Első világbajnokunk adta a nevét a budakeszi tanuszodának
Távolról sem példa nélküli idehaza, hogy egy-egy uszoda korábbi kiváló „vizes” sportember nevét viseli. A legújabb a sorban Hargitay András, úszósportunk első világbajnoka, akiről lakhelye, Budakeszi újdonsült tanuszodáját nevezték el.
Régóta vágyott sportlétesítménnyel gazdagodott Pest vármegye második legnépesebb települése, Budakeszi, ahol néhány napja tanuszodát avattak. Hatpályás, 25 méteres tanintézményről van szó, amelyhez még oktatómedence is tartozik, s olyan beruházás, amelynek tető alá hozására a kormány másfél milliárd forintot biztosított.
Fő tevékenységként az itteni iskolák kiszolgálása, a gyerekek úszásoktatásának segítése a feladata, de megszületése nyomán gazdagodnak Budakörnyéke lakóinak lehetőségei is, hiszen azzal, hogy ők is használhatják a tanuszodát, az eddiginél komfortosabban, sportosabban és egészségesebben élhetnek.
– mondta el érdeklődésünkre az állatorvosként dolgozó dr. Hargitay András, aki három világ- és három Európa-bajnoki arany mellett annak idején olimpiai bronzérmet is szerzett. – Úgy két éve hívtak fel az önkormányzat képviselő testületétől, hogy uszodát szeretnének elnevezni rólam. Mondtam, hogy ez büszkeséggel tölt el, örülök, hogy a nevemet fogja viselni egy ilyen intézmény. Az átadási ünnepségen ott voltam, s mi tagadás, jó érzés látni a feliratot: Hargitay András Tanuszoda, jó érzés, hogy az embert szeretik, elismerik.”
A kiváló sportember nemcsak nagyszerű versenyző volt, hanem később az úszóválogatott szövetségi kapitánya is. Már pusztán ezért is kíváncsiak voltunk a véleményére, milyennek látja a mai utánpótlást, úszósportunk hátországát.
Öröm, hogy egyre több uszoda van, mi a nyolcvanas években egy kezünkön meg tudtuk volna számolni, hogy az országban hány 50 méteres van, most pedig már egyre-másra születnek nagymedencés, vagy éppen rövidpályás uszodák, az meg már az edzőkön és a gyerekeken múlik, hogy ebből mi lesz, csak iskolai sport, tömegsport vagy élsport, de ez már egy másik kérdés.”
Hargitay András sajátos példával világította meg az elmúlt évtizedek szapora vizes beruházásainak jelentőségét.
„Állatorvosként én is megkaptam a kérdést, hogy isznak-e a halak… A válasz erre az, hogy én ezt nem tudom, de az biztos, hogy alkalmuk kínálkozik rá bőven. Ahogyan az úszni vágyó gyerekeknek is bőven van alkalmuk rá, hogy kiteljesítsék önmagukat.”
