Hírek
9/11 A nap, amikor megváltozott a világ
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Káida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merényletsorozata volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre, hogy az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezessék bele a gépeket. A New York-i World Trade Center ikertornyaiba egy-egy repülőgép csapódott be, az épületek kigyulladtak, és két órán belül mindkettő összeomlott. Ezt követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott a környéken.
A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült.
A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanástól. Ez a gép Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőgépek egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat.
A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 2996 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt. Az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború volt, melynek első eszköze Afganisztán megszállása volt. Így próbálták meg elkapni a tálibokat, akik al-Káida tagokat rejtegettek.
Emlékezzünk a 24 évvel ezelőtti napra, amikor megváltozott a világ.
Félpályás útlezárás a Meggyes utcában
Dugó Budakeszin és Budaörsön is
Az Útinform térképén jól látható, hogy az M1-en végzett munkálatok miatt az M1 torlódik, lassú az előrehaladás. Az M1-M7 közös szakaszán már az Egér úttól áll a forgalom Budapest felé.
Vélhetően sok autós gondolja úgy, hogy Pátynál lehajt, és Budakeszin keresztül próbál eljutni Budapestre. Nem jobb a helyzet Biatorbágyon, Budapesten, Budaörsön sem. Sőt.
Nagyon sok türelemre lesz szüksége minden autósnak az elkövetkező időszakban.
Újabb jó hír a Vállalkozói Parkból: indul a második játszótér építése!
A Szerencsejáték Zrt. támogatásával egy vidám, közlekedési témájú játszótér készül, amely október 8-ára várhatóan átadható lesz a gyerekeknek.💕
👧🧒 Így hamarosan már két modern játszótér és egy fitneszpark is várja a családokat.
💚 A már készülő játszótérre holnap megérkeznek az első játékok is!
🌟 Bízom benne, hogy ezek a fejlesztések sok örömteli pillanatot hoznak majd gyermekeinknek és közösségünknek!
👉 Nézzék meg a látványterveket a képeken!
75 éves korában meghalt Kásler Miklós
75 éves korában meghalt Kásler Miklós, aki 2018 és 2022 között az emberi erőforrások minisztere volt. A Belügyminisztérium közleménye szerint Kásler Miklós hosszan tartó betegség után hunyt el.
Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt. Orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg 1974-ben, azután sebészeti, szájsebészeti, plasztikai és rekonstrukciós sebészeti, majd onkológiai szakvizsgát tett.
1969-től a SZOTE Orvosi Vegytani Intézetben dolgozott demonstrátorként.
1974-től a SZOTE II. sz. Sebészeti Klinikán klinikai orvos, 1978-tól tanársegéd volt.
1981-től az Országos Onkológiai Intézetben alorvosként,
1984-től adjunktusként, 1986-tól a fej-nyaksebészeti osztály főorvosaként dolgozott.
1992-ben nevezték ki főigazgató főorvosnak. A daganatos betegek heterogén ellátásának összefogására 1993-ban megalkotta a WHO által akkreditált Nemzeti Rákkontroll Programot.
1994-től egyetemi tanár volt a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, 1998 után pedig négy egyetemen is tanszékvezetőként dolgozott. Tudományos tevékenysége során 16 szakkönyvet, 7 könyvet, 76 könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt írt, hazai és nemzetközi kongresszusok százain tartott előadást.
Onkológusi munkája mellett mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt, és számos szakértővel folytatott e témákban mélyreható beszélgetéseket. Több szakmai és állami kitüntetés mellett 2015-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal.
„Tiszta szívből csak azt tudom kívánni az újabb generációknak, hogy tudják elválasztani a jót a rossztól és próbáljanak meg emberhez méltó életet élni.”
Ezt a gondolatot sárvári díszpolgárrá avatásakor mondta. Fogadjuk meg.
Isten nyugosztalja Professzor Úr!
Emlékét megőrizzük.
Dr. Türke István – „Szeretnék még továbbra is a gyógyítás közkatonája lenni”
Amikor az a megtisztelés ért, hogy Türke István főorvos urat, Budakeszi város háziorvosát laudálhatom abból az alkalomból, hogy önkormányzati testületünk döntése értelmében városunk díszpolgárává vált, bejelentkeztem hozzá. Ezt a kötetet adta át nekem és azt mondta, hogy ebből mindenre választ kapok, amire kíváncsi vagyok vele kapcsolatban. Itt ez a kötet, s benne szerepel Türke doktor is. „21 érdekes orvos” a címe.
Engedtessék meg nekem, hogy egy rövid verset felolvassak a kötetből.
„Orvos vagy! a kíváncsiság
Űz-hajt, vagy benső izgalom?
Testet-lelket gyógyítasz.
Ha Vergiliust olvasod.
Ha képtárat látogatsz.
Este Vivaldit hallgatod.
De, ha untat a zene, a vers a kép,
Úgy gyógyításod mit sem ér. „
Ebben benne van az orvoslás, az orvosi hivatás komplexitása. Hiszen, ha a hivatást kicsit másképp hangsúlyozzuk az a hívatás, elhívva lenni valamilyen fontos feladatra, embertársaink egészségének megtartására, illetőleg visszaállítására, mely teljes embert igényel, s bizony empátiát, melyben segít a művészet szeretete, illetőleg gyakorlása. Ezt a verset is mint sok más verset és versfordítást Türke István írta. Számos verses kötete, versfordítása jelent meg. Életének fontos részét képezi. Két sikeres gyermek édesapja, akiket fontos hivatásuk mellett megihletett az otthoni légkőr, az irodalom szeretete. Az érték volt honnan jöjjön, édesapja baptista segédprédikátorként, idézem a legszentebb hatást gyakorolta rá.
Debrecenben végezte az orvosegyetemet, Budakeszire1969-ben került mind körzeti orvos. Akkor én 17 éves voltam. Emlékszem édesapám, aki akkor már a körzeti orvosok doyen -je volt újságolta otthon, hogy az azóta már legendás orvosként tisztelt Udvardy és Varga doktorok mellett új kolléga érkezett. 56 év szolgálat a budakeszi város polgáraiért, hiszen Türke doktor úr, Csabai Imre doktor úr munkáját segíti részidőben jelenleg is. Gyémánt diplomás orvos, korábban elsőként kapta meg városunk egészségügyéért való kitüntetést.
Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy minden sikeres férfi mögött egy okos feleség és egy boldog családi háttér áll.
Szavai szerint: A gyógyítás közkatonája szerettem volna lenni és maradni.
Én azt hiszem és tudom, hogy ez sikerült is neki, hosszú és sikeres életútjához szeretettel gratulálunk.
Tájékoztatás a Darányi utcai áteresznél tapasztalt problémáról
Tisztában vagyunk vele, hogy a Darányi áteresznél (hídnál) a lehajtás jelenleg nem tökéletes, és dolgozunk a megoldáson.
A híd két kivitelezési terület határán található, és a Darányi utca építésekor – részben tervezési hibából adódóan – nem sikerült megfelelően áthidalni a régi híd és az új út közötti szintkülönbséget.
Ez már a kivitelezés során is látható volt, most pedig előfordulhat, hogy egyes autók eleje leér, amikor a hídról lekanyarodnak.
Mit teszünk most?
🔹 Átmenetileg 5 km/h sebességkorlátozást vezettünk be.
🔹 A szakemberek megállapították, hogy az utca szintjét a kékkel jelölt szakaszon ki kell emelni, hogy a csatlakozás megfelelően lapos legyen.
🔹 A kivitelező a hibát javítja: visszamarja az aszfaltot a híd és a Darányi utca találkozásánál (a képen kékkel jelölve), majd magasabbra emelve újraaszfaltozza a kérdéses szakaszt, így biztonságosan járható útcsatlakozás jön létre.
Addig is kérjük, hogy aki erre közlekedik:
➡️ lassítson le,
➡️ lehetőleg átlósan, ferde irányban hajtson fel a Darányi utcára,
így elkerülhető, hogy az autó eleje koppanjon.
Köszönjük a megértést és a türelmet!
Józsa Lajos szobrászművész: „Még Budakeszinek is szeretnék egy szobrot készíteni”
Józsa Lajos 2005-ben megjelent összegző monográfiájában a következő jelmondattal vezeti be addigi életműve bemutatását:
„Az élet értékét az adja, hogy milyen hatással van mások életére.”
Nemzetközileg és Magyarországon is nagyra értékelt szobrászművészetének van néhány olyan jellemző vonása, amely a mai korban „életmentő”.
