20 éves kötelék

?Ez a húsz év valamit jelent az örökkévalósághoz vezető úton?

A barátság fontosságáról is beszélt dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Budakeszin abból az alkalomból, hogy 20 éve köti össze testvérvárosi kapcsolat a települést és a németországi Neckarsulmot.

A rendezvény elején Péter-Szabó Kinga, személyi titkár üdvözölte a megjelenteket: Joachim Scholz, Neckarsulm főpolgármesterét, elődjét, illetve a többi testvérváros (az ausztriai St. Margarethen, a kárpátaljai Beregdéda, a németországi Lich) első számú vezetőit, valamint a polgári egyesületek tagjait, a testvérvárosok delegációinak tagjait. A külföldi vendégek mellett természetesen jelen voltak Budakeszi egykori és jelenlegi polgármesterei: Szemereki Zoltán, Farkas Gyula, Tagai István és dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia. Itt volt Schrotti János, a budakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Végül, de nem utolsósorban megtisztelte az ünnepséget dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Először dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia szólalt fel: ?Vigyázz arra, hogy ne mulaszd el a pillanatot, ami csak a te pillanatod, műved kivitelének végzetszerűen kijelölt pillanata? ? Márai Sándor gondolatával kezdte beszédét a polgármester asszony. Ez a pillanat a miénk. Húsz év egyenlő egy emberöltővel. Sok-sok budakeszi sváb idol eltávozott ezalatt az idő alatt már az élők sorából. Sokat változott a világ, de az a pillanat nem felejthető el, amikor megnyíltak a határok. A felnövekvő nemzedéknek már természetesek a nyitott határok. A két település 20 éve testvérvárosi kapcsolatban van egymással, nagyon sok mindent tettünk egymásért.

Ezután dr. Navracsics Tibor emelkedett szóra. Két személyes történettel kezdte: német élvonalbeli politikus mesélte, aki egy bánáti kitelepített sváb család gyermeke volt. Szülei évtizedekig nem szólaltak meg magyarul, de az édesanyja, halálos ágyán csak magyarul beszélt.

A másik történet közvetlenül a családját érintette: az anyai ágon herendi sváb családot a II. világháború után a kollektív bűnösség elve alapján kitelepítették. Ők jó magyar állampolgároknak tartották magukat, s annyira megharagudtak a magyar államra, hogy hosszú évekig nem voltak hajlandók magyarul megszólalni. Haláluk előtt azonban áttértek a magyar nyelvre?

A 20 éves barátság nemcsak a két város barátsága, hanem a budakeszi németség ünneplése is. Bármelyik várost nézzük, ugyanazokkal a családokkal találkozunk. Azok a német telepesek, akik a XVIII. század 2. felében itt megtelepedtek, a XX. századi nagy világégés után elhagyni kényszerültek hazájukat?

A testvérvárosi kapcsolat létrejötte már maga azt bizonyítja, hogy a Németországban élő egykori budakesziek meg tudtak bocsátani, tehát itt is, ott is otthon vannak.

Végezetül jó kívánatait fejezte ki: maradjon meg örökre a jó kapcsolat. A családi kapcsolatokat a megbékélés jellemezze; mindenki szabadon élhesse meg németségét vagy    magyarságát.

A miniszter úr beszédét követően Joachim Scholz, Neckarsulm főpolgármestere szólalt fel. Meleg szavakkal emlékezett meg a 20 éves testvérvárosi kapcsolatról, a közös kulturális gyökerekről. Megköszönte a tartalmas itteni programokat. Ő is egy személyes történetet fűzött bele beszédébe: 1974-ben járt először hazánkban. Nem tudja elfelejteni a határon a buszba felszálló géppisztolyos határőröket. Azóta egy kicsit zökkenőmentesebb lett a határátkelés?

De nem felejti el 1989. szeptember 12-ét sem, amikor is a magyar hatóságok megnyitották a határokat a kelet-német turisták előtt. Nem sokkal ezután az NDK összeomlott, majd létrejött az egységes Németország.

A testvérvárosi szerződésben foglaltakat ? büszkén mondhatjuk ? betartottuk. Szorosan együttműködött a két város a kulturális, sport- és csereprogramokban, pl. az iskolák között volt igazán élő.

Felszólalása végén köszönetet mondott mindenkinek, akik tettek valamit a két város gyümölcsöző kapcsolatáért, maid egy 2000 eurós csekket nyújtott át polgármester asszonyunknak, amelyet szociális célra lehet felhasználni.

Ezután a két város első embere aláírásával megújította a testvérvárosi szerződést.

Az ünnepélyes aktus után a Buda Környéki Televízió riportere aktuálpolitikai kérdésekről kérdezte dr. Navracsics Tibort. A miniszter úr elmondta, hogy a magyar? német kapcsolatok általában jók. Természetesen vannak elmarasztaló vélemények is rólunk, de ez természetes is.

Például a rezsicsökkentés számos német nagyvállalati érdeket sért. De a bankadó vagy a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása nagy népszerűségre tett szert szerte Európában.

Az alaptörvényről is általában jó a németek véleménye (a kisebbségi jogok biztosítása, a siketnémák jelbeszédének hivatalossá tétele, a GMO-mentesség deklarálása, a kereszténység mint érték felvállalása, a család, a házasság melletti kiállás stb.).

Másik témaként a hazai közigazgatás átalakításáról fejtette ki gondolatait. ?A munka ? részét már elvégeztük, a fejlesztések zömét eu-s segítséggel végeztük el. A legfontosabb: ügyfélbarát, udvarias ügyintézés legyen.

Budakeszi volt polgármesterei közül Szemereki Zoltán beszélt a kezdetekről. ?Két dolgot tartottunk fontosnak: közelebb kerülni Európához, illetve a határainkon kívüli területekkel megerősíteni a kapcsolatrendszert. Ennek a kettős célnak nagyon megfelelt a testvérvárosi kapcsolat, amely egy alulról építkező, természetes kapcsolat.? Az eredményeket büszkén említhetjük, nagyon sokat tanultunk tőlük. Valószínű, hogy tőlük tudtuk meg, hogy mi is a közigazgatás, hogyan kell üzemeltetni egy zeneiskolát stb. Az emberek közelebb kerültek egymáshoz, 1992-ben személyesen bocsánatot kértem a kitelepítettektől.

Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia elmondta, hogy a jól működő emberi kapcsolatok megerősítését várja a szerződés megújításától. A jövőben szeretnék kiszélesíteni a gazdasági kapcsolatokat a testvérvárosokkal.

Egressy István Beregdéda polgármestere röviden bemutatta településüket: ?Falu a magyar határtól 6 km-re, 2000 fölötti lélekkel. Még ma is 92% magyar. Sikeresen őrizzük a magyar kultúrát.?

Brend Fischer, Lich polgármestere elmondta, hogy mélyen megérintette a Buda Környéki Televízió által készített Kitelepítés c. film, és bár őt és családját nem érintette a kitelepítés, azt kívánja mindenkinek, hogy senkivel se történhessenek meg ilyen események.

Gletler Johann, St. Margarethen polgármestere beszélt a testvérvárosi kapcsolatról. Már 25 éves múltja van a kapcsolatnak. Először sporttal kezdődött az ismerkedés, majd a rendszerváltozás után valóban személyessé válhattak a kialakuló kapcsolatok (egyesületek, önkormányzati tagok, vezetők).

St. Margarethen egy mezőgazdasági jellegű település, ahol komoly rangjuk van a gazdáknak. A polgároknak természetes, hogy tőlük vásárolják a húst, gyümölcsöt stb.

A válság őket is érintette, de szívós munkával kikerültek belőle. Legnagyobb munkáltató a vágóhíd, elterjedt a biogazdálkodás is. Megváltoztatták a szociálpolitikát, így a fiatalok már nem akarnak innen elmenni, hanem itt építkeznek. De idősek otthonát is építettek 60 ember számára.

Szabó Tibor Mihály

Az eseményen készült fotók itt megtekinthetők.

A Buda Környéki Televízió által készített összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: