Jubileumi XXV. Erkel Napok + TV felvétel

Az idei, jubileumi Erkel Napok, melyet 25.éve rendeztek meg először, a nagy zeneszerzőre való megemlékezéssel kezdődtek, emlékhangversennyel folytatódtak, majd sakk- emlékversennyel zárultak.

 

Az ünnepségsorozat hagyományosan a Himnusz-szobornál indult, ahol az ünnepi műsorban közreműködött a Budakeszi Népdalkör és a Széchenyi István Általános Iskola Animátor Gyermekkara Puskás Gyöngyi vezetésével. Ünnepi beszédet Somogyváry Ákos, az Erkel Társaság elnöke, karnagy, zenetanár, Himnusz-kutató, Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja mondott.

 

 

Somogyváry Ákos ünnepi beszédéből idézünk néhány részletet: ?Megköszönve szíves invitálásukat a minden esztendő június 15-éjéhez kapcsolódó évfordulókról való ? immár 25 éve hagyományos ? megemlékezésükhöz, kérem, engedjék meg, hogy a Himnusz-szobor előtt nemzeti fohászaink keletkezési körülményeiről szolgálhassak néhány ? talán nem mindenki által ismert ? részlettel. 190 esztendeje, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc (Szatmár-) Csekén Hymnus című költeményét ?a? Magyar nép zivataros századaiból?. A mű először 1829 decemberében jelent meg nyomtatásban a Kisfaludy Károly szerkesztette Aurora folyóiratban, melyről Toldy Ferenc recenziója, mint ?hathatós, égig felzengő hymnus?-ról emlékezett meg. Az igazi elismerést és általános ismertséget azonban néhány évvel később majd a megzenésítés hoz a versnek, s költőjének…

…1843. kora tavaszán zeneszerzői pályázatot hirdetett Vörösmarty Szózatára írandó népmelódiára. Ennek nyertese ? mint köztudomású ? Egressy Béni lett, dallama máig meghatározó és nélkülözhetetlen része nemzeti-, és egyházi ünnepeinknek. Arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy az eredetileg énekhangra és zongorára komponált mű zenekari hangszerelését utóbb Egressy barátja és alkotótársa, Erkel Ferenc készítette el. Őt magát is megragadta e téma, de a nemzeti színházi bírálóbizottság tagjaként nem pályázhatott. Ennek bizonyságául idézzünk a Pesti Hírlap 1843. május 25-ei számából: ?Erkel Ferencz karmesterünk is készíte a Szózathoz zenét, melly mint tudjuk és bizonyosan tudjuk, nem csak a? jutalmazottnál jobb, de magában is jó, ?s a? Szózat lángeszű költője tetszését is megnyeré, de a? szerző által jutalomra be nem adaték; kérjük ezért a? nemzeti színház igazgatóját, énekeltesse el a? színpadon ezt minél előbb, legalább kárpótlásul, ?s felserkentéseül azon reménynek, hogy lesz nem sokára egy a? hazát keresztülriadó nemzeti dalunk? Alig egy héttel később ezt a Szózat-megzenésítést is bemutatták a Nemzeti Színházban. Erkel műve mintegy másfélszáz évnyi szunnyadás után Bárdos Lajos kórusfeldolgozásainak köszönhetően vált ismertté.

?A zenei Himnusz születésnapjának tehát 1844. június 15-ét tekinthetjük. (Különös fordulat, hogy szerzője negyvenkilenc évvel később 1893-ban, éppen 120 esztendeje ugyanezen a napon hunyt el Budán a Diana úti villában.)

…Azt máig is csak kevesen tudják, hogy az európai himnusz hagyományoknak megfelelően eredetileg Erkel is megismételtette, s ezáltal kiemelte az utolsó sor gondolatát: ?Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt!? Míg a közreműködő apparátus nagyságát jelentősen és talán nem szükségszerűen növelte, addig ezt az ismétlést sajnos elhagyta az elmúlt század előadói gyakorlata.

Sok hányattatás után a Hymnus törvényes státusa 1989. október 23-ától rendeződött; ettől kezdve ugyanis a XXXI. tv. 36. §-a kimondta, hogy ?a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével?, s ugyanezt erősítette meg 2011 tavaszán az új Alaptörvény is.

