„Értesítem önöket, hogy Budakeszi, Szanatórium köz, Vadaspark területén sajnos a hulladékszállító autónk nem tudott behajtani a lefagyott csúszós útszakasz miatt.
Kérem értesítsék az érintett lakosságot, hogy az így keletkezett többlett hulladékot a következő szállítási napon elviszik a kollegák.
Szállításvezető helyettes
Depónia Nonprofit Kft.”
Örömvasárnapnak is nevezik, hiszen közel már az ünnep, advent második felében járunk.
A kép Szent Józsefet, a háttérben maradt, szorgalmas ácsot, a családfőt és a Gyermeket ábrázolja.
Józsefet, akit Názáretben Jézus atyjának, Mária férjének ismertek, s aki az Isteni Terv önfeláldozó, csendes végrehajtója volt. A munkás, aki – miközben körülötte angyalok mindenható üzeneteket kézbesítettek, s környezetében minden óra közelebb vitte a világot a megváltáshoz – arca verítékével teremtette elő a napi betevőt.
A harmadik adventi gyertya lobbanjon fel hát a családok kérges kezű, hallgatag szentjeiért, élőkért, holtakért.
Édesapámé ez a nap számomra.
+++
A képet a bolognai Guido Reni (1575-1642) festette.
https://youtu.be/iO7ySn-Swwc
A profi liga
Ahogy olvastuk a Budakeszi L.A. cikkében is, bizony ezen a szinten – megyei elődöntő – már öldöklő küzdelmeket kellett megvívni, de diákjaink állták a sarat, két győzelem után már biztos volt a továbbjutás az országos elődöntőbe.
Ellenfeleik elit akadémiákon edzett focisták voltak, Gödöllő, Vác és Dabas város iskolái közül sikerült bejutniuk az ötödik körbe, ahol az ország legjobb iskoláival mérhetik össze tudásukat.
Hatalmas gratuláció fiúk, gyönyörű játék, elképesztő hajrá, a szerencse egy kicsit ugyan a hazai csapatnak kedvezett, de hogy megérdemelten az országos elődöntőben a helyetek, ez vitathatatlan!
NAGYON SZÉP VOLT, CSAK ÍGY TOVÁBB, HAJRÁ FIÚK!!
https://www.facebook.com/SZIA.Budakeszi/posts/4564979406889274
Budakeszi Város Német Önkormányzata:
Mindenki madarai. Ha megkérdezünk bárkit, hányféle hazai madarat ismer fel biztosan, az első ötben benne lesznek a cinegék. Még a kőrengetegből alig kimozduló, megveszekedett városlakók is ismerik ezeket a madarakat, hiszen az év bármely szakában felbukkannak a parkokban, vagy éppen a buszmegállóban kornyadozó bokrokon, megpillanthatjuk őket a kopasz téli fák ághegyein tornászva, esetleg a tavaszi hajtások között hirdetve, hogy ideje nekiállni a kerti munkáknak, mert emlék már csak a fagy, s ha így van, sürgősen „nyitnikék”.
A cinege az amatőr ornitológusnak is mindennapi, „betevő” madara, hiszen ezek a színpompás, apró énekesek a nyáridő múltával nem kapnak szárnyra, nem indulnak el dél felé a trópusok kövér hernyóit keresni, hanem a zimankós télben is itt maradnak csupasz, lombjahagyott erdeinkben. Az ínséges hónapokban nem ritkán csapatokba verődve járják az erdőt, eleség után kutatva. Magam legutóbb egy terebélyes galagonyabokron figyeltem meg egy tarka társaságot: széncinege, kék cinege és szürke kabátos, fekete tonzúrás barát cinege csipegette a dércsípte, piros bogyókat, és még egy kisebb csapat őszapó is csatlakozott hozzájuk, üdítően bővítve a decemberi madárkínálatot. Cinegéért persze nem kell az erdőig menni, hiszen a madárbarátok által a kertietetőkre kitett eleségen egészen biztosan és gyakran felbukkannak.
A széncinege az egyik leggyakoribb madarunk. Szinte minden élőhelyen megtelepszik, ahol fészkelésre alkalmas odút, vagy más üreget talál, de befészkel a postaládába, a tornác ácsolatának rejtekébe, sőt, megfigyelték azt is, hogy a szemfüles cinege fészket rakott a fa tövébe leásott, locsolásra használatos dréncső mélyére is. Fiókáit többnyire hernyókkal és pókokkal eteti, étlapjukat csigahéjjal egészítve ki, ami a legfontosabb kalciumforrásuk.
Herman Ottó így ír róla: „Hasznosságban és elevenségben ez a czinegék vezére. Nyugtalan, dolgos, hangos és mindig jókedvű; hajnaltól napestig folyton munkálkodó. Megragad az ágacska legvégén, fejjel lefele és vizsgálja a koronarügyet, vajjon nem rontja-é valami gonosz nyű vagy bogár? Megtapad még a falon is, csak egy kicsit ripacsos legyen; búvja az odvakat, zugokat, a hova csak fér és mindenütt üldözi a rovarságot; hozzá mintha sohasem tudna jóllakni, folyton keres és folyton eszik. Nem sokat törődik az emberrel, bátran bejön az eresz alá, néha rászáll még a verőczére is; az ablakdeszkára kerülve benéz a szobába.”
A széncinege télen magvakkal táplálkozik. A hideg hónapokban áttelelését nyers napraforgómag, (nem sózott!) szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük. Jegyezzük itt meg, hogy egy jószívű madárbarát időről-időre kukoricát helyez ki a budakeszi Madárösvény etetőire. Nem vitatva jó szándékát, arra kérem, hogy egyszer óvatosan próbáljon meg elrágni egy szem száraz kukoricát és gondolkodjon el azon, hogy vajon mit tud kezdeni a kavics keménységű maggal az itthon telelő, apró madarak többsége. A kukoricát még a köztudomásúan rettenthetetlen házi baromfinak is megdarálják! A vad madarak közül a lúdfélék, vagy a varjak szedik fel a kukoricát, ám ezek aligha fordulnak elő az etetőkön. Ám ha esetleg a téli hónapok ínyencsége, a sütőtök leves kerül otthon az asztalra, akkor a tök magját bátran ki lehet vinni az etetőre, az éhes madarak az utolsó szemig elfogyasztják! Herman Ottó nem véletlenül említi meg a széncinege egyik idevágó népi elnevezését: tökcinege.
A cinegék téli etetésének egyik legkülönlegesebb módját Fekete István írja le Téli berek című regényében. Amikor a vidéki rokonoknál telelő Tutajos, polgári nevén Ladó Gyula Lajos puskavégre kapja élete első rókáját, a nyúzás után Matula bácsi arra biztatja a városi legényt, hogy a vörös „kabátjától” megfosztott ravaszdit akassza ki a Kis-Balaton nádrengetegében megbújó kunyhó mellet egy fára. Az előbb értetlenkedő legény csodálkozva látja, hogy a fagyott rókatetem zsírját, húsát milyen jókedvűen farigcsálják az éhes cinegék.
A széncinegénél apróbb, de nem kevésbé színpompás dísze erdeinknek, kertjeinknek a kék cinege. Termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben. Télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, a nád magját fogyasztja. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal (hernyók, pókok, lószúnyogok) eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak. A hideg idő beálltával ők is áttérnek a magevésre. A nálunk költő madarak állandók, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban.
Fekete sapkás rokonához hasonlóan a kék cinege is odúban költ. Városokban, árterekben, zárt erdőkben, gyümölcsösökben, parkokban mindenütt előfordul. Az állomány egy része kétszer költ. A fészek a madár testméretéhez képest igen nagy, melyet többnyire a tojó épít. Gyökér, szalma és fűszál alapra mohából készíti, amit szőrrel bélel ki. A fészekalj olykor igen nagy, 6-14 tojásból áll. A két szülő közösen eteti az örökké éhes utódokat. A fiókáit gondozó kék cinegéről nagy szertettel ír Herman Ottó: „Legékesebb és leghasznosabb madaraink közül való, mely, mint czinegetársai is, fáradhatatlan munkása az erdőnek, a kertnek, gyümölcsösnek s a rovarok pusztításával kiszámíthatatlan hasznot okoz. Milliókra rúg az egy-két czinegecsalád által elpusztított káros bogárság száma és meg van számlálva, hogy egy párocska 17 óra alatt négyszázhetvenötször tért vissza fiaihoz eledellel.”
Illisz L. László
fotók: www.tiszatoelovilaga.hu
(Források: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Budapest, Pallas Rt. Nyomdája; www.mme.hu. )
„Az öröm gyertyáját gyújtottuk meg az adventi koszorún, a Máriamakk városrész csapadékvíz-elvezetésének megvalósítását záró rendezvényen. Örülök, hogy még idén befejeztük ezt az önkormányzati beruházásunkat is. Köszönöm a lakosok türelmét!” – írta a hivatalos Facebook oldalán a polgármester.
A városházi rendezvényen dr. Győri Ottilia úgy fogalmazott: „Advent 3. hétvégéje van, ami az örömről szól. Örülök, hogy elmondhatom: az elmúlt 10 évben 11 milliárd Ft-ot fordítottunk Budakeszin fejlesztésekre. Ebből mintegy 2 milliárd Ft-ot fordítottunk a makkosmáriai városrész fejlesztésére. Mindezt szennyvízelvezetésre, közvilágításra, csapadékvízelvezetésre, az utak fenntartására és útépítésre fordítottuk.
