A Pitypang Sport Óvoda szülői közössége újra bebizonyította, hogy a gyermekekért végzett önkéntes munka milyen fontos egy intézmény életében. Három egymást követő szép őszi szombati napon a játszóudvar felújítást végeztünk.
Hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló belügyminiszteri rendelet módosítása.
Az erdő biztonságát elhagyva gyakran merészkednek Budakeszin a lakott területek közelébe a vaddisznók, ahol a kertekbe is betérnek élelmet keresve.
A Kohó Kulturális Egyesület sikeresen pályázott a mamutfenyők környékének rendezésére, parkosítására. Hosszú előkészítő munka után november 12-én, szombaton 11 órától végre kezdetét veszi a program első része a mamutfenyőknél.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény idén létesült. Névadója egy idős, mintegy 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
2011. április 27-én, szerdán a Fenyő utcában elindult egy újfajta kezdeményezés, mely talán előbb-utóbb Budakeszi összes utcájában követőkre fog találni, s egyszer majd azt fogjuk olvasni az országos médiában, hogy ?Budakeszi a virágos város?. Ám valljuk be, ettől még messze vagyunk.
Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület tagjai és szimpatizánsai március 26-án elkezdték Budakeszi védett területeinek kitakarítását és rendbe tételét. A lelkes kis csapat már 9 órakor a Bodzás árokhoz indult, ahol szörnyűséges állapotok uralkodtak, köszönhetően azoknak, akik a területet – nem kis túlzással – évtizedes szemétlerakóként használták és sajnos használják.
Hosszú évek óta először, ismét víz áll a Nádas-tóban, vagy ahogy tréfásan mondhatnánk: „vízben áll a tó”. A két méter mélységig telítődött talajon a hirtelen bekövetkezett téli olvadás ismét az égkék köntösébe öltöztette a tavat, s benne tükröződve megújul a hegyek koszorúzta fenséges táj. Ismét áll a Nádas-tó, még ha vizének nagy részét el is viszi a Meggyes-árok. Egy rövid sétával mindenki meggyőződhet arról, hogy a főváros környéke, a Budai-hegység egyik legszebb látványossága tárul fel előttünk mindjárt a híres mamutfenyők szomszédságában. Érdemes arra sétálni, megnézni és elcsodálkozni a természet e kisebb csodáján.
Tények:
1/ Az idei esztendőben országszerte, így Budakeszi is az átlagos csapadék másfélszerese, 590 mm helyett közel 927 mm hullott. A Nádas-tó a barackos es a gyümölcskerti dombsor határolta völgy mélypontján, zárt erdőkkel, gyepek, a benyúló mamutfenyődomb magaslatával és egy tisztítatlan árokkal körülölelve csaknem lefolyástalan medencében fekszik.
2/ A karácsony előtt lehullott hó hirtelen olvadása a már amúgy is 2 m-es melységig telitett talaj víztartalmat tovább duzzasztotta és már kisebb tocsogók, belvizes foltok kialakultak.
3/ Az ünnepekkor betörő hideg hatására a talaj felső rétege megfagyott, és a rá következő havazások sok helyen 30 cm vastagságot is meghaladó hótakaróval borította „leszigetelte” a fagyott, alulról talajvízzel telített talajt.
4/ Január 10-én bekövetkezett, országszerte a belvízhelyzet romlását okozó és ezzel együtt árvizeket duzzasztó hirtelen enyhülés hatására hirtelen nagy területről áramlott le a 
víz a völgy felé és ezt az hirtelen jött többletvizet a talaj már nem tudta befogadni. Alacsony hőmérsékleten a párolgás mértéke, valamint a lomb nélküli növényzet vízfelvétele is elhanyagolható.
A víz ugyan szökik a Nádas-tóból a Meggyes-árokba, mert az összekötő csatornán jelentős vízmennyiséget vezet el a területről, de a talaj telítettségének mértéke azt feltételezi, hogy amennyiben a következő időszakban újabb tartós fagyok következnek még talán hetekig gyönyörködhetünk a tó vizborította, vagy jégtükrös felszínével.
Mennyi víz lehet a tóban?
Számításaink szerint a tó vízgyűjtőjére (180ha=1,800,000m2) idén közel 1,6 millió m3 csapadék hullott, amely a 6ha-os (60,000m2), átlagosan 1,5m mélységű tó párolgás 
és párologtatás nélküli befogadó képességének (kb. 90,000 m3) húszszorosát jelenti. Sajnos a víz jelentős részét a völgy mélyponti részeinek megkerülésével a Meggyes-árkon át a Bodzás-árokba vezetik.
Sokan talán nem is sejtik, hogy Buda környékének legszebb fekvésű taváról, micsoda helyi ékszerről mondunk le évről évre a tó revitalizációjának elhúzódása miatt. A tulajdonos Magyar Állam (tehát akár mi is) a döntésre legközelebb jogosult hatósága Budakeszin székel. Itt az idő, hogy a revitalizációs pályázatokhoz az államtól szabad kezet kapva, közös összefogással megkezdhessük a tó újraélesztését, felébresztve azt immár 4 évtizedes Csipkerózsika álmából, hogy mindannyiunk örömére ismét búbos vöcsök, vízityúk, haris, függőcinke és az élővilág más nemes képviselői költözzön a szomszédba.
Debreczy Zsolt
Weiperth András