?Egy nap alatt mindenhol talpára állították Magyarországot?

A budakesziek a Kopjafánál hajtottak fejet az 1956-os hősök emlékének a tavaly felavatott Városházával szemben lévő emlékműnél.

 

Péter-Szabó Kinga személyi titkár köszöntötte az egybegyűlteket, különös tekintettel a jelen lévő Budakeszi Díszpolgárait, egykori és mostani polgármestereit, a képviselő-testület megjelent tagjait. Rövid bevezetőjében kiemelte: ?1956. október 23. Magyarország és a nemzet szabadságnapja, jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Utána már semmi sem mehetett úgy sem Európában, sem hazánkban, mint régen.?

 

Ezután Schmotzer Kristóf, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákja szavalt el hosszabb részletet Nagy Gáspár: Október végi tiszta lángok c. verséből.

 

 

Az ünnepi szónok dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony volt. ?Akkor történt igazán nagy változás a világban, mikor valaki először mondja ki a nyilvánvaló dolgokat.

 

Megfogalmazódhatott ez korábban is, de valami miatt nem mondták ki (illem, gondolatrendőrség, tiltás stb.). Ezt leginkább 1956. október 23-ának történetével tudjuk bemutatni? ? kezdte beszédét a polgármester asszony. Nem tudni, kik mondták ki először: egyetemisták, a munkások? Az emberek egymás mellé kerültek, megérezték, hogy ugyanazt akarják: a szabadságot. Október 23-án a szabadság útra kelt a Műegyetemnél, átkelt a Dunán, végigsöpört az egész országon. Az élet hamarosan visszatért a rendes kerékvágásba. Megalakultak a forradalom szervei. A rendszer, amelyet az erőszak tartott össze, összeomlott. (Budakeszin beárnyékolta az eseményeket a Sziklai Sándorral történt családi tragédia.)

 

Október 23-án újra megszületett a magyar szabadságba vetett hit. Kerül, amibe kerül. Szörnyű árat fizettek hitükért: Márity László belehalt sérüléseibe, halálra ítélték Bokor Jánost, Takács Kálmánt; életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtották Straub Jánost, Barabási Ferencet, Dombi Bélát. Tíz évet kapott Mihály István, nyolcat Lendvai Dániel, Gárdonyi József, négyet Dömény László. Hosszú évek börtönbüntetései elől jó néhányan disszidáltak. Ne felejtkezzünk meg a Budakeszi úton megölt két kiskatonára, akiket és másokat is Szentkirályi Klára ápolt. Áldó imádság mellett kell megemlíteni neveiket!

 

Az ünnepi beszéd végén Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán c. közismert versből idézett a szónok:

?A háromszín-lobogó mellé
tegyetek három esküvést:
sírásból egynek tiszta könnyet,
s a zsarnokság gyűlöletét,

 

s fogadalmat: te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.?

A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákjai ünnepi műsort adtak elő, amelyet Iványi Szabó Rita és Földváry Miklós tanított be.

 

Az ünnepség végén az emlékezés koszorúit helyezte el a Budakeszi Önkormányzat, a Budakeszi Német Önkormányzat, a Budakeszi Járási Hivatal, az Erkel Ferenc Művelődési Központ, a Nagy Sándor József Gimnázium, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, a Széchenyi István Általános Iskola, a Budakeszi Hagyományőrző Kör, a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény, a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör, a Budakeszi Szépítő Egyesület, a Budakörnyéki Székely Kör, a nyugdíjas klub, a Fidesz?KDNP budakeszi szervezete, majd a megjelent magánemberek.

 

Szabó Tibor Mihály

A fotógaléria ide kattintva megtekinthető.

 

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket