Környezetünk

Szabálytalan és komoly kárt okoz a csapadékvíz engedély nélküli kivezetése

Elősorban a lakosok érdeke, hogy az érintettek mielőbb felszámolják, elbontsák az ingatlanjukról a közterületre kivezetett csapadékvíz csatornákat.
Ahogyan azt a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának felvételei is igazolják a városban több helyen található ilyen szabálytalanul elhelyezett vezeték, olyan utcákban is, amelyeket nemrég újonnan aszfaltozott le az önkormányzat.
Az ingatlanokból kiáramló víz alámossa az útburkolatot, komoly károkat okozhat okozva, ezért kérjük, mielőbb szüntessék meg a szabálytalan kivezetéseket. A víz érték, szikkasztani, és/vagy gyűjteni, tárolni érdemes a telken belül.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (röviden: OTÉK) 47. § (8-10) pontja alapján:

„( 8 ) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.”

Információk a szabályos csapadékvíz elvezetés engedélyeztetésével kapcsolatban: muszak@budakeszi.hu.

www.facebook.com

Megosztom a cikket

Hogyan tovább Nádas-tó? Az önkormányzat keresi a megoldást

Meg tudjuk oldani az egykori Nádas-tó feltöltését? Egyik lehetőség a háztartásokban keletkező szürkevíz újrahasznosítása, felhasználása. Erre is vannak uniós pályázati források önkormányzatok számára, hallottunk ma Bakács Bernadett önkormányzati képviselőtársammal az Önkormányzati feladatok, pénzügyek és innovációk című nemzetközi konferencián. Utánajárunk a lehetőségeknek!
Köszönöm a meghívást Jenő Schmidt elnök úrnak és Dr.Gyergyák Ferenc főtitkár úrnak.
 
Megosztom a cikket

Rágcsálóírtás Budakeszin

Tisztelt Budakeszi Lakosok!
 
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az aktuális patkányirtás Budakeszi területén, közterületen 2022. szeptember 12.-13.-án lesz.
Kérem amennyiben patkány jelenlétét észleli közterületen, küldje el a bvv.ugyintezo@gmail.com e-mail címre, hogy jelezhessük az irtást végző cég felé.( Csak a hivatalos bejelentést tudjuk elfogadni a a bvv.ugyintezo@gmail.com e-mail címen.)
 
Köszönettel: BVV Kft.
Megosztom a cikket

Budakeszin az élő fába is belekötnek!

Nem tudni milyen motiváció által vezérelve, de ma reggelre 6db. a kerékpárutunk mentén ültetett fát törtek ki! Természetesen feljelentést teszünk, de köszönet bármi információért az üggyel kapcsolatban!

Köszönettel:
Korondy Tamás

Megosztom a cikket

Ültessünk gyümölcsfát együtt

Pirospogácsa alma, mézkörte, zöldringló, késői rózsakajszi, duráncibarack, mogyoró és még további őshonos gyümölcsfa csemetéket vehetnek kedvezményesen, darabját 2000 Ft-os áron az önkormányzatunk támogatásával.
Rendelés szeptember 17-ig az alábbi címen: bvv.ugyintezo@gmail.com
További részletek: 06 30 903 3226 https://bvv.budakeszi.hu/egyutt-budakeszi-zold-program
Ezeket a fákat nem kell metszeni, permetezni, és ültetésükkel a helyi hagyományokat is ápoljuk. Az önellátásunk egyre fontosabb napjainkban. Igaz?

– írta a hivatalos Facebook oldalán a polgármester.

www.facebook.com

Megosztom a cikket

A Pilisi Parkerdő fenntartható erdőgazdálkodást folytat

A közelmúltban megjelent, a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kapcsán a Pilisi Parkerdő Zrt. számos lakossági, önkormányzati, civil és egyéb aggódó megkeresést kapott. A kérdezők egyik része a fákat és az erdőket félti, másik része pedig azért aggódik, hogy lesz-e télire tüzelője. A fenntartható erdőgazdálkodás lényege éppen az, hogy az erdő, a természeti értékek megóvása mellett juthassunk hozzá a fához, mint megújuló nyersanyaghoz. Ez a gyakorlat a kormányrendelettel sem sérül.

„A Pilisi Parkerdő 65.000 hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, működési területünkön jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítunk, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa. A Parkerdő is tapasztalta a nyáron megnövekedett lakossági tűzifa igényt, amit a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően ki is fog tudni elégíteni” – mutatott rá Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.

A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül.

Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.