A megemlékezés virágainak elhelyezése után az Erkel Ferenc-emlékháznál beszédet mondott Hidas Mátyás, a Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke.

A záróünnepség méltó helyszíne az Erkel Ferenc-szobor volt.

Húsz évvel ezelőtt, 1993-ban, Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából Budakeszi önkormányzata, az MDF Budakeszi szervezete, a Budakeszi Szépítő Egyesület és az 1100 éves Budakeszi Műemléki Alapítvány pályázatot hirdetett az Erkel-szobor állítására. A pályázatot Bíró János szobrászművész nyerte el.

E szavakkal adta át az Erkel-szobrot Bónis Ferenc zenetudós, az Erkel Társaság akkori elnöke: ?A történelmi korok változhatnak, a történelmi szimbólumok cserélődhetnek. Ám egységet és nagyságot kifejező szellemiség, melyet e szobor szimbolizál, maradandónak ígérkezik, üzenete századoknak szól?? idézte Tóthné Fajtha Anita, az Erkel Ferenc Művelődési Központ igazgatója.

Az ünneplő közönséget a Czövek Erna Alapfokú Művészeti Fúvószenekara, Szita Csaba vezényletével, térzenével fogadta, majd Cséplő Csaba előadásában Erkel Ferenc Bánk bán című operájából Bánk áriája hangzott el, zongorán kísért Vékey Marianna.

Az ünnepi műsorban közreműködött az Erkel Ferenc Kamarakórus, Farkas László vezényletével. Kis Csongor Áronné Magyarország az én hazám című moldvai csángó népdalt adta elő.

Ünnepi beszédet dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony mondott.

Az anekdoták szerint Erkel Ferenc Békésgyulán, egy hatalmas mezei juharfa alatt komponálta a Bánk bán dallamait. A jubileumi ünnepség keretében az Erkel-szobor mellett került sor a Budakeszi Dendrológiai Alapítvány által adományozott juharfa elültetésére. A koszorúzás után a Művelődési Központban ? az Erkel Gastró jóvoltából ? vendégfogadást rendeztek, melyen, meglepetésként, az Andrész cukrászda a zeneszerző kedvenc gyümölcséből (sárgadinnyéből) készült Erkel-fagylalttal várták a vendégeket.

Este 20 órakor a római katolikus plébániatemplomban került sor a Stella Koncertkórus Egyesület ünnepi hangversenyére, melyet Baráz József karnagy úr emlékének szenteltek.

A hangversenyen zongorán közreműködött Szél Mária, vezényelt Nagy Júlia, Tóth Etelka és Zongor Attila. Megemlékezést mondott Fazekas Péter, a Stella Koncertkórus Egyesület elnökhelyettese, a Nagy Sándor József Gimnázium tanára.

 

Szombaton, június 15-én, Erkel Ferenc halálának 120 éves évfordulója alkalmából, 11 órakor a zeneszerző sírjánál, a Kerepesi temetőben megemlékezést és koszorúzást rendezett az Erkel Ferenc Társaság, melyen az Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium vett részt.

 

 

Délután pedig Budakeszire látogatott az Erkel Társaság gyulai tagsága. A vendégek a Himnusz-szobor megtekintése után, ellátogattak a metodista imaházba. Szuhánszky Gábor lelkész úr kedves fogadása után V. Majzik Mária életmű kiállítását tekintették meg.

 

 

Vasárnap, az Erkel Napok zárásaként, került sor az Erkel Ferenc Művelődési Központban a XIII. Erkel Ferenc Sakk-emlékversenyre, melyet Budakeszi járás településeinek körében hirdettek meg.

A versenyt megnyitotta Czifra Zsuzsanna, az Oktatási, Kulturális és Jogi Bizottság elnöke.

A játékot vezetette Pregitzer György, a Zsámbéki Sportbarátok Sakk Szakosztályának vezetője.

Fotók: EFMK, Pék Lajos

 

A Buda Környéki Televízió által készített összeállítás megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket