A Bodzás árok

Kedves Budakesziek! Sokan nem tudják, hol található a Budakeszi árok, vagy más néven Bodzás árok – ez a helyi természetvédelmi oltalmat élvező területe városunknak. Azt sem sokan tudják, hogy ez a mostanában meglehetősen rossz állapotban lévő patak és környéke, miért élvez oltalmat. Néhányan talán össze is tévesztik a Nádas-tó területével, amely a másik helyi természetvédelmi területünk.

A Bodzás árok elhelyezkedése

Az önkormányzati (helyi) természetvédelmi oltalom

A helyi természetvédelmi oltalom hazánkban sokszor puszta szó – egy rendelet, amely mögött semmiféle intézkedés nem áll. Leggyakrabban még a városvezetés sincsen tisztában ezeknek a területeknek a fontosságával, sőt, néha létezésével sem.

A városok fejlődése során, az oltalom alatt álló területek áldozatul esnek egy-egy határozatnak, rendeletnek, amely beépíthetővé tesz védelemre érdemes helyeket, de gyakran olyan vizes, ártéri területeket is, melyek, csak a természetvédelem számára értékesek, árvízi kitettségük miatt egyébként nem hasznosíthatók.

A Bodzás patak (Budakeszi árok, vagy Hosszúréti patak) sorsában megtartó fordulat következett be 2012 nyarán. Két határozatot hozott a képviselő testület a 351/2012. (VII. 19.) és 468/2012. (VIII. 23.) számon.

Az évek óta zajló érdekérvényesítési próbálkozások a telektulajdonosok részéről telkeik belterületbe vonása (beépíthetővé tétele) érdekében, meghallgatásra találtak az önkormányzat részéről. Az ügyet Bánhidi László hozta fedél alá, többszörös egyeztetéssel a városfejlesztés közös nagyobb ügye és a kisebb közösség kisebb ügye között egyezségre jutva.

Természetvédő szemmel nézve a városi határozatokat, melyek önkormányzati és tulajdonosi egyeztetés alapján születtek, feltétlenül pozitív elmozdulásnak értékelhető a helyzet. Ha ehhez még hozzáveszem, hogy a védett területek kezelési tervei eddig még nem léptek életbe (mivel a kezelési tervek véleményezés alatt vannak a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál), akkor úgy látom, hogy most átfogó, tényleges intézkedések fogják óvni a védett patakmeder-szakaszt.

A telkekre vonatkozó határozatokban az jelenti a fordulatot, hogy a patak mentén tíz méteres védőövezetet tart fönn. Az eredeti, 1980-as (2008-ban meghosszabbított hatályú) oltalmi rendlet alapján a telkek beleérnek a védett területbe, öt méter mélyen (a patak vonaláig): ezt az öt métert toldotta meg ez az új határozat, mely a telkek átminősítését készíti elő.

A telkek mezőgazdasági besorolásból iparterületté átminősítésének ez nem méltánytalan ára, különösen ha hozzávesszük a terület rendkívüli természeti értékét és fontosságát és azt, hogy a telektulajdonosokra semmilyen további terhet nem ró a védett terület jelenléte: ha a patak vonalától számított 10 m védőtávolságot betartják és nem háborgatják a területet, akkor a jelenleginél kedvezőbb környezeti feltételek fognak kialakulni.

Ennek alapfeltétele az is, hogy a tulajdonosok magukénak érezzék a védelem célját és ne csak az építési tilalmat tartsák be, hanem tartsanak fenn legalább a jelenlegivel egyező állapotokat.

Miért védett a patak?

A védettség nem a teljes patakra érvényes, csak egy 600 m-es szakaszára, országos szintű védelembe vonása pedig a terület lepusztultsága miatt nem lehetséges (ami furcsa ellentmondás).

A védett szakaszon a védettség indoka, hogy vonuló madarak pihenő és táplálkozó területe. Az oltalmi rendeletet 1980-ban hozta meg a helyi ?városi tanács?, Schmidt Egon kezdeményezésére. A védettség az egész patakvölgyre kiterjeszthető lenne arra alapozva, hogy számos ritka, fokozottan védett illetve védett madárfaj fészkelőterülete (gyurgyalag, karvalyposzáta, tövisszúró gébics, haris). Ennek ellenére jelenleg a teljes, ökológiailag értékes területnek csupán egy kicsiny része élvez törékeny oltalmat.

A védettséget megalapozó állapot könnyen fenntartható lenne, ami a területre kidolgozott kezelési tervben is tükröződik: a különösen ősszel nagy számban itt táplálkozó és pihenő madarak számára a bodza és a víz jelenléte továbbá háborítatlanság szükséges ? ezek pedig könnyen biztosítható feltételek, azon a bizonyos tíz méteren belül.

Köszönet illeti az önkormányzatot és a tulajdonosokat ezért a megegyezésért, és külön gratuláció illeti Bánhidi Lászlót az ügyben játszott szerepéért, mellyel sikeresen egyeztette a felek érdekeit!

Koós Kolos

Budakeszi