Környezetünk

A közelmúltban megjelent, a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kapcsán a Pilisi Parkerdő Zrt. számos lakossági, önkormányzati, civil és egyéb aggódó megkeresést kapott. A kérdezők egyik része a fákat és az erdőket félti, másik része pedig azért aggódik, hogy lesz-e télire tüzelője. A fenntartható erdőgazdálkodás lényege éppen az, hogy az erdő, a természeti értékek megóvása mellett juthassunk hozzá a fához, mint megújuló nyersanyaghoz. Ez a gyakorlat a kormányrendelettel sem sérül.

„A Pilisi Parkerdő 65.000 hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, működési területünkön jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítunk, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa. A Parkerdő is tapasztalta a nyáron megnövekedett lakossági tűzifa igényt, amit a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően ki is fog tudni elégíteni” – mutatott rá Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.

A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül.

Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.

A Pilisi Parkerdő a hazai erdőgazdálkodás terén alapítása óta úttörőnek számít a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás terén: a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés széleskörű alkalmazásának eredményeként az elmúlt két évtizedben az arra alkalmas területeken háttérbe szorította a tarvágásos és felújítóvágásos eljárásokat, valamint a Parkerdő 2020 óta dolgozik Városierdő-fejlesztési Programján, amelynek lényege Budapest és környékének klímavédelme és a lakosság rekreációs igényeinek megfelelő kiszolgálása.

„Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a kormányrendelet, amely egyébként nem utasításokat, hanem csak energiavészhelyzetben alkalmazható lehetőségeket tartalmaz, nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát. Tevékenységünk célja továbbra is a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás. Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk.

Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így tudunk több faanyagot szükség esetére elérhetővé tenni úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük” – foglalta össze Reinitz Gábor.

A víz az élet alapfeltétele, nélkülözhetetlen őselem. Kultúrák, civilizációk jelentek meg és hanyatlottak el a víz állandó mozgását követve, legendák, népi hiedelmek kötődnek hozzá. Modern világunkban 1993-tól a víz világnapja alkalmából évente konferenciákat tartanak az édesvízkészletek felhasználásáról, jelezve ennek fontosságát.

A Kárpát-medencében látszólag kifogyhatatlan tartalékok állnak rendelkezésre, de célszerű tudatosan, fenntartható módon, pazarlás nélkül felhasználni. Legjobb segítség ebben a szakszerűen tervezett, kivitelezett, karbantartott és takarékos vízfelhasználásra optimalizált öntözőberendezés, amely nemcsak szép kertet eredményez, hanem a pénztárcát is megkíméli a felesleges kiadásoktól. Takarékossági okokból ajánlott külön vízmérőt felszereltetni, ezt a vízközmű szolgáltatónál írásban kell kérvényezni. A felhasznált öntözővíz díjára nem rakódik
rá a csatornahasználat, továbbá egyszerű számítással meg lehet állapítani, hogy megfelelő-e az öntözésre kijuttatott víz mennyisége területre vonatkoztatva. Célszerű a mellékvízmérőt ott is felszereltetni, ahol kerti csapot használunk öntözésre. Az esővíz gyűjtése és felhasználása számtalan előnnyel jár. Habár „ingyen van”, bánjunk vele mértékletesen.

Természetes, ásványoktól mentes vizet használhatunk kényes kedvenceink öntözésére, többek között a japán kamélia más vizekkel nem is fér össze, és a hortenziák is előnyben részesítik. Vízgyűjtő edényeinket gondosan zárjuk el a szúnyogoktól és a napfénytől: a szúnyog ugyanis szaporodásra használja fel, a napfénytől pedig algák sokasága ver tanyát lágyvizünkbe. Mindkettő károsan változtatja a vízminőséget. Szerencsés esetben jó vízadó kút található kertünkben, célszerű itt is átgondolni: mennyit és mikor? A szivatytyú, mint minden technikai eszköz, karbantartást igényel és az üzemeltetési költsége sem elhanyagolható. Ellenőrzés, tisztítás, szükség szerint javítás. Lényeges megállapítani a vízminőséget, mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően szűrőt vagy ásványleválasztót felszerelni. Bevizsgálás nélkül a konyhakertünkbe se használjunk kútvizet, a vízminőség ellenőrzést két-háromévente végeztessük el.