A Pilisi Parkerdő a hazai erdőgazdálkodás terén alapítása óta úttörőnek számít a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás terén: a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés széleskörű alkalmazásának eredményeként az elmúlt két évtizedben az arra alkalmas területeken háttérbe szorította a tarvágásos és felújítóvágásos eljárásokat, valamint a Parkerdő 2020 óta dolgozik Városierdő-fejlesztési Programján, amelynek lényege Budapest és környékének klímavédelme és a lakosság rekreációs igényeinek megfelelő kiszolgálása.

„Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a kormányrendelet, amely egyébként nem utasításokat, hanem csak energiavészhelyzetben alkalmazható lehetőségeket tartalmaz, nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát. Tevékenységünk célja továbbra is a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás. Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk.

Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így tudunk több faanyagot szükség esetére elérhetővé tenni úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük” – foglalta össze Reinitz Gábor.

Megosztom a cikket

Vízhasználat, okos öntözés kertjeinkben

A víz az élet alapfeltétele, nélkülözhetetlen őselem. Kultúrák, civilizációk jelentek meg és hanyatlottak el a víz állandó mozgását követve, legendák, népi hiedelmek kötődnek hozzá. Modern világunkban 1993-tól a víz világnapja alkalmából évente konferenciákat tartanak az édesvízkészletek felhasználásáról, jelezve ennek fontosságát.

A Kárpát-medencében látszólag kifogyhatatlan tartalékok állnak rendelkezésre, de célszerű tudatosan, fenntartható módon, pazarlás nélkül felhasználni. Legjobb segítség ebben a szakszerűen tervezett, kivitelezett, karbantartott és takarékos vízfelhasználásra optimalizált öntözőberendezés, amely nemcsak szép kertet eredményez, hanem a pénztárcát is megkíméli a felesleges kiadásoktól. Takarékossági okokból ajánlott külön vízmérőt felszereltetni, ezt a vízközmű szolgáltatónál írásban kell kérvényezni. A felhasznált öntözővíz díjára nem rakódik
rá a csatornahasználat, továbbá egyszerű számítással meg lehet állapítani, hogy megfelelő-e az öntözésre kijuttatott víz mennyisége területre vonatkoztatva. Célszerű a mellékvízmérőt ott is felszereltetni, ahol kerti csapot használunk öntözésre. Az esővíz gyűjtése és felhasználása számtalan előnnyel jár. Habár „ingyen van”, bánjunk vele mértékletesen.

Természetes, ásványoktól mentes vizet használhatunk kényes kedvenceink öntözésére, többek között a japán kamélia más vizekkel nem is fér össze, és a hortenziák is előnyben részesítik. Vízgyűjtő edényeinket gondosan zárjuk el a szúnyogoktól és a napfénytől: a szúnyog ugyanis szaporodásra használja fel, a napfénytől pedig algák sokasága ver tanyát lágyvizünkbe. Mindkettő károsan változtatja a vízminőséget. Szerencsés esetben jó vízadó kút található kertünkben, célszerű itt is átgondolni: mennyit és mikor? A szivatytyú, mint minden technikai eszköz, karbantartást igényel és az üzemeltetési költsége sem elhanyagolható. Ellenőrzés, tisztítás, szükség szerint javítás. Lényeges megállapítani a vízminőséget, mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően szűrőt vagy ásványleválasztót felszerelni. Bevizsgálás nélkül a konyhakertünkbe se használjunk kútvizet, a vízminőség ellenőrzést két-háromévente végeztessük el.

Kertünkben figyelmesen öntözzünk a megfelelő vízgazdálkodás, öntözési terv készítése sok problémát megelőzhet, például az alul öntözött területek kiszáradását, és kedvenc növényink elpusztulását. A túlöntözött tömörödött talaj gátolja az egészséges növényünk növekedését, hajlamosít a gyomosodásra, tápanyag kimosódást idéz elő, örökzöld növényeink sem szeretik
a „lábvizet”, és még sorolhatnám. Lehetőség szerint a kora reggeli órákban öntözzünk. Ekkor legkisebb a párolgási veszteség és a gombás megbetegedések is kevésbé ütik fel fejüket. A melegebb napszakokban, délutáni locsolással kockáztatjuk, hogy hősokkot okozunk növényeinknek, ebben az estben a csepegtető öntözést használjunk. Előrelátással, számtalan módon tudunk takarékosan optimálisan gazdálkodni a rendelkezésünkre álló vízkészlettel. A megfelelően kijuttatott vizet a növényeink is meghálálják.

„A víz érték! Becsüld meg!” 

(A 2021-es víz világnapja mottója)

Ujvári Iván Péter
dísznövény kertész

Budakeszi Hírmondó 2022 július

Megosztom a cikket

Tájékoztatás erdőkezelésről

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2022. év végéig erdőkezelést végez a Budapest XII. kerület Csillebérc és Budakeszi Nagyszénászug közötti erdőtömb 6,6 hektáros részterületén.

A Budapesti Erdészet célja a különleges mikróklímájú völgyben klímarezisztens erdő fenntartása. Az egészséges koronájú magtermő fák és az 5-15 éves fiatal bükkös foltok több növőteret kapnak a többlépcsős kezelés során. A kezelés előkészítéseként az erdészet kijelölte a Magas-kő felé eső, erdőtervben rögzített kíméleti területeket.

Megosztom a cikket

A szabadtéri tüzek megelőzésével, a szabadban történő tűzgyújtással kapcsolatos tudnivalók

Magyarországon az elmúlt időszak legszárazabb időszakában vagyunk, melynek következtében naponta keletkeznek szabadtéri tüzek, melyekben több tíz hektáros területek válnak a lángok martalékává. Az előrejelzések szerint számottevő csapadék az elkövetkező időszakban sem várható.
Az elmúlt hetek csapadékmentes időjárása és a nagy szárazság miatt megszaporodott a szabadtéri tüzesetek száma Pest megyében. Csak az elmúlt napokban több 10 hektárnyi terület vált a lángok martalékává. A veszélyt egyrészről a száraz növényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Másrészről kockázatot jelent az emberi gondatlanság is, hiszen a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.
Szabadtéri égetésre vonatkozó szabályok

I.) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen, valamint külterületen lévő zártkerti ingatlanok területén szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a COVID-19-es járvány miatt több Önkormányzat módosította a helyi rendeletét és megtiltotta az eddig engedélyezett növényi hulladék szabadtéri égetését, ezért a tervezett égetés előtt mindenképpen tájékozódjanak a helyi előírásokról!
Tájékoztatjuk a lakosokat, hogy abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon, vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.
A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontja alapján tűzvédelmi bírságot szab ki, melynek a legkisebb mértéke 10.000,- Ft.

II.) Az ingatlanon végzett kerti sütésre, illetve bográcsozásra a szabadtéri égetés szabályai nem vonatkoznak, de ezt a tevékenységet is csak a tűzgyújtás szabályainak betartása mellett lehet végezni, az alábbi alapvető szabályok betartásával:
1. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül.
2. Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
3. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám.
4. Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani, a szél ne tudjon izzó zsarátnokokat elvinni.
5. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors tovább terjedésének.
6. A tüzet gondosan oltsuk el, használjunk vizet, nehogy a szél esetleg visszagyújtsa.
7. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen gyújtsunk tüzet. Tűzgyújtási tilalom időszakában még a kijelölt tűzrakóhelyeken is TILOS a tűz gyújtás!

III.) Külterületen növényi hulladék égetése csak akkor végezhető, ha azt egyéb jogszabály kifejezetten megengedi. Az olyan füstfejlődéssel, vagy lánggal járó tevékenységet (pl.: tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetést), amely összetéveszthető egy valós tűzesettel, azt az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének (Pest megye vonatkozásában a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak; levelezési cím: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43.; e-mail: pest.mki@katved.gov.hu) a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni, ahol a bejelentést – abban az esetben, ha azt egyéb jogszabály megengedi, akkor – tudomásul veszik, más esetekben elutasítják.
Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul értesíteni.

IV.) Felhívjuk a Tisztelt lakosság figyelmét, hogy az ország egész területén visszavonásig tűzgyújtási tilalom van érvényben!
Ez azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Tűzgyújtási tilalom időszakában külterületen növényi hulladék égetése nem végezhető! Kérjük a kirándulókat, közlekedőket, hogy sehol ne dobjanak el cigaretta csikket, használják a hamutartót. Az eloltottnak vélt cigaretta csikkek apró égő zsarátnokai sok erdő és gabonatábla pusztulásáért felelősek.
Érd Katasztrófavédelmi Kirendeltség felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tűzgyújtási tilalom alá eső területeken kiemelten fontos a korlátozó előírások betartása!
Az aktuális tűzgyújtási tilalommal, az erdőtüzekkel és a tűzgyújtási szabályokkal kapcsolatos további információkért keresse fel a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (www.katasztrofavedelem.hu), illetve a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság oldalait (www.erdotuz.hu).
Több ezer tonna erdei biomassza gyulladhat meg, környezetünk zöld területei válhatnak fekete, kormos fatörzsekké és fehér hamuvá. Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel, több napos, hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.

Érd, 2022. július
Érd Katasztrófavédelmi Kirendeltség
2030 Érd, Fehérvári út 79/A.
Tel.: +36-23-524-570; e-mail: erd.kk@katved.gov.hu

Megosztom a cikket