Környezetünk
„Agglomerációs nyomás: eddig és ne tovább!”
„Mára Budavidék és az egész agglomeráció lakossága küzd a kiköltözési hullámot meglovagló építőipari lobbival. De miért is baj, ha egy város vagy falu „gyarapszik”? – kérdezhetné, akit egyébként nem zavar, hogy a természet zöldjét az aszfalt és beton szürkéjére cseréljük. Azért, mert ennek árát többszörösen mi, helyben lakók fizetjük meg – és egyre inkább nyilvánvaló, hogy a frissen beköltözők is.
Az agglomeráció egyre nagyobb nyomás alatt van: településeink nem a helyben élők, nem is tudatos település-tervezés, hanem a társasházépítő befektetők érdekei mentén növekednek. A jogi környezet ugyanis olyan, hogy szinte bármi, bárhová építhető. A beruházók ráadásul a nagyobb haszon reményében még ezt is gyakran kijátsszák. Közben a helyi közösségek és a környezet érdekeit az önkormányzatok jogkörök híján nem tudják érvényesíteni.
Ennek a veszélyes trendnek az ellensúlyozására indítottunk egy mára igen népszerű petíciót megmaradt zöldfelületeink védelmében, a megalapozatlan lakóövezet-bővítések ellen és az önkormányzatok megerősítéséért. Nem tartható, hogy miközben a helyi közösségek választott tisztségviselőktől várják joggal a megoldást, ők hatáskör híján nem tudnak lépni, végső soron nem tudnak helyi érdeket érvényesíteni. Ez lenne a feladatuk, és ha hatáskörmegvonással „kiskorúsítják” őket, esélyünk sincs arra, hogy hatékonyan védjék a települést.
Pedig a helyzet egyre durvább. Több helyen láthatjuk, hogy vége a szépelgésnek, már nem is „lakópark” elnevezés szerepel az utcai jelzőtáblán, hanem „lakótelep”. Miért is szépítenénk a valóságot, amikor sok helyen nem hogy park vagy közösségi tér, de járda sincs, a szükséges infrastruktúráról nem is beszélve. És a jelen helyzetben forrás sincs rá.
Vagy nézzük, mi történt például a pátyi Körtés 2 beruházással. Az önkormányzat egy állítólagos jogi kényszerre hivatkozva leszerződött a befektetővel, majd jóváhagyta a terület átminősítését, és már folyik is a közműtervezés és talajelőkészítés. A projektet többen vitatják, és még Budakeszin sem nézik jó szemmel (már akik tudnak róla): az odaköltözők egy része biztosan a településünkön fog átmenni a budai kerületek irányába, tovább növelve a zsúfoltságot az utakon.
És ott van még Biatorbágy, Herceghalom, Pilisjászfalu… hosszan sorolhatnánk a helyeket, amikben a beruházók fantáziát látnak. Mert nekik ez valóban remek üzlet – mi viszont mind ráfizetünk.
Először az adóforintjainkkal, mert az eladási árban soha nincs benne a megnövekedett igényt kielégítő infrastruktúra, másodszor pedig életminőségünkkel, mert lassan egy kórosan burjánzó elővárosban találjuk magunkat a zöldövezet helyett, amelyben eddig éltünk, és amiért szerettünk itt élni. És nemcsak mi, de gyerekeink is fizetni fogják ezeket a súlyos árakat, ha nem fogunk össze, és változtatjuk meg a rendszert.
A helyben élők érdeke és a környezeti érdekek – ezeknek kell előtérbe kerülni a befektetői érdekekkel szemben!”
- Reich Tamás, Szél Bernadett
Törpe kisvasút épül gyerekeknek a folyamatosan fejlődő Budakeszi Vadasparkban
Levegőminőség mérés Budakeszin
A mérőponton a következő adatokat rögzítik:
- NO, NO2, NOx (nitrogén-oxidok) folyamatos mérése,
- szállópor PM10 (10 μm átmérőjű porrészecske) frakciójának folyamatos mérése,
- meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom).
Mától kétszer három napon át a Budaörsi úton és a Fő utcán mérnek.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a légszennyezés az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázat. Ezért Budakeszin is szeretnénk tudni a pontos adatokat, hogy a szükséges intézkedéseket meghozhassuk.”
– írta hivatalos Facebook oldalán a polgármester.
Akár többmilliós bírságra is számíthatsz, ha ezt csinálod a kertedben: miért tilos a zöldhulladék elégetése?
Ha az ember hétfőn felsepregeti az udvart, keddre már újra bokáig érhet a szárazfalevél-szőnyeg, és ha ismét megcsinálja, csütörtökre már semmi sem látszik majd a munkájából. Akinek kertje van, annál mindennapos ez az őszi szélmalomharc, a falevélzsákok pedig egyre csak gyűlnek.
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha az ember nem zsákolná, csak elégetné a kertjében keletkező zöldhulladékot – merül fel sokakban, ám ez a történet távolról sem ennyire egyszerű. Az 549/2020. (XII. 2.) Kormányrendelet értelmében ugyanis 2021. január 1. óta a zöldhulladék égetése országosan tilos a kertekben. Aki mégis megteszi, az akár százezres bírságra is számíthat. Hatályos az Országos Tűzvédelmi Szabályzat is, melynek értelmében a kiszabható bírság 10-20 ezer forinttól akár 3 millióig is terjedhet a kockázatoktól függően.
Megújult és várja a kirándulókat a szilfa-tisztás
2040-re elérhető Magyarországon, hogy az energiafelhasználás 45 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára pénteken, Budakeszin.
Menczer Tamás a budakeszi Szilfa-tisztáson 17 millió forintból kialakított játszóvár, valamint esőbeálló és pad-asztal garnitúrák átadásán elmondta, hogy a kereszténydemokrata politika alapvetése a teremtett környezet védelme. Hozzátette, hogy Magyarország a világ azon 21 országa között van, amely az elmúlt 30 évben úgy tudta csökkenteni a károsanyag-kibocsátását, hogy ezzel párhuzamosan a gazdasága növekedett. Az elmúlt 30 évben 32 százalékkal csökkent az ország károsanyag-kibocsátása és 15 százalékkal csökkent az energiafogyasztás, a GDP pedig 47 százalékkal nőtt – fűzte hozzá az államtitkár.
A KKM államtitkára arról beszélt, hogy a klíma- és a környezetvédelem területén olyan országokat előztünk meg a számok alapján, mint Hollandia, Németország és Ausztria. Hozzátette, hogy 2030-ig a magyar gazdaság 90 százalékban lesz károsanyag-kibocsátás mentes, 2050-re pedig teljesen klímasemlegessé válhat.
Menczer Tamás szerint négy prioritása van a kormánynak: az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkenése, az energiafüggetlenség megőrzése és az alacsony rezsiárak megőrzése. Az országot két energiaforrásra szeretné a kormány építeni, nukleárisra és megújulóra – tette hozzá az államtitkár.
Menczer Tamás azt mondta, hogy a hazai napelem kapacitás elérte a 2000 megawattos szintet, ami a 2018-as szint 13-szorosa. Hozzátette, hogy 2030-ra a jelenlegi kapacitást meg szeretné háromszorozni az ország, 2040-re pedig elérhető a 12 000 megawatt is. A kormány nem fogadja el azokat a brüsszeli és hazai baloldali terveket, amelyek adóemelést és a rezsiárak emelkedését jelentenék. A környezetvédelem árát nem a lakosoknak kell megfizetniük – zárta beszédét az államtitkár.
Az átadóeseményen részt vett Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere, dr. Seregi János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyettese, dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, és Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója is.
Rágcsálók elleni védekezés lehetőségei, szükséges teendők
Közvetlen környezetünkben időszakosan megjelenhetnek egerek patkányok, melyek egészségügyi kártevőknek minősülnek.
Közegészségügyi ártalmuk elsősorban abból adódik, hogy a szemétben, csatornában, tehát szennyezett helyeken mászkálva a testükre tapadt valamint a váladékaikkal (nyál, orrváladék,vizelet,széklet) ürített kórokozókkal az élelmiszereket, majd azok elfogyasztásával az embert is fertőzhetik.
Ezen túl gazdasági kártételük is jelentős lehet, mivel az általuk elfogyasztott, szétszórt és beszennyezett élelmiszereken kívül rágásukkal, túrásaikkal, fészkelésükkel jelentős károkat okozhatnak az épületek, közművek, csatornák, gátak, szigetelések állagában is.
Az egereknek, patkányoknak a lakóházak és azok környezete igen kedvező életfeltételeket teremt, mivel az alkalmas búvó-és szaporodó helyet, illetve táplálékot biztosít számukra.
A hatályos jogszabályok – 1997. évi CLIV törvény (73. §), 18/1998. (VI.3) NM. rendelet (36.§) – alapján az ellenük való védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn.
Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője) illetve a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője köteles gondoskodni.
Védekezésre alkalmas módszer egyrészt az ártalom megelőzése, másrészt az irtás elvégzése/elvégeztetése.
Ártalom megelőzése
- rágcsálók behatolásának megakadályozása
- műszaki hiányosságok helyrehozatala
- csatornák megfelelő ráccsal történő zárása
- csatornatörések kijavítása
- betört pinceablakok javítása és rácsozása
- ajtók alsó részének bádoglemezes borítása (patkányok ellen 15 cm, egerek ellen 10 cm magasságig)
- táplálék megvonása
- hulladék, ételmaradék, házi szemét gyűjtésének és tárolásának megfelelő módja (zárt, hézagmentes szemétgyűjtő tartály)
- a hulladékok folyamatos elszállítása, a tisztaság biztosítása
- a rágcsálók fészkelő és búvóhelyeinek megszüntetése
- az ingatlan környezetének rendbetétele
- az épületek környékén található fészkelésre alkalmas törmelék, téglarakás, építőanyag, széna vagy szalma kazlak elszállítása vagy megszüntetése
- a fellelhető patkány és/vagy egérlyukak üvegcserepes, habarcsos betömése – egerek esetén a fészkelő helyek zavarása, bolygatása
- csapdák, riasztószerek, mérgezett csalétek alkalmazása
- a csapdák, mérgezett csalétkek az egerek és nem helyben szaporodó, tehát bevándorolt, behurcolt patkányok esetében a bejutó példányok megtelepedése előtti elfogására, elpusztítására alkalmas.
- zárt helyiségben (pl.raktár) különféle riasztószerek – a petróleum és kátrány a patkányok, a naftalin az egerek távoltartására – alkalmazhatóak abban az esetben, ha a helyiségben folyamatosan 2 órán keresztül emberek nem tartózkodnak.
- megelőző jellegű rágcsálóirtás
- pl. lakott területen lévő, használatban lévő istállók, ólak esetén
Rágcsálóirtás elvégzése/elvégeztetése
- Magánszemély a rágcsálóirtást saját kivitelezésben is elvégezheti a kereskedelmi forgalomban kapható csalétkes rágcsálóirtó szerek kihelyezésével.
- Különböző fajtájú csalétkekből természetesen más-más mennyiségeket kell kihelyezni, ezt a használati utasítás mindig tartalmazza.
- A csalétket folyamatosan ellenőrizni és mindaddig pótolni kell, amíg az fogy.
- Etetőhelyeket nem csak a terület egy részén, hanem a teljes területen ki kell alakítani (pl. ne csak egy helyiségben), méghozzá egy időben!
- A csalétek kihelyezés úgy történjen meg, hogy ahhoz más állat, gyermek hozzá ne férhessen!
- Az ingatlan szomszédságában lakókat kérjük fel a közös védekezésre.
- Egészségügyi kártevőirtással hivatásszerűen foglalkozó egyéni/társas vállalkozó megbízása a rágcsálóirtás elvégzésére.
A jogszabály be nem tartása – védekezés/irtás elmulasztása – esetén az illetékes járási kormányhivatal kötelezheti a tulajdonost a megfelelő rágcsálóirtás elvégzésére.
Közterületen (pl. utcákon, tereken, parkolókban) észlelt rágcsálók esetén a területileg illetékes önkormányzatot lehet/szükséges – írásban vagy telefonon – értesíteni!
Rágcsálók nagyarányú elszaporodása vagy nagyobb területet érintő probléma esetén az illetékes járási hivatal felé is lehet jelzéssel élni.
Budakeszi Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája – kérdőív
Budakeszi Város Önkormányzata az alábbi kérdőív kitöltésével a városfejlesztési dokumentumok elkészítésében kéri a lakosság közreműködését. A kérdőívvel a „Budakeszi Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája” címet viselő dokumentum kapcsán a lehetséges projektekről, illetve az előttünk álló időszakban megoldandó fejlesztési feladatokról, felvetődő problémákról szeretnénk a lakosság véleményét kikérni.