?Nem tudunk a hős fogalmával mit kezdeni?
?A megemlékezés mindig visszás érzéseket kelt bennem? ? kezdte beszédét a halottak napja vigíliáján, a II. világháborús emlékműnél a megemlékezés szónoka, dr. Darkó Jenő, a történettudományok kandidátusa.
?A szekularizáció utolsó rohamaként a mai ember nem tud különbséget tenni a szakrális és a profán között. Márpedig a temető szakrális tér, ezért nem érzem magam feljogosítva, hogy bármilyen közszereplésre használjam a sírkertet? ? magyarázta a visszás érzéseit a szónok. Ezért támogatja településünk önkormányzatának azon döntését, hogy jövőre már május utolsó vasárnapján, a hősök napján emlékezzenek meg hőseinkről.
Korunk nemcsak a szakralitásra nem fogékony, de a hőskultusz sem jellemző manapság. Szemléletünk és értékeink eltávolodtak a régebbi korok hős szemléletétől. Nem tudunk kellő magyarázatot találni a hősök halálára. Esetleg racionális magyarázatot mondhatunk, ez a mai kor embere számára tanító jellegű lehet. Ha azonban a történések belső összefüggéseit keressük, nehezebb a dolgunk. Nem biztos, hogy adekvát választ kapunk: miért áldozták fel életüket legjobbjaink valamilyen, általuk kitűzött célok érdekében. Elsikkadnak az egyéni sorsok, az egyéni áldozatok.
A magyar történet legvérzivatarosabb évszázada volt az úgynevezett hosszú XX. század (a XIX. század közepétől kiindulva): két elbukott forradalom és szabadságharc, két világháború elvesztése. A két világháború között lényeges különbség az, hogy míg az I. világháború hőseire a vesztesek és a győztesek is megemlékezhettek. A II. világháború megítélésére rányomja bélyegét Németország Endlősung politikája. De innen gyorsan eljutunk hazánk szovjet megszállásáig, a kommunista hatalom túlkapásáig, s többek között a budakeszi svábok kitelepítéséhez. Egyszerűen fogalmazva: még emlékezni sem lehetett hőseinkre, kitelepített hozzátartozóinkra.
A mai kor emberének el kell jutnia odáig, hogy tudomásul veszi Krisztus megváltó békéjét. Ha ez nem sikerül, marad az értelmetlen félelem és a bosszúvágy (szemet szemért?).
?Sokakat a nemzet emlékezete emelt a hősök közé. Így lettek hőseink ?48 és ?56 hősei. Rájuk emlékezve gondoljunk azokra, akik életüket áldozták hazánkért és a szabadságért? ? fejezte be gondolatokat ébresztő beszédét dr. Darkó Jenő.
A beszéd elhangzása után a koszorúzás következett: a Zwickl Fúvószenekar alkalomhoz illő zenéjére elhelyezték az emlékezés virágait Budakeszi Város Önkormányzata, a Budakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Nagy Gáspár Városi Könyvtár, a Nagy Sándor József Gimnázium, a Széchenyi István Általános Iskola, a Budakeszi Járási Hivatal, a Borostyán Nyugdíjas Klub, a Hagyományőrző Kör, a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Egyesület, a Budakeszi Szépítő Egyesület, a Fenyőgyöngye Nyugdíjas Klub, a Széchenyi István Baráti Kör, a Fidesz-KDNP budakeszi szervezete, valamint az Erkel Ferenc Művelődési Központ megjelent képviselői.
Szabó Tibor Mihály
Fotógaléria itt.
A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre: