Erdélyben jártunk
A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola és a SZIA tanulóinak találkozása
Szerda reggel izgatottan vártuk az indulást Csíkszeredai testvér iskolánkba, hogy újra találkozhassunk az előző években megismert barátainkkal, illetve akik idén csatlakoztak a programba megismerhessék a párjaikat.
Estére meg is érkeztünk, ahol a tanulók egy kis édességgel kínáltak minket, amíg a fogadó családok megismerkedtek velünk.
Csütörtökön az eső miatt kicsit változott az eredeti programunk; először a csíksomlyói kegytemplomot néztük meg, majd a Csíki Székely Múzeumba mentünk, ahol énekléssel és mesékkel tették minél érdekesebbé a vezetést számunkra.
Ezután Gyimesfelsőlokon, a Sáj Szigethez látogattunk el, ahol ebéd után lehetőségünk akadt puliszkát kóstolni, majd megismerhettük az ottani népviseleteket, néptáncokat, illetve dalokat. Először mindenki csak figyelte, majd egyre többen csatlakoztunk az éneklésbe és táncolásba. Aznapi programunk itt még nem ért véget, ugyanis itt sajtkészítésbe is betekintést nyerhettünk, majd meg is kóstolhattuk azt.
Másnap ismét korán indult a napunk, hisz rögtön ellátogattunk a Kőhalmi várhoz, ahol gyönyörködve néztük a kilátás a városra, illetve az azt körülölelő erdőre. Innen Szászfehéregyházára utaztunk és az ottani erődtemplomot néztük meg, majd nem messze Fehéregyházán a Petőfi múzeumot és emlékhelyet, ahol megtudtunk rengeteg érdekességet a költővel kapcsolatban.
Számunkra az keltette fel leginkább a figyelmünket, hogy Petőfi valószínűleg nem messze van eltemetve, mivel ezen a környéken tűnt el a segesvári csata alatt.
Ezután mentünk Segesvárra, ahol megebédeltünk, majd egy kis szabadprogram alatt megtekinthettük a várat és annak környékét. Ez a program lett sokaknak a kedvence, hiszen miközben bejártuk ezt a városrészt, rengeteg boltban is volt lehetőségünk körülnézni.
Szombaton mindannyiunknak a fogadó családokkal volt programja. Néhányan a Gyilkos-tóhoz, valamint a körülötte elterülő erdőbe kirándultunk, de páran inkább más programokra látogattunk el.
Vasárnap ismét korán indult a buszunk, ezúttal már Budakeszire, így délutánra haza is értünk az iskolához, ahol szüleink már vártak ránk. A program végére biztosan állíthatjuk, hogy nagyon jól éreztük
magunkat és rengeteg új tudással, tapasztalattal, megannyi új ismerőssel és baráttal is gazdagodtunk az erdélyi kirándulás alatt.
Temesvári Lujza, 8.a