Kertünkben figyelmesen öntözzünk a megfelelő vízgazdálkodás, öntözési terv készítése sok problémát megelőzhet, például az alul öntözött területek kiszáradását, és kedvenc növényink elpusztulását. A túlöntözött tömörödött talaj gátolja az egészséges növényünk növekedését, hajlamosít a gyomosodásra, tápanyag kimosódást idéz elő, örökzöld növényeink sem szeretik
a „lábvizet”, és még sorolhatnám. Lehetőség szerint a kora reggeli órákban öntözzünk. Ekkor legkisebb a párolgási veszteség és a gombás megbetegedések is kevésbé ütik fel fejüket. A melegebb napszakokban, délutáni locsolással kockáztatjuk, hogy hősokkot okozunk növényeinknek, ebben az estben a csepegtető öntözést használjunk. Előrelátással, számtalan módon tudunk takarékosan optimálisan gazdálkodni a rendelkezésünkre álló vízkészlettel. A megfelelően kijuttatott vizet a növényeink is meghálálják.

„A víz érték! Becsüld meg!” 

(A 2021-es víz világnapja mottója)

Ujvári Iván Péter
dísznövény kertész

Budakeszi Hírmondó 2022 július

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2022. év végéig erdőkezelést végez a Budapest XII. kerület Csillebérc és Budakeszi Nagyszénászug közötti erdőtömb 6,6 hektáros részterületén.

A Budapesti Erdészet célja a különleges mikróklímájú völgyben klímarezisztens erdő fenntartása. Az egészséges koronájú magtermő fák és az 5-15 éves fiatal bükkös foltok több növőteret kapnak a többlépcsős kezelés során. A kezelés előkészítéseként az erdészet kijelölte a Magas-kő felé eső, erdőtervben rögzített kíméleti területeket.

Magyarországon az elmúlt időszak legszárazabb időszakában vagyunk, melynek következtében naponta keletkeznek szabadtéri tüzek, melyekben több tíz hektáros területek válnak a lángok martalékává. Az előrejelzések szerint számottevő csapadék az elkövetkező időszakban sem várható.
Az elmúlt hetek csapadékmentes időjárása és a nagy szárazság miatt megszaporodott a szabadtéri tüzesetek száma Pest megyében. Csak az elmúlt napokban több 10 hektárnyi terület vált a lángok martalékává. A veszélyt egyrészről a száraz növényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Másrészről kockázatot jelent az emberi gondatlanság is, hiszen a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.
Szabadtéri égetésre vonatkozó szabályok

I.) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen, valamint külterületen lévő zártkerti ingatlanok területén szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a COVID-19-es járvány miatt több Önkormányzat módosította a helyi rendeletét és megtiltotta az eddig engedélyezett növényi hulladék szabadtéri égetését, ezért a tervezett égetés előtt mindenképpen tájékozódjanak a helyi előírásokról!
Tájékoztatjuk a lakosokat, hogy abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon, vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.
A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontja alapján tűzvédelmi bírságot szab ki, melynek a legkisebb mértéke 10.000,- Ft.

II.) Az ingatlanon végzett kerti sütésre, illetve bográcsozásra a szabadtéri égetés szabályai nem vonatkoznak, de ezt a tevékenységet is csak a tűzgyújtás szabályainak betartása mellett lehet végezni, az alábbi alapvető szabályok betartásával:
1. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül.
2. Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
3. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám.
4. Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani, a szél ne tudjon izzó zsarátnokokat elvinni.
5. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors tovább terjedésének.
6. A tüzet gondosan oltsuk el, használjunk vizet, nehogy a szél esetleg visszagyújtsa.
7. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen gyújtsunk tüzet. Tűzgyújtási tilalom időszakában még a kijelölt tűzrakóhelyeken is TILOS a tűz gyújtás!