A „Budakeszi, Máriamakk városrész csapadékvíz-elvezetésének fejlesztése” beruházáshoz a Pénzügyminisztériumtól 344.999.549 Ft-ot kaptunk, vissza nem térítendő támogatásként. Ehhez az önkormányzatunk is hozzátett 358.643.557 Ft önrészt.
A beruházással a Patak utca Akácfa utca és Kert utca közötti szakaszának, a Kert utca Megyei útig tartó szakaszának, az Árnyas utca Kert utca és Makkosi út közötti szakaszának, a Bem utca Árnyas utca és Gábor Áron utca közötti szakaszának, és a Makkosi út Székely köztől a Zichy közig tartó szakaszának csapadékvíz rendezését, elvezetését oldottuk meg. A kialakított elvezető árok a településrész teljes csapadékmennyiségét vezeti a Budakeszi-árokba.
A beruházásra vonatkozó szerződést 2020. augusztusában írtuk alá, a kivitelezés tavaly szeptemberben kezdődött, 3 ütemben megvalósult meg, és idén novemberben értünk a végére.
Néhány technikai adat: a beruházás során összességében 2863,82 folyóméter vasbeton csapadékcsatornát építettek be, vízbeeresztős beton fedlapokkal, és a kijelölt helyeken víznyelő rácsokkal. A kocsibejáróknál 10 tonna, míg a többi helyen további 5 tonna teherbírású fedlapot elhelyezett el a kivitelező. A nyílt ároknál minden olyan kapubejárót lefedtek, amelyik előtt közvetlenül elhalad a csapadékcsatorna.
A beruházás során a meglévő közműveknél közel 600 folyóméternyi ivóvíz nyomóvezetéket és 37 folyóméter gravitációs szennyvízcsatorna vezetéket kellett kiváltani, cserélni.
Ezután következik az utak állapotának javítása. Elkezdtük a Kert utcával. A következő ilyen nagyberuházás, amihez pár hete megkaptuk a 345 millió Ft-os állami támogatást is, az a Makkosi út felújítása lesz. Köszönöm Menczer Tamás államtitkár úr közbenjárását az ügyben. A munkát tehát folytatjuk, nem állunk meg!
A Kert utca, Patak utca, Domb utca határolta csomópontot is fejlesztettük. Közlekedési csomópontot, körforgalmat építettünk, új aszfalt burkolattal. Itt épült meg, és hamarosan nyit a Lidl áruház. Buszmegálló is lesz itt, és a nemrég átadott, új bicikliutunk is innen indul a Farkashegyi reptérre.
Köszönet mindezért a tervező Környezetvédelmi, Tervező, Szolgáltató és Tanácsadó Kft-nek, a kivitelező FER 3331 Kft-nek, polgármesteri hivatalnak, a magyar kormánynak, és Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő úrnak, hogy segítették a beruházás megvalósítását.” – zárta szavait a polgármester.
A rendezvényen részt vett és felszólalt Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő és Filó Kristóf kanonok, tb. főesperes, plébános is.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején elmondta: Módosítani kellett a költségvetést, mert a jegybank előrehozta az inflációs jelentését, így a következő évben esedékes lesz a nyugdíjak gazdasági körülményekhez alakítása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „jól is teszik a nyugdíjasok, hogy pontos elszámolást várnak a kormánytól”.
Mivel jövőre magasabb lesz az infláció, mint ahogy azt a kormány júliusban számította, döntöttek a nyugdíjak 5 százalékos emelésről – mondta a kormányfő. Az erről szóló rendelet pénteken jelenik meg a közlönyben.
https://mandiner.hu/cikk/20211210_orban_viktor_belfold_kossuth_radio_interju
„Ha valóban úgy van, hogy kiszorítja az omikron a deltát, mert ragályosabb, de nem okoz súlyos betegséget, akkor nem kell aggódnunk, én nagyon optimista vagyok.”
Karikó Katalin, a Pfizer-BioNTech mRNS-vakcinájának kifejlesztője a Kossuth rádióban nyilatkozott az omikron koronavírus-variánsról.
„Ha valóban úgy van, hogy kiszorítja az omikron a deltát, mert ragályosabb, de nem okoz súlyos betegséget, akkor nem kell aggódnunk, én nagyon optimista vagyok” – jelentette ki.
Szerinte azonban még korai lenne megállapítani, hogy a jelenleg forgalomban lévő oltóanyagok mennyire hatékonyak az új mutáció ellen. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a Pfizer hivatalos bejelentést tett már ezzel kapcsolatban.
Mint rámutatott, a Dél-Afrikából érkező jelentések azt mutatják, hogy exponenciálisan nőtt a fertőzöttek száma, a betegek állapota viszont nem lett súlyosabb.
Az Indexen megjelent összefoglaló szerint aláhúzta, aki kórházban van, jellemzően nincs beoltva.
