Áder János köztársasági elnök klímavédelmi rendhagyó tanórája
A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban.
Az előadáson mintegy 200 prohis és nagysanyis diák vett részt. A köztársasági elnök előadásán nagyon érthetően, tanár módjára ismertette meg a hallgatósággal Földünk éghajlatváltozásának okait és a rá adható válaszokat. A rendhagyó -illusztrációkkal és interaktív elemekkel tarkított – tanóra végig lekötötte a hallgatóságot. Minden bizonnyal sok új gondolat fogalmazódik majd még meg a hallottak alapján a témára nagyon fogékony fiatalok körében.
Az ENSZ 2015 szeptemberében indította útjára a „Project Everyone” kampányát, amelyben a Világ Legnagyobb Tanórája keretében a tizenhét újonnan megfogalmazott Globális Célját szeretné megismertetni a diáksággal. A kezdeményezéshez világszerte számos ország – köztük Magyarország is – csatlakozott. Ennek a programsorozatnak része volt Áder János köztársasági elnök budakeszi, online közvetítéssel is elért rendhagyó nyitóelőadása, mely az egész országban elérhető volt. A Világ Legnagyobb Tanórája idei programja az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a PontVelem Non-profit Kft. szervezésében 2021. október 4-8. között valósult meg országszerte.
A nemzetközi programsorozat fő célja, hogy minél több általános és középiskola csatlakozzon, regisztráljon a kezdeményezéshez: https://www.avilaglegnagyobbtanoraja.hu/regisztracio
Nem könnyű feladat beszámolni egy olyan rendhagyó módon megrendezett előadásról, mely sokfelől megközelítve, nagyon szerteágazóan foglalkozik a klímavédelem aktuális témáival. Az interaktív előadás során öt mobiltelefonos kérdést is feltett a köztársasági elnök négy válaszlehetőséggel a diákoknak. Ezek a következők voltak:
- Mi okozza a jelenleg tapasztalható klímaváltozást?
- Hasznos-e az üvegházhatás az ember, a földi élet szempontjából?
- Mikor tartalmazott annyi széndioxidot a légkör, mint most?
- Mi a klímasemlegesség fogalma?
- Milyen mértékben csökkenthető a fűtésszámla, ha télen23 °C-ról, 22-re csökkentjük a szobahőmérsékletet?
Egy-egy kérdés után számos – a témához tartozó – fontos információ is elhangzott. Az alábbiakban néhánnyal olvasóinkat is megismertetjük.
Az ember okozta tevékenység a legfőbb okozója a klímaváltozásnak, az egyre sűrűbben jelentkező extrémitásoknak Ez év nyarán, a magyar határtól alig 100 km-re, Csehországban hatalmas tornádó pusztított, mely 220 km/óra sebességű széllel érkezett. Korábban erre soha nem volt példa Csehország történetében. Ugyancsak ebben az időszakban, Németországban és Belgiumban eddig nem tapasztalt méretű árvizek pusztítottak. A hatalmas területű Oroszországban eddig is voltak nagy erdőtüzek, de az idei nyáron tapasztaltak mindent felülmúltak. Csak viszonyításképpen! Ezek az erdőtüzek Oroszországban két Portugália méretű erdőt pusztítottak el!
És egy hazai példa: 2020. augusztus 29-én emberemlékezet óta nem látott vihar csapott le a Pest megyei Göd környékére. A légzuhatagnak, szupercellának nevezett meteorológiai jelenség hatalmas pusztítást okozott, nyomában kidőlt fák, leszakadt vezetékek és megrongálódott épületek maradtak.
Az üvegházhatás hasznos az ember szempontjából, mert nélküle ellehetetlenülnének a földi életfeltételek. Az üvegházhatás jelensége során a bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat, emiatt a felszín hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként atmoszféra nélkül lenne. A Föld légkörének természetes üvegházhatása az élet kialakulásához elengedhetetlen volt. Nélküle bolygónk átlaghőmérséklete +15 °C helyett -18 °C fok lenne! Ám ha nő az üvegházhatású gázok (széndioxid) mennyisége, akkor egyre több energia verődik vissza és egyre melegebb lesz a Föld felszínének hőmérséklete. Most ez a folyamat zajlik. Tudósok jégfurat kutatása szerint 800 000 éve tartalmazott utoljára annyi széndioxodot a légkör, mint most. A homo sapiens megjelenése óta – 30 ezer éve – nem volt ekkora széndioxid tartalma a légkörnek, mint napjainkban. A széndioxodot megkötő, elnyelő és oxigént kibocsátó erdők nagysága évente egy Olaszországnyival csökken.
A klímasemlegesség fogalma a széndioxid-kibocsátás és -elnyelés egyensúlyát jelenti. Magyarországon 1990-hez képest 32%-kal csökkent a széndioxid-kibocsátás. A cél, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen, erről parlamenti törvény is született. Ezek a világ többi országai számára is teljesítendő feladatot jelentenek. Magyarországon évről évre megduplázódik a naperőművi kapacitás. Rövidtávú magyar cél, hogy 2030-ra a nagyobb városokban már csak magyar gyártású e-buszok közlekedjenek. Az 5. kérdésre adott helyes válasz szerint 7%-kal csökkenhet a fűtésszámlánk, ha egy fokkal csökkentjük a szobahőmérsékletet. Ezzel is csökkenteni lehetne a káros anyag kibocsátást!
Volt az előadás során egy érdekes felvetése a köztársági elnöknek a divatipar kapcsán is. Ebből megtudhattuk, hogy egy farmer elkészítéséhez hétezer liter vizet használnak el a gyártók! De ami még ennél is elborzasztóbb, a világ divatipara egy évben a Nílus vízhozamához hasonló nagyságú víz mennyiséget használ fel!
Végül Áder János köztársasági elnök azzal zárta rendhagyó budakeszi tanóráját, hogy beszélhetünk klímaválságról, bolygónk megvédéséről, de alapvetően arról kell beszélnünk, hogy védjük meg saját életfeltételeinket, és azt szeretné, hogy a következő években, évtizedekben is Magyarország és a Kárpát-medence megmaradjon olyannak, mint amilyen eddig volt.
Horváth Jenő