Környezetünk
Újabb eszközzel bővült a Meggyes utcai játszótér
A Honfoglalás téri játszótéren pedig jövő keddig munkaidőben karbantartási munkálatokat végez a kivitelező.
Szabálytalan és komoly kárt okoz a csapadékvíz engedély nélküli kivezetése
Elősorban a lakosok érdeke, hogy az érintettek mielőbb felszámolják, elbontsák az ingatlanjukról a közterületre kivezetett csapadékvíz csatornákat.
Ahogyan azt a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának felvételei is igazolják a városban több helyen található ilyen szabálytalanul elhelyezett vezeték, olyan utcákban is, amelyeket nemrég újonnan aszfaltozott le az önkormányzat.
Az ingatlanokból kiáramló víz alámossa az útburkolatot, komoly károkat okozhat okozva, ezért kérjük, mielőbb szüntessék meg a szabálytalan kivezetéseket. A víz érték, szikkasztani, és/vagy gyűjteni, tárolni érdemes a telken belül.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (röviden: OTÉK) 47. § (8-10) pontja alapján:
„( 8 ) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.”
Információk a szabályos csapadékvíz elvezetés engedélyeztetésével kapcsolatban: muszak@budakeszi.hu.
Hogyan tovább Nádas-tó? Az önkormányzat keresi a megoldást
Meg tudjuk oldani az egykori Nádas-tó feltöltését? Egyik lehetőség a háztartásokban keletkező szürkevíz újrahasznosítása, felhasználása. Erre is vannak uniós pályázati források önkormányzatok számára, hallottunk ma Bakács Bernadett önkormányzati képviselőtársammal az Önkormányzati feladatok, pénzügyek és innovációk című nemzetközi konferencián. Utánajárunk a lehetőségeknek!
Köszönöm a meghívást Jenő Schmidt elnök úrnak és Dr.Gyergyák Ferenc főtitkár úrnak.
Rágcsálóírtás Budakeszin
Ültessünk gyümölcsfát együtt
Pirospogácsa alma, mézkörte, zöldringló, késői rózsakajszi, duráncibarack, mogyoró és még további őshonos gyümölcsfa csemetéket vehetnek kedvezményesen, darabját 2000 Ft-os áron az önkormányzatunk támogatásával.
Rendelés szeptember 17-ig az alábbi címen: bvv.ugyintezo@gmail.com
További részletek: 06 30 903 3226 https://bvv.budakeszi.hu/egyutt-budakeszi-zold-program
Ezeket a fákat nem kell metszeni, permetezni, és ültetésükkel a helyi hagyományokat is ápoljuk. Az önellátásunk egyre fontosabb napjainkban. Igaz?
– írta a hivatalos Facebook oldalán a polgármester.
A Pilisi Parkerdő fenntartható erdőgazdálkodást folytat
A közelmúltban megjelent, a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kapcsán a Pilisi Parkerdő Zrt. számos lakossági, önkormányzati, civil és egyéb aggódó megkeresést kapott. A kérdezők egyik része a fákat és az erdőket félti, másik része pedig azért aggódik, hogy lesz-e télire tüzelője. A fenntartható erdőgazdálkodás lényege éppen az, hogy az erdő, a természeti értékek megóvása mellett juthassunk hozzá a fához, mint megújuló nyersanyaghoz. Ez a gyakorlat a kormányrendelettel sem sérül.
„A Pilisi Parkerdő 65.000 hektáron gazdálkodik a főváros és tágabb térségében, működési területünkön jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítunk, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa. A Parkerdő is tapasztalta a nyáron megnövekedett lakossági tűzifa igényt, amit a fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően ki is fog tudni elégíteni” – mutatott rá Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.
A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül.
Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.
A Pilisi Parkerdő a hazai erdőgazdálkodás terén alapítása óta úttörőnek számít a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás terén: a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés széleskörű alkalmazásának eredményeként az elmúlt két évtizedben az arra alkalmas területeken háttérbe szorította a tarvágásos és felújítóvágásos eljárásokat, valamint a Parkerdő 2020 óta dolgozik Városierdő-fejlesztési Programján, amelynek lényege Budapest és környékének klímavédelme és a lakosság rekreációs igényeinek megfelelő kiszolgálása.
„Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a kormányrendelet, amely egyébként nem utasításokat, hanem csak energiavészhelyzetben alkalmazható lehetőségeket tartalmaz, nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát. Tevékenységünk célja továbbra is a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás. Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk.
Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így tudunk több faanyagot szükség esetére elérhetővé tenni úgy, hogy magát az erdőt, mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük” – foglalta össze Reinitz Gábor.
Vízhasználat, okos öntözés kertjeinkben
A víz az élet alapfeltétele, nélkülözhetetlen őselem. Kultúrák, civilizációk jelentek meg és hanyatlottak el a víz állandó mozgását követve, legendák, népi hiedelmek kötődnek hozzá. Modern világunkban 1993-tól a víz világnapja alkalmából évente konferenciákat tartanak az édesvízkészletek felhasználásáról, jelezve ennek fontosságát.
A Kárpát-medencében látszólag kifogyhatatlan tartalékok állnak rendelkezésre, de célszerű tudatosan, fenntartható módon, pazarlás nélkül felhasználni. Legjobb segítség ebben a szakszerűen tervezett, kivitelezett, karbantartott és takarékos vízfelhasználásra optimalizált öntözőberendezés, amely nemcsak szép kertet eredményez, hanem a pénztárcát is megkíméli a felesleges kiadásoktól. Takarékossági okokból ajánlott külön vízmérőt felszereltetni, ezt a vízközmű szolgáltatónál írásban kell kérvényezni. A felhasznált öntözővíz díjára nem rakódik
rá a csatornahasználat, továbbá egyszerű számítással meg lehet állapítani, hogy megfelelő-e az öntözésre kijuttatott víz mennyisége területre vonatkoztatva. Célszerű a mellékvízmérőt ott is felszereltetni, ahol kerti csapot használunk öntözésre. Az esővíz gyűjtése és felhasználása számtalan előnnyel jár. Habár „ingyen van”, bánjunk vele mértékletesen.
Természetes, ásványoktól mentes vizet használhatunk kényes kedvenceink öntözésére, többek között a japán kamélia más vizekkel nem is fér össze, és a hortenziák is előnyben részesítik. Vízgyűjtő edényeinket gondosan zárjuk el a szúnyogoktól és a napfénytől: a szúnyog ugyanis szaporodásra használja fel, a napfénytől pedig algák sokasága ver tanyát lágyvizünkbe. Mindkettő károsan változtatja a vízminőséget. Szerencsés esetben jó vízadó kút található kertünkben, célszerű itt is átgondolni: mennyit és mikor? A szivatytyú, mint minden technikai eszköz, karbantartást igényel és az üzemeltetési költsége sem elhanyagolható. Ellenőrzés, tisztítás, szükség szerint javítás. Lényeges megállapítani a vízminőséget, mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően szűrőt vagy ásványleválasztót felszerelni. Bevizsgálás nélkül a konyhakertünkbe se használjunk kútvizet, a vízminőség ellenőrzést két-háromévente végeztessük el.
Kertünkben figyelmesen öntözzünk a megfelelő vízgazdálkodás, öntözési terv készítése sok problémát megelőzhet, például az alul öntözött területek kiszáradását, és kedvenc növényink elpusztulását. A túlöntözött tömörödött talaj gátolja az egészséges növényünk növekedését, hajlamosít a gyomosodásra, tápanyag kimosódást idéz elő, örökzöld növényeink sem szeretik
a „lábvizet”, és még sorolhatnám. Lehetőség szerint a kora reggeli órákban öntözzünk. Ekkor legkisebb a párolgási veszteség és a gombás megbetegedések is kevésbé ütik fel fejüket. A melegebb napszakokban, délutáni locsolással kockáztatjuk, hogy hősokkot okozunk növényeinknek, ebben az estben a csepegtető öntözést használjunk. Előrelátással, számtalan módon tudunk takarékosan optimálisan gazdálkodni a rendelkezésünkre álló vízkészlettel. A megfelelően kijuttatott vizet a növényeink is meghálálják.
„A víz érték! Becsüld meg!”
(A 2021-es víz világnapja mottója)
Ujvári Iván Péter
dísznövény kertész
Tájékoztatás erdőkezelésről
A Pilisi Parkerdő Zrt. 2022. év végéig erdőkezelést végez a Budapest XII. kerület Csillebérc és Budakeszi Nagyszénászug közötti erdőtömb 6,6 hektáros részterületén.
A Budapesti Erdészet célja a különleges mikróklímájú völgyben klímarezisztens erdő fenntartása. Az egészséges koronájú magtermő fák és az 5-15 éves fiatal bükkös foltok több növőteret kapnak a többlépcsős kezelés során. A kezelés előkészítéseként az erdészet kijelölte a Magas-kő felé eső, erdőtervben rögzített kíméleti területeket.