Az életmentő szót komolyan gondolom: reng alattunk a föld, ezt mindenki érzi – a most folyó hatalmi átrendeződés miatt. Ilyenkor a belső iránytű „megbolondul”. A tömegkultúra vizuális szennyezéssel rombol. A kép közvetlenül az érzelmeinkre hat, mielőtt az ész eldönthetné, igaz-e vagy hamis, amit látunk. Az Ördög kéri a lelkünket, és úgy viszi el, hogy észre sem vesszük! Ez korunk legnagyobb veszélye!
Hát ennek ellenszere a képzőművészet. A szoborban az emberi élet szilárd anyagban való újjáalkotása súlyt ad a gondolatnak, szellemnek, érzésnek: az igazságról tesz tanúságot.
Józsa Lajos elementáris tehetség. Őt idézem :”Ha ránéztem egy kőre …..élni kezdett az anyag.”
Kritikusai mind megjegyzik:
Egyformán bánik fával, bronzzal, agyaggal, kővel.
Szobraiból humánum, könnyedség, szépség, békesség sugárzik, sokszor humor.
Hiteles, mert az élet nehézségeit leküzdve jutott el művészként a csúcsra. Ezért példa közösségünk számára.
Józsa Lajos Debrecenben született 1944 november 7-én hetedik, legkisebb gyermekként. Nehéz időkben, szülei munkáját segítve cseperedett, szakma kellett először, bár tehetségét hamar észrevették. Bátyja, Józsa János neves festő és grafikusművész volt, az ő lánya pedig, Józsa Poppea szintén sikeres festőművész, a Budakeszi Művésztelepen is alkotott képet a város számára.
Művészi pályafutása Budapestre költözése után kezdett szárnyalni. Először a modern, nonfiguratív szobrászat tett rá mély benyomást.
A Vasutas Képzőművészeti Körben sajátította el a szakma fortélyait.
Alkotásait látva azonnal felvették a Képzőművészeti Alapba, a Képző- és Iparművészek Szövetségébe, a Magyar Szobrásztársaságba és az Éremművészek Társaságába. Első önálló kiállítása Debrecenben volt. Itt kapott először megbízást köztéri szoborra Tavasz címmel. Ezután számtalan egyéni és csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön, ahol díjakkal ismerték el egyedi alkotói stílusát. Gabrovóban, a nemzetközi humorfesztiválon Zenebohócok plasztikájával nyert díjat. 1984-ben kalandos úton jutott el festőtársával Máltára, ahol a Nemzeti Múzeumban állíthattak ki mint magyar művészek. Majd Svédországban, Lichben is voltak tárlatai.
Művei még Amerikába is elkerültek.
Egyedülálló vállalkozásba kezdett Budakeszin: alkotóházat épített. Külföldi látogatók, iskolások, művészetkedvelő emberek zarándokhelyévé lett a szobrokkal napról napra bővülő műterem és galéria. Ma is egyedülálló Budakeszin.
Számtalan kiállítás, elismerő kritikák kísérik munkásságát, itt most lehetetlen felsorolni. Ami közös: Budakeszi szépsége első helyen szerepelt. Most a művész szavait idézem: „Nem csoda, hiszen ebbe a tájba könnyű beleszeretni, a csodálatos panoráma szemet gyönyörködtető.”
Az Erkel Ferenc Művelődési Központban 2003-ban volt nagy sikerű kiállítása, amit aztán sok további követett.
Köztéri alkotásai díszítik hazánk több városát. Szent István, Lorántffy Zsuzsanna, Szent László, Hajdú, Szentesen az Olvasó nő ⎼ az ő keze nyomán csodálhatók meg. A Magyarok Nagyasszonya szobra egyik legjelentősebb köztéri alkotása. 2002. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszttel tüntették ki. 2003-ban Pannonhalmán humanitása, művészi pályafutása, nemzetközi jó híre elismeréseként a Máltai Lovagrend kitüntetését kapta meg. Szülővárosa, Debrecen Holló László-díjjal fejezte ki elismerését.
Népszerű közösségi emberként is, első szakmája okán évtizedekig a Budakeszi Főzőverseny zsűritagja volt.
Józsa Lajos művészi munkássága ⎼ ahogy különleges, még csak agyagban megcsodálható Mezey Mária szobra is bizonyítja ⎼, egyszerre mély és játékos, lényeglátó és összetett, vidám és reményteli. Példát ad nekünk arra, hogy helyesen állítsuk be belső iránytűnket.
Méltó a díszpolgári elismerésre.