kismamák döntő többsége tudja, hogy kisbabájának az anyatej mennyire fontos, és legalább 6 hónapig kizárólag anyatejjel szükséges táplálnia gyermekét. A védőnők mindent megtesznek a sikeres szoptatás megvalósulásáért, már a várandósság ideje alatt tanácsokkal, információkkal látják el a leendő édesanyákat. Különösen fontos időszak a szülést követő néhány nap, melyet a kórházban töltenek az édesanyák újszülöttjeikkel. Itt a szülésznők és a csecsemős nővérek segítik a szoptatás megindulását. A szoptatás, az édesanya és az újszülött egymásra hangolódása nem megy mindenkinek zökkenőmentesen, előfordulnak nehézségek, melyek a szakemberek segítségével és az édesanya kitartó hozzáállásával, a család támogatásával leküzdhetők. Sajnos azonban még ma is vannak, akik a kezdeti kudarcok után hamar feladják a szoptatást. Pedig nagyon sok érv szól a szoptatás mellett, nézzük sorjában:

–       Először is: a szoptatott gyermekek között ritkábban fordul elő felső légúti hurutos betegség és a hasmenés. Az allergiamegelőzésben is fontos szerepet játszik az anyatej: jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát, valamint a csecsemő és kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését. Kutatások igazolják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében felnőtt korban is kisebb a túlsúly, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata.

–       A szoptatott csecsemők okosabbak. Több éven át tartó kutatás eredménye alapján azok a gyerekek, akiket hosszabb ideig szoptatott az édesanyjuk, és nem kaptak tápszert az anyatej mellé, jobb eredményeket értek el az intelligencia teszteken.

–       A mamának is jó. A korai és gyakori szoptatás az édesanya számára is előnyös: fokozza a méhösszehúzódásokat, így segítve a méh eredeti állapotának mielőbbi elérését. A szoptatás védelmet nyújt az emlő- és a petefészek daganat ellen. Megfelelő étrend mellett a szoptatás segíthet a várandósság alatt felszedett plusz kilók leadásában is.

– Sok képzett szakember van ebben a témakörben, de az anyák közül kevesen tudják, hova és kihez fordulhatnak segítségért, ha a tejúton” elakadnak.
– Két szervezetet említek, ahol a kezdő mamák minden segítséget megkaphatnak a szoptatással kapcsolatban. Az egyik a La Leche Liga, amely két évtizede alakult meg; a másik a Szoptatásért Magyar Egyesület, mely egy évtizedes múltra tekint vissza. Mindkét szervezet egyazon cél érdekében tevékenykedik, nevezetesen, hogy segítsék az anyatejes szoptatás kezdeti nehézségeivel szembesülő anyákat.
– A cél valóban azonos, de a két szervezet között van egy nagy különbség: amíg a ligában kimondottan önszerveződő, tapasztalatokkal rendelkező anyák az önkéntes segítők, addig az egyesületben professzionális, képzett szakemberek dolgoznak, akik felkészítő oktatáson vettek részt, nemzetközileg elismert vizsgát tettek és működési jogosítványt szereztek. Van közöttük orvos, védőnő, szülésznő, pszichológus, akik kiegészítő vagy önálló tevékenységként gyakorolják a laktációs és szoptatási tanácsadást. Természetesen a liga és az egyesület ?összedolgozik?, hiszen az anyatejes táplálás napjainkban újra előtérbe került. Az önkéntesekre támaszkodó és a szakmai alapokon működő szervezet küldetése azonos: kiadványokkal, ismertető előadásokkal, tanácsokkal, személyes kontaktussal segíteni a fiatal anyákat, hogy minél többen megértsék, miért olyan fontos a szoptatás a bébiknek.
Hiszen az nemcsak egy szoros testi-lelki kontaktus elindítója és egy sajátságos kommunikáció megalapozója anya és csecsemő között, hanem a babák számára a legtökéletesebb, leghatékonyabb tápláléknyújtó esemény is, amely az egészségét szolgálja.

Budakeszi Védőnők