III.) Külterületen növényi hulladék égetése csak akkor végezhető, ha azt egyéb jogszabály kifejezetten megengedi. Az olyan füstfejlődéssel, vagy lánggal járó tevékenységet (pl.: tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetést), amely összetéveszthető egy valós tűzesettel, azt az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének (Pest megye vonatkozásában a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak; levelezési cím: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43.; e-mail: pest.mki@katved.gov.hu) a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni, ahol a bejelentést – abban az esetben, ha azt egyéb jogszabály megengedi, akkor – tudomásul veszik, más esetekben elutasítják.
Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul értesíteni.

IV.) Felhívjuk a Tisztelt lakosság figyelmét, hogy az ország egész területén visszavonásig tűzgyújtási tilalom van érvényben!
Ez azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Tűzgyújtási tilalom időszakában külterületen növényi hulladék égetése nem végezhető! Kérjük a kirándulókat, közlekedőket, hogy sehol ne dobjanak el cigaretta csikket, használják a hamutartót. Az eloltottnak vélt cigaretta csikkek apró égő zsarátnokai sok erdő és gabonatábla pusztulásáért felelősek.
Érd Katasztrófavédelmi Kirendeltség felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tűzgyújtási tilalom alá eső területeken kiemelten fontos a korlátozó előírások betartása!
Az aktuális tűzgyújtási tilalommal, az erdőtüzekkel és a tűzgyújtási szabályokkal kapcsolatos további információkért keresse fel a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (www.katasztrofavedelem.hu), illetve a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság oldalait (www.erdotuz.hu).
Több ezer tonna erdei biomassza gyulladhat meg, környezetünk zöld területei válhatnak fekete, kormos fatörzsekké és fehér hamuvá. Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel, több napos, hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.

Érd, 2022. július
Érd Katasztrófavédelmi Kirendeltség
2030 Érd, Fehérvári út 79/A.
Tel.: +36-23-524-570; e-mail: erd.kk@katved.gov.hu

Majdnem félmillió forintot fizethetett tavaly az a hanyag ingatlantulajdonos, aki hagyta, hogy telkén elszaporodjon a parlagfű – közölte a Pénzcentrum kérdésére a Nébih. A külterületi ingatlanok tekintetében valaki 1 milliós büntetést kapott a hatóságoktól. Aki hagyja, hogy elburjánzzon a gyomnövény a telkén, az 15 ezertől 5 millió forintig terjedő büntetést is kaphat.

A Domb utca Nagyszénászug előtti szakaszán  sikerült leállítani egy engedély nélküli építkezést, amely a Natura 2000-es területet érintette, így az elkövető súlyos környezet- és természetkárosítást okozott, mindkettő bűncselekménynek számít.
Az összehangolt hatósági intézkedésben részt vett a közterület-felügyelet, a rendőrség, az építéshatóság, az önkormányzat műszaki osztálya, és a Pilisi Parkerdő Zrt. képviselője is.
Az ingatlan tulajdonosát felszólították az eredeti állapot visszaállítására, a hatósági eljárások megindultak az ügyben.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0zQMztkn8f7xJJ8bfNiVkCCoWrDeiWDygJkbQTm61XaU7zMrDszSDi9koynunh9fDl&id=1869523993358104

A helyszíni bírság összege 50 ezer Ft – Alapvető követelmény, hogy Budakeszi tiszta legyen. Ha ezt mégsem sikerült megoldani, akkor azonnal lépni kell.
 A Fő téri parkban az utóbbi időben sok az eldobott szemét, a kutyapiszok, és a tiltás ellenére gyakori a köztéri italozás. Az eddigi felszólítások, helyszíni ellenőrzések láthatóan hatástalanok.
 Ezért az eddiginél szigorúbb helyszíni bírságok várhatók a közösségellenes magatartást tanúsítókkal szemben.

– írta a hivatalos Facebook oldalán a polgármester.

https://www.facebook.com/gyoriottilia/posts/pfbid02su2q8cUcvMWFddhUD7cVmNU6nn93e4DCfaBUJrGRKGUz4qpwku3Ue8x7g2HmEPQvl

Budakeszi Tündérkert mozgalom.

Egykor a gyümölcsfajták óriási változatosságával találkozhattak a piacra járó magyarok. Elsősorban almából, körtéből, szilvából, sárgabarackból, egyéb gyümölcsfélékből egyetlen kertben, akár 40-50 fajta is előfordult. Ma legfeljebb 3-4 fajtát ismerünk. Az elmúlt években Tündérkert néven egy olyan mozgalom indult el Magyarországon, melynek célja a régmúlt idők gyümölcskultúrájának felélesztése és megtartása kertjeinkben. Ez a mozgalom Budakeszin is bontogatja szárnyait. Erről kérdeztük e helyi civil kezdeményezés elindítóját, Keresztúry Miklóst.

Miképpen talált önre ez a téma?

Keresztúry Miklós: Nagyon régen, úgy 30 éve, apósom, Lévay Zoltán, aki egy igazi közéleti ember volt -1951-1968 között matek-fizika szakos tanára volt városunknak -, elhatározta, hogy külterületi kárpótlási telkén, Budakeszin, gyümölcsfákat ültessünk. Három generáció – apósom, én és a fiaim – a közeli kertészetben akkor kapható hétköznapi gyümölcsfákat ültetett ide, melyeket a mai napig gondozunk. Ez a gyökere az én érdeklődésemnek.
Aztán úgy 10 éve elmentünk az Ökoforrás Alapítvánnyal a Göcsejben található Pórszombatra, Kovács Gyula erdész-gyümölcsészhez. Igazán ott eszméltem rá arra, hogy gyümöl-csészetünk éppen úgy szerves része a kulturális örökségünknek, mint nyelvünk, népdalaink, táncunk. Sajnos, amit őseink az évszázadok során létrehoztak, azt a „modern embernek” néhány évtized alatt sikerült szinte teljesen elpusztítania. Visszatekintve a múltba azt látjuk, hogy a Kárpát-medence magyarsága már a kora középkorban gazdag gyümölcsészeti kultúrával rendelkezett. Óriási fajtagazdagság alakult ki az elmúlt évszázadok során.
Kovács Gyula pórszombati Tündérkertjében, a nyugati határszélen, az egykori göcseji gyepűn – önerőből a mai napig oltja a ritka fákat. Sok száz kihalás szélén álló, megmentett fajta után már nem is számolja őket. Hatalmas érték ez a génállomány. tíz hektár területen több mint háromezerötszáz őshonos gyümölcsfajtát őriz.
Végképpen az itt tapasztaltak alapján váltam jómagam is fokozatosan ennek a mozgalomnak az elkötelezettjévé. Ebben része volt annak is, hogy apósom könyvhagyatékában felfedeztem Jautz M. Flamina nővér 1939-ben íródott budakeszi földrajzi tanulmányát, melyben szó esik az akkoriban mindössze néhány ezres Budakeszi 30 ezres gyümölcsfa állományáról. És azért arról se feledkezzünk el, hogy településünk egyik városrészét ma is Barackosnak hívjuk, emlékeztetvén az utódokat az egykori hatalmas gyümölcsösre, melynek néhány fája talán még ma is hozza terméseit, egyikmásik út mentén.

Aztán néhány év elteltével Budakeszire is elhozta ezt a mozgalmat.

