Budapest és Budakeszi régi határkövei

A múlt száznegyvenéves tanúi állnak sorban körülöttünk.

A régmúlt időktől szokás a birtokok határait megjelölni. A török kiűzése után az elnéptelenedett Buda környéki települések határai meglehetősen tisztázatlanok voltak. A 18. században többek között Buda és Budakeszi is pereskedett egymással a határok miatt. A kérdés véglegesen a 19. században oldódott meg. 1872-ben Pest, Óbuda és Buda egyesítésekor meghatározták a főváros területét és a városi honatyák elrendelték, hogy a határokat pontosan és szemléletesen kövekkel jelöljék meg.

Az erdőt járva sok mai kirándulónak van hasonló élménye, amikor egyszer csak megakad a szemük egy szögletes, láthatóan mesterségesen létrehozott kövön. Közelebbről szemlélve könnyen kitalálható, hogy határkőről van szó, hiszen egyik oldalán Budapest Főváros vésett felirat áll, a szemben lévőn pedig, a mi környékünkön, Budakesz olvasható. Már ha olvasható még. Sokszor csak kitapogatni lehet a betűket.

A pesti oldalon 29 km hoszszan a kövek számozása 1–100-ig tart. A 20. század végére már csak 49 db volt megtalálható közülük. Ezeket a határköveket még a főváros egyesítése előtt állították, csak számozásukat végezték 1872 után. A budai oldalon 41 km hoszszan 101–325 közötti számozással 1878, 1879, 1880 és 1882. években helyeztek el egységes kialakítású határköveket. Az összesen 225 db kőből 1995- re 48 darabnak már nyoma veszett. Méretük 50×50×150– 200 cm hasáb alakú budai mészkő. A Budapest feliratú oldala a főváros irányába tájolt, ezen az oldalon szerepel a telepítés évszáma is. 

A szemben lévő oldalon a szomszédos település megnevezése áll. Az 1933-as évben a nyomvonalon sűrítették a kövek számát, a 20. századi kövek kisebbek, 40×40×90 cm-esek, műkőből készültek. A települések neve rövidítve szerepel (pl. BP, BK), sokszor feltüntetik a telepítés évszámát, és HP jel mutatja, ha háromszögelési alappontként is szolgált. Az utóbbiak közül dr. Szentpéteri Tibor 1995-ben 21 db-ot talált meg. Budapest és Budakeszi 1880-as határát összesen 44 határkő jelölte ki. A 195-ös számú az első. A Petneházy-rét nyugati oldalán, a Kis-Ördög-ároktó Budakeszi felé, a vadvédelmi kerítés közelében, a határárok mentén, a mai piros kereszt turista jelzés vonalán található.

Ahogy Hófehérkét követik a törpék, sorakozik utána 5 kisebb, vélhetően 1933-ban lerakott kő. Nagyon könnyen észrevehető helyen áll a 197- es. Szintén a piros kereszt jelzésen, a szekérút mentén, közvetlen a sorompó mellett magasodik. 202-től 209-ig a laktanya zárt területén vannak. A 210-es a Budakeszi út feletti bozótban áll, 211-től 218-ig a János-hegy északnyugati oldalán kúsznak fel a hegyre. A 219-esnek a Libegő fenti végállomásánál kellene állnia, sajnos egy ködös októberi szombaton nem sikerült megpillantanom. Legkönnyebb határkőre bukkanni a János-hegy és a Normafa közötti szakaszon a betonozott út mentén, vagy tovább haladva a Konkoly-Thege úton. Az utolsó, Budakesz jelzésű kő az Irhásárok tetején zárt területen található. Látható, hogy az 1880-as határok nem azonosak a maival. A korabeli Budakeszi határai keleten és délkeleten a mai Konkoly-Thege Miklós út, északkeleten a mai János-hegyi út, valamint
a Budakeszi út legmagasabb pontja a laktanyánál, északon a Hársbokorhegy vonulatai voltak. A legnagyobb változást az okozta, hogy 1892-ben Budakeszi egy nagy területet, a ma Budakeszierdőnek nevezett részt eladta a fővárosnak.

Dr. Szentpétery Tibor hatalmas és kitartó munkával 1995 tájékán felkereste, lefényképezte, valamennyi akkor fellelhető határkövet. Ezt az albumot lapozgatva feltűnik, hogy nagyon sokat romlott az állapotuk negyedszázad alatt. A Normafa környékén néhány éve még madáretetőket helyeztek rájuk, ma graffitik csúfítják el némelyiket. A kövek töredeznek, olvashatatlanná válnak a feliratok. Pedig nagyon jó móka gyerekekkel „kincskereső játék” közben felkutatni őket. Játékos kedvű felnőtteknek is kiváló, friss levegőt sem nélkülöző időtöltés. 2013. novemberben a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezésében, Oszlánszki Szilvia és Gellér Dávid (történész) vezetésével népes csapat sétálta végig a nyomvonal egy részét. Érdemes példájukat követni!

Összeállította: Ádám Éva,
Gellér Dávid: Budakeszi a német betelepítés korában c. tanulmánya és Szentpétery Tibor: A XVII–XIX. században kihelyezett budapesti határkövek albuma alapján.

Budakeszi Hírmondó 2020. november 12. oldal.
https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/11/Hirmondo-2020-11-1.pdf

Megosztom a cikket