ADVENT

Mi is tulajdonképpen az advent? Milyen színű adventi gyertyákat tegyünk az adventi koszorúnkra? Mit jelképeznek az adventi gyertya színei?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapnak, ha elolvassák Filó Kristóf atya ünnepi gondolatait.

„Ez az egyetlen nagy ünnepi időszak, ami nem keletről származik; nagyon nyugati, a keltáktól indult el” – kezdte a beszélgetést Filó Kristóf atya, tiszteletbeli kanonok. Nem régi ünnep, hiszen maga a karácsony sem az. Az V. századtól lehet felfedezni a nyomait. Időtartama is változott, míg a 4 hétben állandósult. Szent András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnaptól december 24-éig tart. Nevezik ezt az időszakot kisböjtnek is. Ez annyiban különbözik a húsvét előtti nagyböjttől, hogy rövidebb, illetve a nagyböjtben nem énekelnek halleluját, míg adventben igen. (A halleluja azt jelenti: férfiak, mindnyájan ordítsátok Jahve nevét!)

A kisböjtben a templomi orgonák csak kísérik az énekeket, a templomot sem lehet virággal díszíteni. A régi időkben a falvakban ilyenkor a kocsmák este 10-kor bezártak, csak csendes esküvőket tarthattak.

Manapság újra „divatba jött” az adventi koszorú készítése. Katolikus szokás szerint az adventi koszorúra 4 gyertyát tesznek: az első kettő lila, a harmadik rózsaszín, a negyedik ismét lila. A lila egyébként bűnbánat színe, ilyenkor a pap is lila színű miseruhát visel. Advent 3. vasárnapja az öröm vasárnapja, ilyenkor még a virágdíszítést is tehettek. Az adventi vasárnapok közül az elsőn Izajás prófétáé, a második Keresztelő Szent Jánosé, a harmadik az öröm vasárnap, a negyedik pedig Szűz Máriáé. („Szűz Mária az a hely, ahol az Isten megvetette a lábát a Földön.”)  Az adventi hétköznapokon roráté misét tartanak, ezek eredetileg Szűz Mária-misék voltak.

Az advent első vasárnapja hagyományosan az egyházi év kezdete, ez az Egyház döntése alapján van így.

Manapság az emberek leginkább bronz, ezüst és arany vasárnapban gondolkodnak. Ilyenkor hatalmas tömegek az utolsó pillanatban minden vicket-vackot megvesznek. Pedig jó időbeosztással lehetne ezen segíteni, hiszen akit szeretünk, arra ne csak pénzt szánjunk, hanem időt is. Más részről pedig: ami fontos nekem, arra időt kell szánnom. Ez csak úgy lehetséges, hogy valami másról lemondok. „Nemcsak a rosszat kell kerülni, hanem néhány esetben a jót is – fejtette ki a plébános úr -, ez a böjtnek az egyik formája.”

Az első adventi vasárnapi mise alapgondolatai természetesen már a fejében vannak, de még egy kicsit „rágódni” kell rajta. A prédikációit egyébként sohasem írja le. „Nagyon szeretek prédikálni, de prédikációt hallgatni nem” – fejezte be a rövid beszélgetést a plébános úr.

Végezetül boldog adventi időszakot kívánt minden budakeszi embernek.

Viszont kívánjuk, plébános úr!

Szabó Tibor Mihály

A Buda Környéki Televízió felvételének megtekintéséhez kattintson az alábbi képre: