Már a sövényből is pálinkát főznek
Gondolta volna, hogy magas minőségű pálinkát díszítő vagy sövényalkotó növényfajták gyümölcsterméséből is lehet készíteni? Hallott már a Nógrádikumként ismert borza pálinkáról?
Akinek érdeklődését felkeltették az előző kérdések, annak a Szent István Egyetem (SZIE) budapesti Élelmiszertudományi Karán, szeptemberben új évfolyammal induló Pálinkamester-képzése kínál nagyszerű lehetőséget a pálinkával kapcsolatos ismeretek elsajátítására. Az ország első, diplomával elismert szakirányú továbbképzésére augusztus 15-ig még lehet jelentkezni.
A pálinka alapanyagát leggyakrabban szilva, körte, alma, kajszibarack, meggy, cseresznye, szőlőtörköly vagy eper adja, ám amint arra Szőke Bálint, a Szent István Egyetem Pálinkamester szakmérnök és szaktanácsadó továbbképzésének egyik sikeres végzőse is rámutat, érdemes kísérletezni a városi, kertvárosi növényfajták gyümölcsterméséből előállított pálinkákkal is, hiszen ezekből sok esetben magas minőségű végeredményt kapunk.
A kertvárosi vadontermők között Szőke Bálint beszámolt olyan könnyen elérhető növényfajtákról is, amelyek gyűjtése, feldolgozása nem kíván különleges erőfeszítést, azonban remek, egyedi karakterű pálinka készíthető belőlük. Ilyenek példádul a díszalma, a japánbirs és a vadszilva is. Gyakori, de ugyanakkor munkaigényesebb, nehezebben begyűjthető és feldolgozható alapanyag a homoktövis és a tűztövis termése, amelyekből markáns, lehengerlő ízű pálinka állítható elő.