Különleges tárgyemlékek az „Ívfény-korszakból”
Az Ívfény Múzeum rendezvénye a 2026-os Múzeumok éjszakáján
Különleges zenei aláfestéssel indult a tizedik éve Budakeszin megrendezett ingyenes előadás és historikus tárgyi bemutató. A zenekarok Riz Laura, Szita Csaba és Ballér Miklós big bandjének közreműködésével a zeneirodalomból kiválogatott, ívfényt megzenésítő műveket játszottak! Azonban a rendezők még tovább fokozták a műsor egyediségét azáltal, hogy a Fiumei világítótoronyról szóló dal előadása közben a Múzeum utcai kiállításának e modellje adta a körbe forgó háttérfényt, „Lilly Marlene” ívfényes szövegváltozatának elképzeléséhez pedig a múlt század végén díszes öntöttvasból készített utcai lámpa sikeres begyújtása adott segítséget. Itt kell megjegyezni, hogy ez a világ egyetlen megmaradt, működő utcai ívlámpája.
Az enyészettől megmentett (boltíves!) telefonfülkébe lépve kétoldalra nyíló mini kiállításban lehetett gyönyörködni. Itt a szokásos múzeumi bemutatókkal szemben nemcsak ükapáink tölcséres, fa tokozású távbeszélőit mutatta be a múzeum, hanem a telefonközpontok berendezéseit – annunciátorokat, látjelzőket, csengőket, hívásszámlálókat – is, ráadásul működés közben.
Egy másik zenei csemegéről sem szabad megfeledkeznünk! Edison neve sok helyen kapcsolódik a Múzeum tárgyköréhez – erre emlékezve mutattunk be egy igazi ritka látványosságot működés közben: a tölcséres fonográfot harmadik önkéntes munkatársunk – Szolnoki László – keltette életre.
A különlegességek sora azonban ezzel nem ért véget: egy lelkes segítőnk igazán elmeháborodott ötlettel állt elő: ha már az idei évet a telefónia és az ívfény kapcsolatának szenteltük, elugrott a sarkkörre, meglátogatván a régi GULAG-táborokat, hogy a múzeumnak ajándékba adhasson egy olyan telefonvezeték-darabot, melyen Sztálin elvtárs folytatta korántsem szívderítő elhalálozási terveit Magadannal – a táborok elosztóközpontjával.
A két vásznon folyó vetítés egyike ívfénytörténetről szólt, ez alkalomra összeállított képanyaggal, a másik vásznon ezévi franciaországi vásárlásaink üveg-lemezes photographia anyaga futott az 1880 körül készített ívfényes vetítőgép által.
Köszönet az Elektrotechnikai Egyesületnek, régi és új önkéntes segítőinknek, a fellépő zenekaroknak, és mindenek előtt a közel 100 lelkes érdeklődőnek, akik a környezeti viszontagságok ellenére is figyelmükkel tüntettek ki minket.
Aki lemaradt volna, az is bepótolhatja ezt a különleges technikatörténeti kalandot! Az általunk szakkönytárnak nevezett rendezetlen könyvhalmaink – a legkorábbi bőr kötésű szakkönyvünk 1564-es datálású –, és maga a kiállítás is az év majdnem minden napján megtekinthetőek. Bár mindenütt van még sitt, bontott gerenda, rozsdás vas – mint múzeumunk ingyenes alapanyagai – vigaszként hadd jelezzem, hogy minden látogatás és tárlatvezetés is ingyenes!
Szirmai Gábor
Forrás: Budakeszi Hírmondó 2026/7. szám, 7. oldal