35 éve tért haza a Szent Korona

Harmincöt évvel ezelőtt, 1978. január 6-án érkezett vissza Magyarországra a Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt. Nemzeti ereklyéinket az amerikai külügyminiszter „az amerikai nép képviseletében” az Országházban adta át a magyar népnek. A Szent Korona 1945 tavaszán került amerikai kézre.

A magyar államiságot jelképező Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája.

A jelenlegi tudományos nézet szerint az 1070-es évek után keletkezhetett a XI vagy a XII. században. Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, az 1044-es ménfői csata után német kézre került, visszakerült Rómába, ahol aztán az évszázadok során eltűnt.

A korona két részből áll, az alsó, úgynevezett görög és a felső, úgynevezett latin koronából. Az ékszer már az Árpádok alatt azonosult a királyi hatalommal, majd az országgal, és kezdett elválni az uralkodó személyétől. A történelmi hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István magyar király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.

Intézménnyé, jogi személlyé válását Werbőczy Hármaskönyve tetőzte be, amely megfogalmazta a Szent Korona-tant. Ennek értelmében a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása.

A korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték, a rajta lévő kereszt elferdülését vélhetőleg egy XVII. századi sérülés okozta.

A koronát és a koronázási ereklyéket a II. világháború idején, 1944 októberében a budai Várban elásták a koronaőrök. A balul sikerült kiugrási kísérlet után a hatalomra került Szálasi kiásatta és a koronára tette le esküjét. Az előrenyomuló szovjet csapatok elől a koronát Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. Ausztriában több helyen őrizték, majd 1945 áprilisában „a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése” érdekében elhatározták, hogy a koronát elássák.  A koronaőrök az amerikai hadsereg fogságába kerültek, és a korona biztonsága érdekében megmutatták a rejtekhelyet. A kincseket az Egyesült Államokba szállították, és letétként őrizték. Az őrzés helyét (Fort Knox) szigorú titokként kezelték.

A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. Az amerikai vezetők az 1970-es évek elején kezdték fontolgatni visszaszolgáltatásukat, akkor, amikor igyekeztek országuk kapcsolatait normalizálni a közép- és kelet-európai államokkal. 1977-re a magyar-amerikai viszonyban jelentős javulás következett be, és a washingtoni kormány úgy ítélte meg, hogy Magyarország végrehajtja a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait is.

A Magyar Szent Korona 1978. január 6-án, 33 év külföldi  hányattatás után érkezett vissza Magyarországra. Budapesten, az Országházban a ?amerikai népet” jelképező küldöttség ünnepélyesen visszaadta a ?magyar népnek” – (és nem az akkori rendszernek) – a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

Kultuszminiszterként Pozsgay Imre felelt az ereklye hazahozataláért. A párt vezetése úgy vélte, hogy a Szent Korona visszaadása nem veszélyezteti a szocialista rendet,és nem fog semmiféle ellenzéki mozgolódáshoz vezetni. Így a párt vezetésében semmiféle vita vagy ellenállás sem volt a korona hazahozatalával szemben, viszont az amerikai magyarok többsége, élükön Mindszenty József bíborossal ellenezte a Szent Korona hazahozatalát, ezt ugyanis a magyar szocializmus teljes elfogadásának tekintették. Az USA viszont úgy vélte, a korona visszaadása esetleg erősítheti a szovjetellenes magyar nacionalizmust. Washington azonban nem akarta legitimálni a kommunista kormányt, ezért feltételeket szabott. Budapesttel titokban tudatták, csak akkor lehet szó a Szent Korona visszaadásról, ha Kádár János pártvezető nem lesz jelen az ünnepségeken, a koronát nem a magyar kormánynak, hanem a magyar népnek adják vissza, és a koronázási ékszereket nyilvánosan kiállítják.

A Ferihegyi repülőtéren a nemzeti ereklyéket és az amerikai delegáció tagjait 1978. január 6-án magas szintű fogadásban részesítették és a koronázási ékszereket a Parlamentbe szállították. Az Országházban ?az amerikai nép képviseletében” Cyrus Vance külügyminiszter adta vissza a magyar államiságot jelképező Szent Koronát és vele együtt a koronázási jelvényeket a magyar népnek. Az MSZMP főtitkára, Kádár János amerikai kérésre távol maradt az eseménytől.

Magyarországon a Szent Korona hazahozatala nem várt hatással járt. 1978-1979-ben egymillió látogatója volt a ?múzeumi tárgy?-ként elkönyvelt és kiállított koronának a Nemzeti Múzeumban.

A Nemzeti Múzeumból a Szent Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába költözött, ahol azóta is bárki számára megtekinthető.

A Szent Korona igazi rehabilitációjára egészen 1990-ig kellett várni. Ekkor született meg ugyanis a címertörvény. A honatyák egy része, főként az SZDSZ képviselői, azt szerették volna, ha a Kádár-rendszerben alkotott koszorús-kalászos címert a korona nélküli Kossuth-címer váltja fel. A törvényhozók nagyobbik része azonban a koronás címerre szavazott.

Ezzel azonban még nem került vissza a Szent Korona jogos rangjába. Akkor lesz teljes a rehabilitációja, ha az új magyar Alkotmány ismét a Szent Korona-tanra épül. Úgy, ahogyan régen volt.

Összeállította: Berlinger Gábor

A Himnusz-szobor találkozása a koronával

Gyönyörű képtár a Szent Koronáról

A Buda Környéki Televízió összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

A kulturális örökség napján Budakeszin együtt volt látható a két, nemzeti önazonosságunkat megjelenítő szimbólum: a Szent Koronát a koronaőrök kísérték a Himnusz-szoborhoz. A riportokkal tarkított ünnepi megemlékezés megtekintéséhez kattintson a képre!