„A Budakeszin felépülő templom téglái egy-egy szívben hordozott hazai templom emlékét hozzák”

?A hőn szeretett és Istenben elhunyt lelkipásztorunk, dr. Nagy Gyula nagytiszteletű úr elköltözésével megüresedett parókiára Főtiszteletű Püspök Úr Fónagy Zoltán tiszteletes urat küldte ki a szolgálat folytatására 1947. szeptember 15-i hatállyal.? Így indul az a pásztorlevél, mellyel 1947 szeptemberében, a presbitérium döntése alapján Fónagy Zoltán lelkész, dr. Matolcsy Andor főgondnok és Király Károly gondnok ?a budakeszi református hívek hívogatására és tájokoztatására zörgetett az ajtóikon.?

A Békesség Istentől! köszöntéssel induló pásztorlevél 10 pontban szedi össze az új lelkipásztor, a presbitérium és a gyülekezet teendőit. Ezekből közlünk most részleteket, megköszönve Fónagy Miklós nyugalmazott református esperes úrnak, hogy édesapja hagyatékából a gyülekezet rendelkezésére bocsátotta ezt a dokumentumot.

„Imaházunkban minden vasárnap 11 órakor istentiszteletet tartunk. Ne múljon el egy vasárnap sem életünkből az Isten háza meglátogatása nélkül.”

„Lelkipásztorunk megkezdi családlátogatói munkáját. Nyissák meg a hívek ajtóikat és szíveiket. A lelkész Isten Igéjével és testvéri szeretettel szolgál közöttünk.”

„Az Anyaszentegyház szolgálata elkísér a bölcsőtől a sírig, mindig erőt, támaszt, gyógyulást nyújt az Ige hatalmával. Vegyük igénybe életünk nagy sorsfordulóin az Istentől elkészített sákramentumokat.”

„Buzdítjuk a híveket, küldjék gyermekeiket az iskolai vallásórákra. Ne gátoljuk meg gyermekeinket abban, hogy megismerhessék az Úr Jézus Krisztust. Keresztyéni hitünk százados drága örökségének továbbadása mentheti meg népünket egyedül a romlástól.”

„Ne hanyagoljuk el a konfirmációt, igyekezzünk egyházunknak teljes jogú tagjai lenni.”

„Szeretnénk rövidesen valóra váltani régi óhajtásunk: egy harang felállítását imaházunk mellé. Hadd hívogasson a templomba, hadd adja hírül, hogy közöttünk jár az Úr, s hadd kísérje el zúgó szava az élettől távozót. Harangunk, állvánnyal együtt kb. 4000 forintba kerülne. A hívek áldozatkészsége már összeadott 1200 forintot. Vegyük harangunk ügyét imádságunkba és áldozatos támogatásunkba.”

„Egyházunk sorsa a mi sorsunk. Létének vannak anyagi feltételei is, amit Isten a mi vállainkra helyezett. Az ínséges esztendőben se felejtsük el, hogy aki az Úrnak ad, kétszeresen fizeti Ő vissza. Minden családtól legalább egy autóbuszjegy árát, 2 forintot kérünk havonta egyházi adóba. Szánjuk oda ezt az összeget, de ha Isten módot adott.

„S végezetül ne szűnjünk meg dolgozni, imádkozni a felépülő templomunkért. A mi kis templomunkba bele fogjuk építeni imádkozva, keményen dolgozva annak az Úr házának drága képét, melyet idegenbe szakadva ott kellett hagynunk, s melyet talán soha nem láthatunk viszont. Az itt felépülő templom minden egyes téglája egy-egy szívben hordozott hazai templom emlékét hozza. Ki kételkedne, hogy ez a templom állni fog itt, ilyen kövekből?

A mi urunk, Jézus Krisztus kegyelme, szeretete és Szentlelke legyen mindnyájunkkal.”