Kézilabdaélet a Zsámbéki-medencében

A BUDAI FARKASOK 2 éve kezdte tevékenységét a Budajenői Általános Iskolával együttműködve, majd tavaly szeptemberben már a Széchenyi István Általános Iskolával karöltve, kettős céllal: egyrészt a kézilabdázás meghonosítását tűzték ki a Zsámbéki-medencében, másrészt pedig egy magas színvonalú utánpótlásképzés megvalósítását a magyar kézilabdázás számára. Csapataik mára több mint 130 gyerekkel 5 korosztályban képviseltetik magukat mind a megyei, mind az országos bajnokságokban.

 

 

 

Az idei év igazi áttörése, hogy az U8-as lányok az Országos Erima Bajnokságban, illetve az U9-es fiúk a kalocsai 120 csapatos tornán a 4. helyen végeztek! Még a férfi felnőtt kézilabda-válogatott is követte a Farkasokat e szép eredmények rangsorában?

 

A BUDAI FARKASOK U8-as lánycsapata beírta magát a magyar kézilabdázás nagykönyvébe azzal, hogy az idei évben a 4. helyen végeztek az országos bajnokságon. Ezzel a Szombathely, Veszprém, Ferencváros és a Budai Farkasok tekinthetők elitkluboknak. Tudva, hogy a többi, nagy hagyománnyal rendelkező klub sok ezer gyerek közül tud folyamatosan válogatni, ez hatalmas eredmény.

A lányok 2011decemberében kezdték az évadot több mint 200 hasonló csapattal együtt, akik első körben megyei szinten mérték össze erejüket. A februárig tartó Pest megyei fordulókon 3. helyezettként jutottunk tovább a régiódöntőbe, ahol Pest és Nógrád megye 6 legjobb csapata mérte össze erejét. A régiódöntőben már a felpörgő lányok 1. helyről jutottak tovább az országos elődöntőbe.

Május első hétvégéjén a  Hajdúnánáson megrendezett országos elődöntő a Keleti régió legjobb csapatait vonultatta fel: a 2 éve országos bajnok Óbudai Kézilabda Iskolát, az Ózdot és a vendéglátó Hajdúnánást. Ezen a szinten az ország legjobb 16 csapata 4 régióra osztva döntötte el, hogy melyik az a 8 csapat, amely majd az országos döntőbe kerül. Az egész napos megmérettetésen több mint 500 néző előtt a lányok veretlenül, az első helyről jutottak tovább. Az elődöntőre összeállt a védekezésünk is, és már nem csak a gólgyártásban voltak szuperek. Nagy izgalommal vártuk a Veszprémben megrendezésre kerülő 2 napos döntőt, ahol a nagy klubok csapatai sorakoztak fel. Mi a Péccsel, a Szombathellyel és a Tápiószelével kerültünk egy csoportba. Célunk a tisztes helytállás volt, de a lányok erre rákontráztak.

Az MKB Veszprém régi sasfészkéhez érkezve már kintről lehetett hallani, hogy nem mindennapi hangulatban fogunk játszani. Már az előtérben nem hallottuk egymás szavát, mert az 1500 néző szurkolása mindent elnyomott. A 2002-ben még BL-döntőnek otthont adó létesítményben párhuzamosan futott az ország legjobb 8 lány- és fiúcsapatának küzdelme. A Magyar Kézilabda Szövetség kitett magáért: a résztvevőket a balatonalmádi Ramada hotelben helyezték el, az étkezéseket is biztosították, és a hangulatról profi bemondók gondoskodtak.

A mieink a Tápiószele ellen kezdték meg a csoportmérkőzéseket, akiktől még a megyei fordulóban kikaptunk. Heitler Anna kezdte meg a gólgyártást, amit Bek-Balla Flóra folytatott, 23:18-ra nyertünk.

Ezután jött a Pécs, akik addig az idei szezonban legszorosabb meccsüket is 15-tel megnyerték. A mérkőzés hatalmas hangzavarban és Kaiser Dorina védéseivel kezdődött, amivel nem tudott mit kezdeni az ellenfél. A védelmünkben Partics Emma és Sárközi Lili tartották a frontot. 14 : 14-re végeztünk a roppant erős Pécs ellen. Az utolsó csoportmérkőzésünket a későbbi bajnok Szombathellyel játszottuk, akik nagyon agresszív védekezéssel lebirkózták a mieinket, így a félidőben már 10-zel vezettek. A második félidőben a lányok ráéreztek a góllövés ízére, és a kapuban Bődy Csenge is hatékonyan hárított, ezért a különbség már csak 1-gyel nőtt, így alakult ki a 13 : 24-es végeredmény.

A csoportmérkőzések után jobb gólaránnyal jutottunk tovább és az 1-4. helyekért játszhattunk a vasárnapi döntő napján.

Vasárnap a házigazda Veszprémmel játszottunk a döntőbe jutásért. A maroknyi, Budai Farkasoknak szurkolók hangját sem lehetett hallani a veszprémi kürtöktől és doboktól. A bírók támogatását is élvező hazai csapat nem nagyon tudott mit kezdeni a mieinkkel, így 9 : 9-cel fordultak a lányok. Bek-Balla Flóra vezérletével jól küzdő Budai Farkasokkal szemben csak kettős emberelőnyben tudtak 2 góllal elhúzni, melyet aztán a végjátékban is megtartottak. Így alakult ki a 18 : 16-os végeredmény, ami azt jelentette, hogy a bronzért játszunk.

A bronzmérkőzésen a Ferencvárost kaptuk, akinek a védekezését már nem tudtuk feltörni, ezért Zsiga Gyula mesteredző mindenkinek adott játéklehetőséget: Simon Bori és Kaiser Dorina is feliratkozhatott a góllövők közé.

A csapat tagjai: Bek-Balla Flóra, Bődy Csenge, Heitler Anna, Kaiser Dorina, Kovács Leonetta, Melegh Réka, Partics Emma, Sárközi Lili, Simon Bori.

A csapat végül 4. lett, így az elit tagjaként zártuk az évet. A döntő gólkirálynői címét Heitler Anna kapta Budajenőről.

Kalocsán?

 

Több területi, megyei megmérettetésen vettünk már részt Simon Róbert irányítása alatt, de a legnagyobb próbatételt mégiscsak a Pünkösdi kupa néven ismert, az Országos Kézilabda Szövetség támogatása mellett 11. alakalommal megrendezett utánpótlás torna jelentette, melynek Kalocsa városa adott otthont. Több mint 120 csapat, korosztályonként 10-10 részvételével indult a verseny. A Budai Farkasoktól és a 2002?2003-as U9-es korosztályból a legszorgalmasabbak vehettek részt a versenyen. A kis válogatottba kerülésért is már komoly versengés volt a Budakeszin és a Budajenőn edző palánták között. Végül a 10 legrátermettebb fiatal utazhatott el a 4 napos tornára Robi bácsi és Zsuzsa néni kíséretében, ahová néhány lelkes szülő és egyben szurkoló is követte a csapatot a paprika városába. Első ránézésre is azonnal feltűnt, hogy a hazaiak nem véletlenül adnak otthont, immár 11. alakalommal ennek a rangos országos tornának, ugyanis minden feltétellel rendelkezik ez a kis város ahhoz, hogy meg tudjon rendezni egy több helyszínen (több városban) zajló, többnapos eseményt. A mi fiataljaink 9 másik, az ország különböző részeiből érkező csapattal együtt egy kertvárosban fekvő új építésű iskola tornatermében mérték össze a tudásukat. A küzdelmek két csoportban folytak 5-5 csapat részvételével. Válogatottunknak a hazaiak mellett még Kecskemét, Vecsés és Kecel fiataljaival kellett megküzdeniük a továbbjutásért. Az első mérkőzésen elért 6 : 6-os döntetlen méltán adott okot a bizakodásra. Ezt követően fergeteges hangulatú meccsen a Farkas kölykök ? nevüket verses rímben skandáló szurkolók támogatása mellett ? hangos dobszó kíséretében Kecel csapatát 19 : 3-ra győzték le. Egy kis pihenő után vasárnap délelőtt Vecsés csapatát sikerült legyőznünk 9 : 1-re, ahol szintén remek hangulatban és hangos biztatásban volt része játékosainknak. Délután következett a számunkra talán legnehezebb mérkőzés, a hazaiak elleni. Most mi is és a fiaink is megtapasztalhatták azt, amit eddig csak a televízióban láthattak. A szülők fergeteges hangulatot varázsoltak a tornaterembe, teret nem engedve a hazaiak halovány buzdításának. A Farkasokat név szerint is éltető szurkolótábor mindent megtett, hogy fiaink a nagyokhoz is méltó biztatást kapjanak. A mérkőzés elején hamar kiderült, hogy a játékvezetők sípja nem mindig a megfelelő pillanatban szólalt meg. A kalocsai csapat 6 : 5-re vezetett, amikor ziccerben vezettük a labdát kapura, de  a vezetőbíró lefújta a mérkőzést. Szerintünk idő előtt történt a lefújás, amit edzőink szóvá is tettek. A vezetőbíró és a zsűri asztal közösen megítélték nekünk a 19 másodpercet. A játék természetesen már felállt védelem ellen folytatódott. 19 másodperc, ennyi volt hátra, gólt kell dobni a döntetlenért.

Tudták ezt a fiúk is és megcsinálták. Nem kellett hozzá még a 19 másodperc sem, hagytak még izgulni minket egy hazai ellentámadás erejéig, amit sikerült kivédekeznünk, és így kialakult a 6 : 6-os döntetlen. Hármas pontazonosság alakult ki a hazaiak, a Kecskemét és a Farkasok között, de nekünk volt messze legjobb a gólkülönbségünk (+ 19). Késő este tudtuk meg, hogy a három érintett csapat között, a hétfői játéknap kezdete előtt reggel, 7 méteres dobóversennyel döntik el az első helyezés sorsát. Mint tudjuk, ilyenkor már sok múlik a szerencsén. Nekünk a megmérettetésen a második helyezést sikerült elérnünk, és így a 3. helyért játszhattunk. Mi tagadás, büszkék voltunk, hogy 6 hónapos kézilabdatudással rendelkező fiaink egy országos kézilabdatornán dobogós helyért játszhatnak. Végül Ózd csapatával kellett megküzdenünk, ahol fiaink egy régebben kézilabdázó, tudásban előrébb járó csapattól szenvedték el első vereségüket a tornán, ami egyben a 4. helyezést jelentette számunkra.

A csapat tagjai: Mészáros Vince, Gádor Krisztián, György Áron, Herczeg Dominik, Madarász Gábor, Lucz K. Philip, Panait Döme, Szabó-Temple Márk, Tóth Levente, Forgács Benedek.

Legjobb játékos cím: Mészáros Vince.

Szenzációs napokat töltöttünk el a fiúkkal a paprika városában, ahol belekóstolhattak ? na nem a piros paprikába ?  hanem a kézilabda küzdelmeinek, a hangulatos mérkőzéseknek az ízébe. Büszkék lehetünk rájuk, dicséretet érdemelnek mind edzőik, mind pedig játékostársaik. Talán belőlük kerülnek ki a jövő nagy kézilabdázói, ha kellő akarattal és sok-sok szorgalommal edzenek tovább. Kiérdemelték a Farkasok nevet?

 

Bődy Mihály és Madarász Gábor

Megosztom a cikket