Jean Monnet-emlékérem a telki építészmérnöknek

A Megbékélési Mozgalom életét szervező Charta XXI Egyesület vezetősége 2014 májusában hozta létre Jean Monnet-emlékérmet, amellyel olyan embereket tüntetnek ki, akik sokat tettek a Közép-Európában élő nemzetek megbékéléséért.

 

Február tizenegyedikén koraeste Budapesten, a Párbeszéd Házában tartotta újabb rendezvényét a Surján László alapította Charta XXI Megbékélési Mozgalom.  A volt európai parlamenti képviselő 2010-ben azzal a céllal indította útjára a tömörülést, hogy a szervezet is hozzájáruljon a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti kiengesztelődéshez. A mozgalomnak mára csaknem 6000 tagja van, zömében magyarországi és határon túli honfitársainknak köszönhetően. (Tizenöt százalékot tesz ki a szlovák, román, szerb és ukrán állampolgárok részvétele.)  

A megbékélést ugyanis, – vélte Jean Monnet francia diplomatának, az Európai Közösség egyik alapítójának szemléletét követve Surján László – a kormányzati munka mellett a civileknek is segíteniök kell: miközben saját anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz ragaszkodnak, nyitottakká kell válniok egymás értékeinek és történelmének megismerésére is.

Az idei Jean Monnet-emlékérmet ketten kapták: Callmeyer Ferenc – a Telkin élő – legendás, kétszeres Ybl-díjas építészmérnök, és Molnár Imre, Ipolyságon született történész, szociológus és diplomata.   

Callmeyer Ferenc izgalmas vetítettképes előadásban mondta el, miként találkozott leventeként Pozsonyban 1944-ben Esterházy Jánossal, aki civil ruhát ajándékozott számára, s így megmentette a haláltól…  
“Az 58 esztendős Molnár Imre tevékenysége szorosan kötődik a szlovákiai magyarság múltjának, illetve Esterházy János tragikus életútjának és munkásságának feltárásához. A magyar-lengyel szolidaritási mozgalom tagjaként már a rendszerváltást megelőző időktől kezdve foglalkozik a két ország közötti kapcsolatok erősítésével” – méltatta a kitüntetettet Surján László. 

Nincs kétség affelől, hogy az emlékérmek a lehető legjobb kezekbe kerültek.  A “mi” Molnár Imrénket ismerve leírhatom, hogy személyében már most is a magyarság egyik legelkötelezettebb képviselőjét tisztelhetjük, akit “az Isten is” a népek közötti megbékélés szorgalmazójának teremtett, szeretetteljes, Istenhez hűséges ipolyfödémesi családi hátteret biztosítva pályájához, s így mély együttérzést oltva szívébe. 

Molnár Imre szinte egyszemélyes intézmény, aki mindennap elvégzi a nyilvánosság tudta nélkül történő háttérmunkákat is, – például Esterházy János boldoggá avatásának szorgalmazójaként.  Az emlékérem kitüntetettje az ipolysági gimnáziumban érettségizett, Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte oklevelét, két alkalommal is dolgozott a Magyar Köztársaság varsói nagykövetségén. Folyamatosan tartja Esterházyról szóló előadásait a Kárpát-medencében,s  a témáról  könyveket ír és rendez sajtó alá.  Lengyel felesége és négy gyermeke van, Magyarországon, Érden él. Jelenleg Budapesten, a Magyar Külügyminisztériumban dolgozik.

Ez a tizenegyedikei est azért is emlékezetes marad számomra, mert azon, – Molnár Imre bevezetője után – kerekasztal beszélgetésen mutatták be Esterházy Lujzának, Esterházy János nővérének “Sorskérdések margójára” c. könyvét.  A kötet a maga nemében szenzáció, ismertetése külön írást érdemel.   

Befejezésül és kiegészítésül: a Surján László kezdeményezte Charta XXI Megbékélési Mozgalom  alapítója a somorjai Méry Gábor is. Az ő  Méry Ratio nevű kiadója már Kárpát-medence szerte ismert: az  Esterházy Lujza könyv is e műhely gondozásában jelent meg.

Batta György, Felvidék.ma

Megosztom a cikket