NSJG Szalagavató

A szalagavató ünnepély különleges helyet foglal el minden iskola életében. Ezen a napon végzős diákjainkat ünnepeljük, hiszen a szalagavató értük van, róluk és nekik szól.

A szalagavatás szertartása hosszú múltra tekint vissza. A ceremónia az 1800-as években Selmecbányán született, mint megannyi más, diákélettel kapcsolatos szokás. A diákok akkor díszes szalagot hordtak az egyenruhán, és ezt a szalagot váltották aranyszínűre a szalagavatón, amelyet Selmecbányán valétálásnak neveztek. ?Valete!? ? kiáltották a végzősök a kisebbeknek. ?Éljetek boldogul!? A szertartás azóta kissé megváltozott. A szalag maradt, bár már nem széles és nem is vállon átvetve hordható, csak ruhára tűzhető kis jel, mely aprósága ellenére sok jelentést hordoz. Változott az is, hogy korábban ez az idősebbek búcsúját jelentette a fiatalabb társaiktól. Ma a hozzátartozók és barátok előtti csillogó bemutató lett belőle.

A szalaggal több dolgot is szimbolizálhatunk. Jelezheti a közelgő elválást a gyermekkortól, a diákévektől. De lehet a közelgő érettségire figyelmeztető jel is. A külső szemlélőnek viszont azt az információt hordozza, hogy maturandusok, vizsgát tenni készülő végzős ?nagysanyis?diákok vagytok. Egy nagysanyis diák tudja, hogy a szalagot viselni megtiszteltetés, érdem. Azt is megtapasztalhattátok, hogy fáradságos munkával lehet csak ezt kiérdemelni. Az aprócska szalagnak sok dolgozat, felelés, tanulás az ára.

Nem szeretném a jó hangulatotokat elrontani, de lassan véget érnek számotokra a középiskolás évek, és életetek első és talán legfontosabb választása, döntése elé kerültök. Merre tovább? Az egy évvel ezelőtt még olyan távolinak tűnő útkeresés pillanatokon belül véget ér.

Itt, a szalagtűzésen tudatosul talán először ? tanárban és diákban egyaránt ?, hogy közeledik a búcsú pillanata. Reviczky Gyula ezt így fogalmazta meg:

?Ah vége, vége! Vagy ki tudja?

Diák marad az ember, amíg él,

Leckéjét a sírig tanulja:

Nehezebbet folyvást a réginél!?

A szalagot hordani bátorság is: hamarosan ismeretlen utakra léptek, nagy reményekkel. Nem tudjuk, beteljesülnek-e álmaitok, de mi, tanáraitok nagyon szurkolunk nektek!

Mindent megtettünk azért, hogy megszerezzétek az ehhez szükséges tudást, azt is próbáltuk megtanítani, hogy a sikereken túl a csalódások, a kudarcok is azért vannak, hogy erősítsék a jellemet, s ismerjétek meg saját képességeiteket, és, bízva magatokban, fogjatok neki a jövőtök alakítgatásához.  Emlékeztek Vörösmarty soraira:

„Gondolj merészet és nagyot

És tedd rá éltedet.

Nincs veszve bármi sors alatt

Ki el nem csüggedett.”

Ezekben az ünnepélyes pillanatokban jusson eszetekbe a család és az iskola. Tiszteljétek a családot, és szeressétek az iskolát, mert ők nyújtották számotokra eddig a biztonságot.

A tisztelt jelenlévőknek az est további részére szép élményeket, maradandó pillanatokat, kívánok! Végzőseinknek pedig csupán azt kívánom: álmaitok váljanak valóra!

dr. Dömötörné Papp Hargita igazgató,

Nagy Sándor József Gimnázium

A fotógaléria megtekintéséhez kattintson ide!

Fotók: Salamon László