Történelem
Tisztelet a hősöknek!
78 évvel ezelőtt több mint 120 ezer magyar katona esett el, vagy került hadifogságba a Don-kanyarban. Ma rájuk emlékezünk.
Dr. Győri Ottilia polgármester és Menczer Tamás államtitkár együtt koszorúztak a II. világháborús áldozatok emlékművénél Budakeszin.
https://www.facebook.com/menczer.tamas/posts/3574902305922734
Az ütközet évfordulóján immár több mint húsz éve menetszázadok alakulnak országszerte. Idén, akik tiszteletüket akarják kifejezni az áldozatok és hősök emléke előtt, e századokba rendeződve keresik fel a világháborús emlékműveket, ahol tisztelegnek és mécseseket helyeznek el. A XXI. Doni Hősök Emléktúra január 12–14. között indul, és február 14-ig tart.
A Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület is csatlakozott a Magyar Tartalékosok Szövetsége rendezvényéhez, és önálló egységként Budai Honvédek Menetszázad név alatt Budakeszi és Nagykovácsi között két második világháborús emlékhelyet, és két katonasírt is felkeresnek a Budai-hegyekben.
www.budaihonvedek.hu/doni-hosok
Kémleld az eget, mert legközelebb 60 év múlva tér vissza a jelenség
November 25. – Gulág-emléknap
Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.
Mintegy 800 ezer magyart 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára. A második világháború után 5-25 évre száműztek őket a Gulág rabtelepeire a „magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.
A képviselők 2012-ben kimondták, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát.
https://mult-kor.hu/ma-van-a-szovjetunioba-elhurcoltak-emleknapja-20141125
https://www.magyarhirlap.hu/tudomany/20201125-vilaghaborus-hadifogsag-es-a-kommunista-mozgalom
Márton napja van – A népi jóslás alapján fehér lesz a karácsony
A régiek úgy tartották, hogy ha november 11-én, Márton napján jégen állnak a ludak, azaz fagy, akkor saras lesz a karácsony. Mivel azonban a mai nap várhatóan nem megy fagypont alá a hőmérséklet, és 4-9 fokot jósoltak a meteorológusok, jó okunk van rá, hogy lehangoló sártenger helyett igazi téli, hideg időben és fehér hótakaróban reménykedjünk.
Zenés színmű ’56 budakeszi eseményeiről Kovács István regényéből, Nagy Gáspár verseivel, 2016-ból
Zenés színpadi játék Budakeszi 1956-os eseményeiről Kovács István: A gyermekkor tündöklete című művének felhasználásával írta: Szinovál Gyula. Az előadásban elhangzanak Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő versei, Huzella Péter megzenésítésében.
Zeneszerző: SZEPESI RICHÁRD
Rendezte: SZINOVÁL GYULA
Szereplők:
- Márity László – DANHAUSER SOMA
- Sziklai őrnagy – TOKAJI CSABA
- Sziklainé – BÓDI BEÁTA
- Borika, Istvánka anyja – UJSZIGETI ANNA
- Berecz Ede – BOR LÁSZLÓ
- Dalnok – TÓTH TAMÁS
- Istvánka – TÓTH BERCEL
- Katinka (Riskó lánya) – VARGA BERNADETT VIOLETTA
- Vera –MOLNÁR KINGA / TAKÁCS DORINA
- Dombi atya – BERECZ GYÖRGY
- Récsey Dezső – BÉKEFI LÁSZLÓ
- Pista bá (Kiss István) – KÓSA ZSOLT
- Vendel, a portás – RÉKAI NÁNDOR
- Eta (Vendel felesége) – BESSENYEI EMMA
- Sváb asszony – DÓKA ANDREA
- Sziklai volt felesége – SZOTÁK ANDREA
- Udvaros – CSÍK CSABA
- NAPLÓ/1. – MÓZES MÁRK
- NAPLÓ/2. – TÓTH VIRÁG
- Dr. Riskó – RAJNAI LÁSZLÓ
- Sziklainé apja – PFENDTNER JÓZSEF
- Puskás, sofőr – TÓTH BALÁZS
- Puskás felesége – MÓZES ZSÓFIA
- Iskolaigazgató – SZINOVÁL GYULA
Valamint: Bosznai Emese / Debrenti Evelyn / Fodor Barbara / Horpácsi Ádám / Horváth Gergő Jack / Kemény Zsófia / Malik Édua / Papp Ágoston / Papp Tamás / Pesa Viktória / Rab László / Rab Vilmos / Sipos István / Szilágyi Kristóf.
Tánc: Mózesné Kulánda Nikolett és Babus Tamás
Munkatársak: Dóka Tilda / Czenki Marcel / Némethy István / Niederkirchner István / Szinovál Szilveszter / Kósa Mátyás
A Budakeszi Város Önkormányzata szervezésében megvalósult programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
A Fő téri park, ahol jó sétálni, játszani, találkozni
„…és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma” −
írja Radnóti. Minden életkorban jó élmény pihenni, elmélkedni, sportolni, játszani, beszélgetni egy szép, fákkal, egyéb dísznövényekkel beültetett parkban. A budakeszi park megközelítően száz éve teszi szebbé az itt lakók életét.
A közparkok a 18. században jelentek meg Európában. A nagy városokban mutatkozott először igény közösségi zöldterületekre. Kezdetben uralkodói, főúri alapításúak voltak. A budai Városmajort például II. József terveztette 1785-ben. Sok parkunk hajdani vadaskert, piactér, legelő helyén létesült. A parképítészetnek is voltak, vannak különböző stílusirányzatai: kezdetben a francia stílusú, geometrikus elrendezésűek voltak divatosak, majd romantikus tájképi angolparkok épültek, később a gyermekekre is gondoltak: játszóterek épültek. Manapság a pihenésen kívül a játéknak, a rekreációnak, a közösségi találkozási, szórakozási igényeknek is helyet ad a legtöbb városi park.
A budakeszi Fő téri parkot Zachara Lajos hozta létre 1920 körül. Elektrotechnikai mérnök volt, németországi tanulmányait befejezve a budapesti Ganz Villamossági Gyár szolgálatába lépett. Több szaklapban publikált az elektromosság hasznosításáról. Nem meglepő, hogy 1920-ban elektromos részvénytársaságot alapított, mely bevételéből vezették be az áramot 1200 háztartásba Budakeszin. Ezzel egy időben több kilométer járdát építettek, megszüntették a csordák vonulását a Fő utcán, majd Zachara kialakította a mai park ősét. A parkot haláláig gondozta. 2008-ban a Budakeszi Szépítő Egyesület az önkormányzattal közösen Zachara Lajosemlékkövet állított fel a parkban. Vajon megtalálhatóe még az eredetileg ültetett fákból néhány?
A 19. sz. közepén a magyar kertépítészetben új műfaj jelentkezett: nagyjaink szobrait kezdték elhelyezni a parkokban, ezzel a nemzeti emlékkert jelentéssel gazdagítva feladatukat. Először 1860-61-ben Berzsenyi Dániel és Kazinczy Ferenc mellszobrát állították fel a Múzeumkertben.
Budakeszin elsőként 1993. júniusban Erkel Ferenc mellszobra került a parkba. A Himnusz megzenésítője, a nemzeti opera megteremtője többször nyaralt Budakeszin. Nyaralója a mai Erkel u. 14. számú ház volt. Élénk társadalmi életet élt Budakeszin, szerette a helyi embereket, hazafisága mély hatást gyakorolt a Kossuthpárti sváb lakosságra. A szobor Bíró János munkája.
A parkot száz év alatt bizonyára többször is átalakították, felújították. Két ilyen munkálatról találtam adatokat. A 2001-es felújításkor került a parkba a Millenniumi emlékmű, Lantos Gyöngyi csongrádi művész Szent Istvánról, Boldog Gizelláról és Szent Imre hercegről készített alkotása. E szoborcsoportnál emlékezünk meg azóta is az államalapításról, az államalapítóról augusztus 20 án. A Millenniumi emlékművel újszerű, igényes emlékpark alakult ki.
2008-ban került sor az újabb szoboravatóra. Wass Albert mellszobra Gábor Emese budakeszi képzőművész alkotása. Hargitai Lajos, az író közeli munkatársa és barátja Budakeszire költözése után kezdeményezte a szobor felállítását, a Budakeszi Jobb Kor Polgári Egyesület támogatta szándékát. A szobor teljes egészében közadakozásból létesült. A hányattatott sorsú író bronzszobrára is megpróbáltatás várt hamarosan. 2011. július 6-áról 7-ére virradó éjszaka ellopták. Másfél hónap múlva a szobor csodával határos módon megkerült, az apadó Duna partján találtak rá.
A 2011 -es felújítás jelentős mérföldkő volt a park életében. Kertészeti ultrahangos vizsgálattal állapították meg, mely fák egészségesek, természetesen a kivágott fákat pótolták. Új pihenők, ivókút, szökőkút, zenepavilon, színpad létesült. A nosztalgikus kandeláberek fénye esztétikai és biztonsági szempontokat is szolgál. Megújultak az utak, a csapadékvízelvezetés, a parkolók.
2017. januárban egy rendkívül hideg napon avattuk Nagy Gáspár Kossuthdíjas költő szobrát, Oláh Katalin alkotását. A költő csaknem negyed századon át élt Budakeszin. A szobor felállítását a Jobb Kor Polgári Egyesület kezdemé-nyezte az önkormányzat és az 56-os emlékbizottság támogatásával. Az avató ünnepségen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Gáspár elkötelezett volt 56 szellemisége mellett, bátran szólt verseiben a forradalomról, a mártírokról. A parkban a szobrok és a két Budakeszi múltját idéző emlékhely (kőkereszt, régi közkút) mellett elsétálva, meg-megállva, nem csak testben, de − gondolatokkal inspirálva − lélekben is felfrissülve térhetünk vissza a hétköznapok feladataihoz.
Ádám Éva
Budakeszi Hírmondó 2020. október 16. oldal.
https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/10/Hirmondo-2020-10.pdf
Gróf Széchenyi Istvánra emlékeztünk
Szeptember 21-én 229 évvel ezelőtt ezen a napon született városunk egyik nagy múltú iskolájának névadója, gróf Széchenyi István. A Budakeszi Széchenyi Baráti Kör szervezésében, több budakeszi iskola diákjainak és pedagógusainak részvételével koszorúzási ünnepségen emlékeztünk az államférfi Széchenyire.
A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium előtti téren lévő mellszobránál tartott szeptember 21-i rendezvényen a polgármester azt hangsúlyozta, hogy gróf Széchenyi István is a nemzet egységéért munkálkodott, összefogásra buzdítva a fejlődés pártján állt. Széchenyi egy innovatív, haladó szellemiséget képviselő, ugyanakkor a tradíciókból is merítő államférfi volt, aki mindannyiunk példaképe lehet.
Dr. Győri Ottilia hozzátette, köztudott, hogy „a legnagyobb magyar” elnevezést Kossuth Lajos adományozta Széchenyinek. Tudjuk, hogy a két államférfi politikai nézetei nem voltak azonosak, mégis ilyen tisztelettel adóztak egymásnak, ami ma is példaként szolgálhat. – Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn, idézte Széchenyi gondolatait a polgármester.
Úgy fogalmazott, ezek a mondatok irányt mutathatnak ma is. Nagyon fontos mindannyiunk számára, hogy tisztában legyünk a közös múltunk történéseivel ahhoz, hogy építkezni tudjunk és megtaláljuk a helyes utat. Ebben segítenek az olyan biztos igazodási pontok, mint a közös zászló, a nemzeti lobogó, és múltunk kiemelkedő történelmi személyiségeinek szellemi hagyatéka. Közösségünk számára igazodási pont, közös jelkép a budakeszi zászló is, mondta a polgármester.
Büszkék vagyunk arra, hogy idén új iskola indult városunkban, mert az iskola jelenti a közös jövőt, fogalmazott dr. Győri Ottilia, aki az összetartozás jeléül, az önkormányzat nevében egy budakeszi zászlót adományozott a Budakeszi Német Nemzetiségi Általános Iskolának.
Budakeszi Hírmondó 2020. október 4. oldal.
https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/10/Hirmondo-2020-10.pdf
Hideg őszre lehet számítani a régi időjóslás szerint: szeptember 29-e fontos nap volt a népi hagyományban
Szent Mihály napjához több régi hiedelem és szokás kapcsolódik, például a szüret és az időjóslás kapcsán.