Az ősz beköszöntével, ahogy elkezdődik a fűtési szezon és megnő a városok közlekedési forgalma, rendszerint megnő a lakott területeken a szmog, és gyakoribbá válnak a szmoggal kapcsolatos intézkedések. Ez az egészséges emberek légzőszerveit is megterheli, a tüdőbetegek, köztük is a COPD-vel élők számára pedig fokozott kockázatot jelent.
Ahogy hidegebbre fordul az idő, két tényező is segíti a téli szmog kialakulását: a fűtés – sok háztartásban még mindig korszerűtlen anyagokkal fűtenek – és a városi közlekedés intenzívebbé válása. Ilyenkor megnő a levegőben a szállópor koncentrációja, és egyre gyakoribbak a szmoggal kapcsolatos intézkedések, tájékoztatások. A levegő minőségének romlása természetesen mindenki számára káros, de különösen nagy kockázatot jelent a légzőszervi betegséggel küzdők, így a COPD-vel élők számára.
A COPD-ről
A COPD egy visszafordíthatatlan, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel járó tüdőbetegség. A betegség előrehaladtával a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik, gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése figyelhető meg. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de az előrehaladása akár jelentősen is lassítható.
A COPD kialakulásában számos tényezőnek lehet szerepe: a leggyakoribb ok a dohányzás, a szennyezett levegő. A legújabb kutatások eredménye azt mutatja, hogy az is hajlamosíthat a betegségre, ha a tüdő térfogatához viszonyítva szűkebbek a légutak.
Magyarországon a COPD-s betegek száma 400 000 és 500 000 közé tehető1. A betegek többsége sajnos nem kerül diagnosztizálásra, így a megfelelő terápiában sem részesülnek, pedig egy olyan népbetegségről van szó, amely a WHO számításai szerint a harmadik leggyakoribb halálok a világon2.
A szennyezett levegő kockázatai
Nem csak a COPD kialakulásában, hanem a betegség további lefolyásában is fontos tényező a levegő minősége. A COPD kezelésének alapja, hogy a beteg hagyja abba a dohányzást, és kerülje a passzív dohányzást is. A levegő szennyezettségével kapcsolatban hasonló a helyzet, de sajnos erre lényegesen kisebb ráhatása van egy betegnek, mint a dohányfüstre. A szennyezett levegőnek való hosszabb távú kitettség bizonyítottan hozzájárulhat a COPD kialakulásához, de rövid távon is súlyosbíthatja a már meglévő COPD tüneteit3. Egy tavaly végzett kutatás azt is bizonyítja, hogy a légszennyező anyagok mellett a zöld területektől való távolság befolyásolja a COPD-vel élők életminőségét is. Az életminőség és az egészségi állapot kapcsolata a krónikus obstruktív tüdőbetegség progressziójának mérésében az egyik legfontosabb paraméterré vált manapság. Tehát, ha kevesebb lombos növény található a beteg lakhelyének közelében, nagyobb esélye van a betegség gyorsabb romlására.4
A téli szmog szezonjában fokozottan kell figyelni a szmog-jelentésekre – szerencsére már a legtöbb meteorológiai portál közöl aktuális értékeket a levegő minőségéről -, és ha szükséges, ahhoz kell igazítani a lakás szellőztetését is. Ha romlik a levegő minősége a lakóhelyünkön, akkor a rövid ideig tartó, kereszthuzatos szellőztetés a javasolt. Igen hasznosak ilyenkor a lakás belső levegőjének minőségét javító eszközök – párásítók, légtisztító berendezések – , de a szobanövényeknek is áldásos hatásuk van.
A pandémia miatt elterjedt otthoni munkavégzés ugyancsak hatékony eszközt ad az emberek kezébe, ha a szmog káros hatásainak elkerülésében. A járvány előtti időszakhoz képest lényegesen több ember dönthet úgy, hogy egyes napokon otthonról végzi a munkáját, vagyis nem megy be a munkahelyére, és nem megy át egy esetleg forgalmas, szennyezett levegőjű városrészen. Egyre több jel mutat arra, hogy a pandémia elmúltával sok munkáltató megadja a hibrid munkavégzés lehetőségét a dolgozóinak. Ha a szmogriadók elfogadott indokai lesznek az otthonmaradásnak, az nemcsak az egyén egészsége szempontjából lesz örvendetes, hanem a szmog csökkentése miatt is.
Az orvosi kontroll továbbra is fontos
Ősszel és télen nemcsak a szmog, hanem a gyakoribbá váló légúti fertőzések is fokozott kockázatot jelentenek a COPD-s betegeknek. Az orvos által felírt terápia fegyelmezett követése nagy mértékben csökkenti ezeket a kockázatokat. Ha a beteg súlyosbodást észlel az állapotában, mindenképpen javasolt a kezelő orvosához fordulnia, és nem szabad elintézni a jelenséget azzal, hogy azt csak egy megfázás okozza, és csak átmeneti a probléma.
Hivatkozások
- Korányi Bulletin 2016.
- https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/chronic-obstructive-pulmonary-disease-(copd)
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4740163/
- https://www.isglobal.org/en/-/practica-actividad-fisica-vigorosa-en-epoc-mejora-respuesta-corazon-al-ejercicio
