Dr. Siklósi Gyula kitüntetése

A Budakesziről már elköltözött, de településünkért sokat az asztalra tevő régész a magyarországi régészetben elért eredményeiért, kiemelten a középkori Székesfehérvár falainak feltárásáért és tudományos feldolgozásáért nemrégen a  köztársasági elnök díszoklevele érmet vette át.

Maga a királyi város, Székesfehérvár díszpolgári elismeréssel köszönte meg a város középkori emlékének feltárását és leírását. Siklósi Gyula hosszú éveket töltött Budakeszin, tevőlegesen vett részt annak történelmi kutatásában, a meglevő emlékek restaurálásában. Tudomásunk szerint Budakeszi díszpolgára címre terjesztették fel, s meggyőződésünk, hogy a tisztesség és munka becsülete méltó helyre kerülne nála.

Budakesziért önként, kizárólag szeretetből végzett munkájának egy részét nem ismeri a közönség, de nem kisebb a jelentősége, mint Székesfehérvár falainak feltárása. Neki köszönhető, hogy Budakeszi honfoglalás kori emlékét, a Felkeszi úton levő honfoglalás kori temető egy részét sikerült feltárni, s ezzel sikerült bebizonyítani Budakeszi honfoglalás kori eredetét. 1976 őszén, saját házának alapozásakor találta meg az első sírleletet, de a szakma etikai kódexét követve, kollegáját, dr. Erdélyi István régész professzort kérte fel a leletmentésre, átadva az ezzel járó hírnevet. A Kőrösiné dr. Merkl Hilda által szerkesztett ?Budakeszi évszázadai? könyv tartalmazza ennek a feltárásnak a jelentőségét. Az ásatás során 52 sírról szereztek tudomást, amelynek egy részét tudták feltárni a folyó építkezések és a sietősen lebetonozott Felkeszi út miatt, az út alatt még legalább 10-15 sír lappanghat. Az útnak az erdő felé eső szakasza is rejthet sírokat, de a tulajdonosok nem járultak hozzá a kertjeikben való ásáshoz. A tárgyi leletek a Szentendrei Ferenczy Károly Múzeumba, az emberi csontvázak a Természettudományi Múzeum Embertani Tárába, a lócsontok a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A temető korának meghatározásához két, ruhadíszként használt Ottó király idejéből (936-962) származó ezüstpénz adta a segítséget, és a leletek más temetők leleteivel való párhuzamba vonása szerint itt Géza nagyfejedelem uralkodása idejéig temetkeztek. A kereszténység felvételével a régi telki út túlsó oldalán épült templom, ami mellett később temetkeztek. A templom maga nem maradt meg, ezek a sírok pedig még feltárásra várnak. A Budakeszin feltárt honfoglalás kori temető feltárásának jelentősége a település létrejöttének beazonosításán túl, hogy nagyon ritka a Keszi törzsnévből eredő helynév közelében. A temető tiszteletére emlékművet avattak, aminek létrejöttét ő szervezte.

Dr Siklósi Gyula írta le Budakeszi történeti földrajzát 18-19. századi térképek, illetve 20. századi földrajzi nevek alapján, Budakeszi településtörténetét és jelképeit., Budakesziről 20 könyvet jelentetett meg. Az ő neve fémjelzi részben a Szépítő Egyesülettel karöltve a Segítő Szentek Kápolna (Schieli Kapelle), Xaver Kereszt, Ecce Homo szobor restaurálását. Önálló munkája az Erkel szobor restaurálása, a Katolikus templom romkertjének feltárása. A zsidó temető feltárását Ilyés István budakeszi szobrász és Pintér Mária segítette, amit napjainkban ismét gaztenger fed.

Rögtön a rendszerváltás után városkoncepciót helyezett az asztalra, aminek lényege Budakeszi sváb Szentendreként való megőrzése. Sajnos, ezt a koncepciót az akkori vezetés nem követte alvóvárosi szemlélete miatt, pedig a Budakeszi-Szentendre ezt a koncepciót nem zavarta volna meg, viszont bevételt nyújtott volna városnak, lakosnak egyaránt.

Szerény embernek ismertem meg, akinek sosem az elismerés volt a célja, hanem a jövő számára elvégzett munka.

hegedüs ira