Megemlékezés az ?56-os Emlékkőnél

?Hát mit gondolsz, te még mindig a Dombi Lujza vagy!? ? A Jobb Kor Polgári Egyesület a 2006-ban felavatott 1956-os Emlékkőnél rendezett ünnepséggel emlékezett 1956 hőseire.

 

 

A Szivárvány Óvoda kicsinyei rövid kis, a hangulatot megalapozó műsorukkal kedveskedtek. A műsort Bokor Ildikó óvónő tanította be.

 

Dalotti Tibor, a Jobb Kor Polgári Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az élő hagyományt átadják a fiataloknak, így aztán ezúttal Dalotti Anna és Keller Csongor voltak a moderátorok. ?Élő ?56-os a vendégünk, ezt a hagyományt szeretnénk megőrizni. A személyes élmények átadása mindig hitelesebb.?

 

Ahogy a fiatalok elmondták, az 1956-os forradalomról személyes élményeik nem lehetnek, de megérezték sok félmondatból, elharapott közlésekből: 1956-ban valami rendkívüli dolog történt.

 

Budakeszi 1956-os történetének sokáig elhallgatott, félremagyarázott eseménye a Sziklai-ügy volt. Ennek következtében életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtották Straub Jánost, Barabási Ferencet, Dombi Bélát. Tíz évet kapott Mihály István, nyolcat Lendvai Dániel, Gárdonyi József, négyet Dömény László. Hosszú évek börtönbüntetései elől jó néhányan külföldre távoztak.

A megemlékezésen ezután Dombi Lujza, a Sziklai-perben halálra ítélt Dombi Béla leánya mesélt édesapjáról. ?1946-ban került Budakeszire, először a Vörös Hadsereg útján laktak, majd az Erdő utcába költöztek. Itt lakom ma is? ? kezdte a visszaemlékezést. 1956. október 26-án édesapja Dabasról tért haza az állatvásárról. A Sziklai-háznál tömörülést látott, mire odaért, az ismert események már lezajlottak (Márity László halálos megsebesítése, Sziklai Sándor meggyilkolta Kiss Lajost, majd öngyilkosságot követett el. Sziklai Sándor ?hősi halottá? nyilvánítása már ezen a napon elkezdődött ? a szerk.). Mivel az édesapja jelen volt, bár nem tett semmit, bujdosnia kellett. A szomszédok bujtatták, de egyszer, amint hazatért tisztálkodni ? elfogták. Előzetesbe került, súlyosan bántalmazták. A családot állandóan zaklatták: keresték a nem létező fegyvereket? Még a kútból is kiszívták a vizet, feldúlták a padlást, az istállót. ?Borzasztó emlékem volt, amikor egy rendőr a ? mivel nem tudott bemenni a vemhes kancától az istállóba ? egy lapáttal (!) ütötte-verte. De nem kegyelmezett a baromfiaknak sem!?

Sok tárgyalás után életfogytig tartó börtönre ítélték Dombi Bélát. A következő évben szülei elváltak, nagyobbik bátyja disszidált, rá maradt az apja gondviselése, a kapcsolattartás. Harmincsoros levelet írhatott, ha többre sikeredett, a felesleget egyszerűen kisatírozták. Két csomagot küldhetett évente, 1-1 kg-osat?

1962-ben 15 évre csökkentették a büntetését, 1963?68 között több kegyelmi kérvényt is írt, de mindet elutasították, illetve nem is válaszoltak. Egy foglár ittasan megrugdosta, megverte, ennek következtében rokkant lett.

1972-ben szabadult, nagyon legyengülve és betegen került ki a börtönből. A következőkben felerősítették, megműtötték, akkor egy évet jósolt neki az orvos. Erős akarata miatt még 4 évig élt, 1982 januárjában szívinfarktus következtében hunyt el.

?Egész gyerekkorom a megaláztatásokról szólt: a tanítónő börtöntölteléknek nevezte apámat, nem játszhattam együtt a többi gyerekkel, sőt még nevelőintézetbe is el akartak vinni. Később sem változott semmi: lányom ? bár kitűnő tanuló volt ? nem tanulhatott a budakeszi gimnáziumban.?

A kárpótlási földjét sem tudta elintézni. Akkor hangzott el a címben szereplő mondat: ?Te még mindig Dombi Lujza vagy!?

A megrendítő visszaemlékezés után Kristófi Ágnes énekművész Nagy Gáspár megzenésített versét adta elő, majd Turgonyi Zoltán filozófiatanár egy uruguayi költő, Ernesto Pinto Dal azokról, akiket a holnap megkoszorúz c. versét adta elő.

 

Szabó Tibor Mihály

A fotógaléria ide kattintva megtekinthető.

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket