Budakeszi anyagok

Sok gyermek életét rendbe lehet tenni terápiával

Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet, gyógytestnevelő, szenzomotoros terapeuta több mint húsz éve foglalkozik fejlesztéssel. Közel háromezer gyermek fejlesztése során szerzett tapasztalatokat, és segített leküzdeni vagy enyhíteni a gyermekek idegrendszeri éretlenségéből fakadó változatos problémákat. Programja olyan hatékony, hogy külföldről is hoznak hozzá gyerekeket.

Megosztom a cikket

Gratulálunk Gábor Emese legújabb megbízásához!

Az Árpád-ház-projekt a Magyar Természettudományi Múzeum egyik nagy vállalása, amely a magyarságkutatás terén számos szakembert fog össze. Ennek a munkacsoportnak a tagjaként rekonstruálja a Kárpát-medencében talált eleink arcát Gábor Emese szobrászművész. Foglalkozik Dobó ­István egri várkapitány arcának életre keltésével is. A szobrászművész szinte minden forrást elolvasott, hogy a rekonstrukció hiteles legyen.

magyarnemzet.hu

Megosztom a cikket

Jelentkezők a Budakeszi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnél

Jelentkezők – 2022.02.20.
Vasárnap délelőtt két lelkes fiatallal ismerkedtünk meg, akik eltökélten szeretnének csatlakozni hozzánk. Az érdeklődknek elmondtuk, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki önkéntes tűzoltó legyen, illetve elmeséltük, hogy milyen esetekkel foglalkozunk. A tűzoltó szakfelszerelések bemutatása után kicsit ki is próbálhatták azokat a közösségi téren.
A jövőben még sok gyakorlás vár rájuk, de reméljük hamarosan ők is aktív önkéntesei lesznek Budakeszinek!
Írta a Budakeszi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Facebook oldalán
Megosztom a cikket

Támogatás idén is a budakeszi civil szervezeteknek

A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntöttek (198/2021., VII. 29. Kt. határozat) a városban tevékenykedő önszerveződő közösségek támogatásáról.
 
A nyílt pályázatra összesen 14 civil szervezet jelentkezett, és az adott költségvetési keret erejéig mindegyikük támogatásban részesült. A kapott támogatást működési költségek fedezésére, illetve programok megvalósítására használják fel.
 
Megosztom a cikket

A 22-es busz 78 éve

Gondolná valaki, hogy a mi 22-es buszunk idén fogja ünnepelni 78. születésnapját? Ez bizony már védett kornak számít, így aztán ez a 22-es szám már mindörökké a budakeszieké marad, s száz év múlva tán még a menetrendszerinti Budapest-Budakeszi légibuszos járatok is ezt a számot fogják viselni.

Az életet már megjártam.

Többnyire csak gyalog jártam.

Gyalog bizon?….

Legföllebb csak omnibuszon.

(Arany János: Epilógus)

 

Azért, hogy alaposabban megismerjük a ?mi” 22-esünk történetét, még ennél a 78 évnél is néhány évtizeddel hátrébb kell mennünk az időben.

Budakeszi, már a XIX. század második felében is felkapott kirándulóhely volt, így itt is hamarosan megjelentek az egylovas konflisok és a kétlovas fiákerek. Ezek a 2-4 személyes kis járművek elsősorban a pénzesebb utasokat szállították, míg az omnibuszok (társaskocsik) a szegényebbeket.

A latin szó omnibus (?mindenkinek”), a jármű közforgalmi jellegére utalt. Míg Budapesten sokszemélyes, inkább zárt kocsik voltak az omnibuszok, addig Budakeszi és Budapest között lényegesen szerényebb formában ? két oldalon hosszú deszkaüléssel, a tetején ponyvával ? átlagban hat-tíz főt fuvarozva, csak hétvégeken közlekedtek.

Az első benzinmotoros buszjáratok a 1900-as évek elején jelentek meg hazánkban, így többek között a Sváb-hegy és Normafa között szállították az utasokat. A rohamosan növekvő igényeket a SZAÜ (Székesfővárosi Autóbuszüzem) nem tudta kielégíteni, így bevont az üzletbe egy magántársaságot, a piros buszokat üzemeltető BART (Budapesti Autóközlekedési Rt.) céget.

Ez utóbbi társaság kapta meg a főváros környéki települések buszközlekedésének a fejlesztését. Ennek részeként indították el a Budakeszi és a Széna tér közötti járatot 1932. július 14-én, 22-es számmal. A Szépilona és Budakeszi között pedig 22/A jelzéssel . A buszok többségét a német Daimler és az akkor még világhíres magyar Rába és a Mávag gyáraktól rendelték. Ezek a kocsik évtizedekig megbízhatóan szolgálták közlekedésünket.

A 22-es busz vonalát 1937-ben átvette a BSZKRT (Budapest Székesfőváros Közlekedési RT.) ? becenevén a ?beszkárt”.

A többségében kisfizetésű, sokgyermekes budakesziek azonban ritkán használták ezeket a járműveket. Egy vonaljegy ára 30 fillér volt akkoriban és bár a korabeli dal szerint ?Havi 200 pengő fix-szel, az ember könnyen viccel”, a földművesek a munkások, a kistisztviselők legfeljebb 60-80 pengőt kerestek (ez napi 2-3 pengő). Bliccelésre nem volt mód, mert azok a hajdani kalauzok nagyon szigorúak voltak ? és akkoriban szégyen volt ?lógni”.

Így aztán két lehetőség maradt. A bicikli és a gyaloglás. Az előbbit csak a férfiak használták, akik közül a fiatalabbak néha azért blicceltek is egy kicsinykét. Buda felé, hegymenetben, egy kampóval rácsatlakoztak a busz hátsó lökhárítójára. Ez hasznos is volt, meg kalandnak sem utolsó ? és nem mellesleg már akkor is életveszélyes volt. A kisebb, polgári iskolába járó gyerekek azonban napi 10-12 kilométert is gyalogolhattak egészen a remízig. (Budakeszin akkoriban csak elemei iskola volt 10 éves korig). Télen, a nagy hidegek idején a mamák forró, főtt krumplit dugtak a didergő lurkók zsebeibe.

Nyilván kevesen tudják, de Magyarországon 1941-ig a közlekedés angol mintára jobboldali volt, csak 1941-ben tértek át a baloldalira. Nem volt ez másképpen a 22-es járaton sem.

A 2. világháború alatt és után egy darabig szünetelt a buszközlekedés.

Sajnos a Budakeszi úton történt a fővárosi buszközlekedés történetének egyik legsúlyosabb balesete is. 1949. szeptember 25-én, kirándulókkal megtömve, egy 22-es ? fékhiba következtében ? fának ütközött. 12-en meghaltak, 15-en súlyosan megsérültek.

Később a 22-es vonalán megjelentek az ugyancsak magyar Ikarus típusok, s néhány éve már a Volvo kocsik is.

Néhány mondatban érdemes megemlíteni a budakeszi végállomások történetét is. Kb. 1900 és 1960 között a mostani Erkel és Szent István szobrok helyén, a parkban volt először az omnibuszok, majd a buszok végállomása egy kis, bauhaus jellegű indító házzal. 1960 után helyezték át a mostani helyére. A végállomást a régi budakesziek Frosch Lache-nek (Békapocsolyának) hívták. Ez egy mélyebben lévő terület volt, ahol gyakran állt a víz. Legelőnek is használták még a 20. század első évtizedeiben.

A fekete 22-es mellett voltak piros gyorsjáratok és tavaly óta már 222-esünk is van. A 22-es busz története tehát íródik tovább ? addig bizonyosan, amíg Budakesziről be akar menni valaki a városba?

 

Köszönet a cikk megírásához nyújtott segítségért Bechtold Gábornak, Nádas Annának, Starcz Teréziának, Id. Hidas Mátyásnak és Werle Ferencnek.

 

 

HORVÁTH JENŐ

 

Megosztom a cikket

DÖNTSÜNK EGYÜTT!

Kedves budakesziek! Három név, három zenekar ? Válasszanak: ki játsszon Budakeszin, december 1-jén este a jégpálya avatón a művelődési központ melletti téren?

A szavazatokat 2018. október 11-én, csütörtökön 16 óráig várjuk!

Megosztom a cikket

OKOS ZEBRA LESZ A VÁROSHÁZA ELŐTTI GYALOGÁTKELŐHELYNÉL

Még az ősszel megépül a Városháza előtt az az intelligens gyalogátkelőhely, amit a Generali a Biztonságért Alapítványhoz benyújtott pályázaton nyert el városunk. Az „okos zebra” legkésőbb október 31-én kerül átadásra. A Temető utcában a Knáb János utcai kereszteződésben lévő (a SZIA-hoz vezető) és a Fő utcában a Városháza előtti gyalogátkelőhelyek vonatkozásában is pályázott az önkormányzat, de csak az utóbbi pályázat nyert. Az iskoláknál lévő zebrákra a következő körben ismét pályázni fogunk.

Az OKOS ZEBRA egy olyan közlekedésbiztonsági rendszer, mely az útburkolatban elhelyezett aktív LED prizmák segítségével, villogó fénnyel hívja fel az autósok figyelmét a kijelölt gyalogátkelőn éppen áthaladó gyalogosokra. A rendszer csak akkor lép működésbe, amikor a zebrán ténylegesen áthalad a gyalogos.

A gyalogosvédelmi rendszer célja, hogy hatékonyan előzze meg a baleseteket.

 

Kép forrása: www.haon.hu

 

Megosztom a cikket