K. M.: Sikerült meggyőzni az önkormányzatot arról, hogy az új iskola melletti, mintegy 400 m2-es részen ültessünk őshonos gyümölcsfákat. Igazából az adott erős hátszelet ennek az elképzelésemnek, hogy az önkormányzat az iskola megépülése utáni időkben 40 platán- és juharfát ültetett az akkor világra jött újszülöttek után. Így alakulhatott ki aztán ez a dísz- és gyümölcsfás, ún. hibrid, kombinált „Tündérkert”, két lépésben. Itt Budakeszin, Kis-Kovács Zsuzsával együtt visszük ezt a témát, szakmai múltjából adódóan a szervezés, marketing, népszerűsítés terén. Először 2020-ban én ajánlottam fel, és ültettem el tíz fát – alma, szilva, körte -, melyek valamennyien megeredtek és jól érzik magukat. Néhány hete pedig újabb 25 fát ültettünk el. Városunk önkormányzata megvásárolta a fákat, én a fuvarköltséget vállaltam. A BVV Kft. jól előkészítette az ültetést. Vegyes gyümölcskert lesz itt, fehér cseresznyétől a svábszilváig. És mivel ez a terület az egykori barackos része volt, kifejezett kérésemre, stílusosan, tízféle kajszi barackfát is ültettünk.
Ezek lassan növő fák, erőt gyűjtenek ezekben az években és csak 5-10-15 év után kezdenek teremni és akár 100 évig is élhetnek. Erős az immunrendszerük, akár az ősöké.

Jelen volt Budakeszin a 25 fa elültetésénél Szarvas József, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművésze is, akit évtizedes barátság fűz Kovács Gyulához, és aki művészként a Tündérkert mozgalomnak is szóvivője, fontos szerepe van az örökség őrzésében. Az ő ötlete volt, hogy Viszákon csinál egy gyümölcsöskertet, amit Tündérkertnek nevezett el. A településen annyi régi gyümölcsfajtát ültet az ottani közösség, ahány gyermek születik abban az évben. Viszák, ez a Göcsejjel szomszédos őrségi kis falu arról is hírnevet szerzett az elmúlt években, hogy a Szarvas Józsefék parasztudvarán álló pajtából az azóta elhunyt Kaszás Attila ihletére megépült a Pajtaszínház és Galéria.

Budakeszire egy egészen különleges fát hozott magával, és ültetett el Szarvas József.

Szarvas József: Ez egy külön történet. Petőfi állítólag a világosi csata előtti napon Székelykeresztúron eltöltött egy éjszakát, és a kertben írt egy verset. Volt egy körtefa abban a kertben, és annak a tövében írta meg a verset. E körtefáról a kiszáradása előtt még mentettek oltóvesszőt, és Kovács Gyula vállalta, hogy utódokat „nemz” ebből, így ennek a körtefának a leszármazottja ez a fa.

Lesz valami tábla, mely utal a fákat örökbefogadó családokra, iskolai osztályokra?

Sz. J.: Most készül utólag egy tábla az örökbefogadásról, ahol az örökbefogadó családok, osztályok neve szerepel majd.

Tulajdonképpen mi lesz a feladata a jövőben az örökbefogadóknak?

Sz. J.: Most nyáron locsolgassák, óvják a nagy melegben a kiszáradástól az örökbefogadott fát. Az elkövetkező években pedig ne feledkezzenek meg róla, figyeljék, nehogy bármi gond legyen. Nem szabad metszeni, permetezni! Ők lesznek az őrző tündérek. Ez egy örökség, melyet ilyen módon lenne jó ápolni. Ha meg 5-1015 év múlva termőre fog fordulni, évente szüreteljék le és fogyasszák egészséggel!

Lesz ennek folytatása?

