Előzetes a májusi Hírmondóból Felkeszi és Alkeszi a nemesi-jobbágyi ikerfalu – Régen volt, hogy is volt… (3. rész)

Az oklevelek a jobbágyfalu, Alkeszi nevét 1267-ben, a nemesi faluét, Felkesziét 1350-ben említik először. Ekkor már virágzó település volt mindkettő, fontos kereskedelmi úton feküdtek. A Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

 

Környékünk a kora középkorban sűrűn benépesült. Alkeszi és Felkeszi közelében helyezkedett el északról Kovácsi, nyugatról Páty és Kozár (ma Páty része), délnyugat felé Torbágy és Bia, mellettük itt volt feltehetően Kerekegyház, Berki, Horhi, melyeket ma már nem ismerünk; délre pedig Csík és Örs.

 

Megfigyelhetjük, hogy mennyi ma is ismerős településnév létezett már akkor. Csík falu nevét a Budakeszi és Budaörs között húzódó hegyvonulat őrizte meg: Csíki-hegyek. Keszi szomszédságában volt még Körmösd, melyet egyedül csak 1434-ben említenek. Felkeszi (Kezu superior, Felkezew, Felkezy) a Telki út két oldalán helyezkedett el. Valószínű a 12. században vált el Alkeszitől. Kevés adatunk van a korai évekről. (…)

 

A középkori templomok maradványait 1997-ben tárták fel Siklósi Gyula és Déry Attila vezetésével, amelyek a mai rk. templom mellett, a Romkertben megtekinthetők. Jól kirajzolódnak a különböző építési időszakokból származó falmaradványok.

 

Siklósi Gyula, Darkó Jenő és Gellér Dávid tanulmányai alapján összeállította Ádám Éva