Sz. J.: Ez az iskola mellett elültetett 25 gyümölcsfa ma csak egy rezervátum, mellyel sok tennivaló nincs Budakeszin, hisz egyedülállónak mondható ebben a formájában. Ezért van egy olyan elképzelésünk, hogy a régi idők gyümölcskultúráját visszahozzuk napjainkba, ahogy azt Kovács Gyula is ajánlja, akár a díszfák helyett is. Ősszel szeretnénk indítani egy olyan akciót Budakeszin, közösen a BVV Kft.-vel, hogy aki a saját kertjébe szeretne ültetni ezekből az ősfákból, azoknak beszereznénk az igényelt fákat Kovács Gyulától.

Láthatóan terjed a Tündérkert mozgalom hazánkban!

Sz. J.: Önkormányzatok, iskolák, egyházi közösségek is a saját, hozzáadott értékükkel emelik ennek a tündérkert mozgalomnak a jelentőségét. Sőt, a Kárpát-medencében, a Felvidéken és Erdélyben is alakulnak már Tündérkertek.

Kovács Gyula rendületlen kitartása, gyümölcsfa szeretete és Szarvas József kulturális marketingje sokak szívét-lelkét megérintette. Nem fog kihalni a régi idők gyümölcsészeti kultúrája a Kárpát-medencében.

Azonnal elfogytak a komposztáló- és esővízgyűjtő ládák, de ősszel újra lehet igényelni őket.

„Budakeszi városrészeinek a nevei is sok esetben jelzik, hogy városunkban komoly múltja van a zöldség és gyümölcstermesztésnek. Volt és van itt ma is barackos, meggyes, káposztás, szőlőskert. A múlt fontos és ebből építkezünk a jelenben, a jövőben is. Ezért alakítjuk az őshonos gyümölcsfaligetünket, a Budakeszi Tündérkertet.”

– mondta dr. Győri Ottilia polgármester a mai gyümölcsfaültető rendezvényen a SZIA új épülete melletti parkban.
Emlékeztetett, hogy ez a folyamat elkötelezett civilek kezdeményezésére, a zöld munkacsoport, a szakemberek és az önkormányzat együttműködésével jött létre. Mint fogalmazott, most ezeknek a gyümölcsfáknak az elültetésével folytatjuk az eddigi faültetési programjainkat. Ez a Tündérkert felidézi Budakeszi egykori gyümölcsöseinek hangulatát. Az őshonos fajták ellenállóak, nem igényelnek metszést és permetezést, így termésük is egészségesebb.

A polgármester hozzátette:

„Köszönöm a kezdeményezőknek, kiemelten Keresztúry Miklósnak, hogy lelkesedésével és szakértelmével ösztönözte és segítette ennek a kis gyümölcsösnek a létrejöttét. 2020 őszén az első 10 facsemetét ő maga adományozta, most pedig többszáz kilométert autózott, hogy ezeket az ellenálló ősi fafajtákat elhozza Budakeszire.
Köszönöm Kis-Kovács Zsuzsának is a szervezést, azt, hogy felhívta a figyelmünket annak jelképes üzenetére, ha a Honfoglalás sétány mellett a Kárpát-medencéből származó őshonos fácskákat ültetünk el.
A BVV Kft ügyvezetőjének, Korondy Tamásnak is külön köszönöm, hogy a sok-sok fa elültetését megszervezte, segítette, támogatta. Köszönöm a városüzemeltetésnek a kertészeti munkákat, és az örökbe fogadóknak, hogy gondozzák a csemetéket! Kívánom, hogy minden fa megmaradjon és termőre forduljon, és közösen fogyaszthassuk majd gyümölcseit!”

– mondta dr. Győri Ottilia.
A rendezvényre elfogadta a meghívást Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész is, aki a Tündérkert gyümölcsfa ültetés nagyköveteként köszöntötte a budakeszi gyümölcsfaültetőket.

https://www.facebook.com/Budakeszi-Hírmondó-hivatalos-oldala-1869523993358104