Budakeszi anyagok

Jelentkezők a Budakeszi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnél

Jelentkezők – 2022.02.20.
Vasárnap délelőtt két lelkes fiatallal ismerkedtünk meg, akik eltökélten szeretnének csatlakozni hozzánk. Az érdeklődknek elmondtuk, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki önkéntes tűzoltó legyen, illetve elmeséltük, hogy milyen esetekkel foglalkozunk. A tűzoltó szakfelszerelések bemutatása után kicsit ki is próbálhatták azokat a közösségi téren.
A jövőben még sok gyakorlás vár rájuk, de reméljük hamarosan ők is aktív önkéntesei lesznek Budakeszinek!
Írta a Budakeszi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Facebook oldalán
Megosztom a cikket

Támogatás idén is a budakeszi civil szervezeteknek

A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntöttek (198/2021., VII. 29. Kt. határozat) a városban tevékenykedő önszerveződő közösségek támogatásáról.
 
A nyílt pályázatra összesen 14 civil szervezet jelentkezett, és az adott költségvetési keret erejéig mindegyikük támogatásban részesült. A kapott támogatást működési költségek fedezésére, illetve programok megvalósítására használják fel.
 
Megosztom a cikket

A 22-es busz 78 éve

Gondolná valaki, hogy a mi 22-es buszunk idén fogja ünnepelni 78. születésnapját? Ez bizony már védett kornak számít, így aztán ez a 22-es szám már mindörökké a budakeszieké marad, s száz év múlva tán még a menetrendszerinti Budapest-Budakeszi légibuszos járatok is ezt a számot fogják viselni.

Az életet már megjártam.

Többnyire csak gyalog jártam.

Gyalog bizon?….

Legföllebb csak omnibuszon.

(Arany János: Epilógus)

 

Azért, hogy alaposabban megismerjük a ?mi” 22-esünk történetét, még ennél a 78 évnél is néhány évtizeddel hátrébb kell mennünk az időben.

Budakeszi, már a XIX. század második felében is felkapott kirándulóhely volt, így itt is hamarosan megjelentek az egylovas konflisok és a kétlovas fiákerek. Ezek a 2-4 személyes kis járművek elsősorban a pénzesebb utasokat szállították, míg az omnibuszok (társaskocsik) a szegényebbeket.

A latin szó omnibus (?mindenkinek”), a jármű közforgalmi jellegére utalt. Míg Budapesten sokszemélyes, inkább zárt kocsik voltak az omnibuszok, addig Budakeszi és Budapest között lényegesen szerényebb formában ? két oldalon hosszú deszkaüléssel, a tetején ponyvával ? átlagban hat-tíz főt fuvarozva, csak hétvégeken közlekedtek.

Az első benzinmotoros buszjáratok a 1900-as évek elején jelentek meg hazánkban, így többek között a Sváb-hegy és Normafa között szállították az utasokat. A rohamosan növekvő igényeket a SZAÜ (Székesfővárosi Autóbuszüzem) nem tudta kielégíteni, így bevont az üzletbe egy magántársaságot, a piros buszokat üzemeltető BART (Budapesti Autóközlekedési Rt.) céget.

Ez utóbbi társaság kapta meg a főváros környéki települések buszközlekedésének a fejlesztését. Ennek részeként indították el a Budakeszi és a Széna tér közötti járatot 1932. július 14-én, 22-es számmal. A Szépilona és Budakeszi között pedig 22/A jelzéssel . A buszok többségét a német Daimler és az akkor még világhíres magyar Rába és a Mávag gyáraktól rendelték. Ezek a kocsik évtizedekig megbízhatóan szolgálták közlekedésünket.

A 22-es busz vonalát 1937-ben átvette a BSZKRT (Budapest Székesfőváros Közlekedési RT.) ? becenevén a ?beszkárt”.

A többségében kisfizetésű, sokgyermekes budakesziek azonban ritkán használták ezeket a járműveket. Egy vonaljegy ára 30 fillér volt akkoriban és bár a korabeli dal szerint ?Havi 200 pengő fix-szel, az ember könnyen viccel”, a földművesek a munkások, a kistisztviselők legfeljebb 60-80 pengőt kerestek (ez napi 2-3 pengő). Bliccelésre nem volt mód, mert azok a hajdani kalauzok nagyon szigorúak voltak ? és akkoriban szégyen volt ?lógni”.

Így aztán két lehetőség maradt. A bicikli és a gyaloglás. Az előbbit csak a férfiak használták, akik közül a fiatalabbak néha azért blicceltek is egy kicsinykét. Buda felé, hegymenetben, egy kampóval rácsatlakoztak a busz hátsó lökhárítójára. Ez hasznos is volt, meg kalandnak sem utolsó ? és nem mellesleg már akkor is életveszélyes volt. A kisebb, polgári iskolába járó gyerekek azonban napi 10-12 kilométert is gyalogolhattak egészen a remízig. (Budakeszin akkoriban csak elemei iskola volt 10 éves korig). Télen, a nagy hidegek idején a mamák forró, főtt krumplit dugtak a didergő lurkók zsebeibe.

Nyilván kevesen tudják, de Magyarországon 1941-ig a közlekedés angol mintára jobboldali volt, csak 1941-ben tértek át a baloldalira. Nem volt ez másképpen a 22-es járaton sem.

A 2. világháború alatt és után egy darabig szünetelt a buszközlekedés.

Sajnos a Budakeszi úton történt a fővárosi buszközlekedés történetének egyik legsúlyosabb balesete is. 1949. szeptember 25-én, kirándulókkal megtömve, egy 22-es ? fékhiba következtében ? fának ütközött. 12-en meghaltak, 15-en súlyosan megsérültek.

Később a 22-es vonalán megjelentek az ugyancsak magyar Ikarus típusok, s néhány éve már a Volvo kocsik is.

Néhány mondatban érdemes megemlíteni a budakeszi végállomások történetét is. Kb. 1900 és 1960 között a mostani Erkel és Szent István szobrok helyén, a parkban volt először az omnibuszok, majd a buszok végállomása egy kis, bauhaus jellegű indító házzal. 1960 után helyezték át a mostani helyére. A végállomást a régi budakesziek Frosch Lache-nek (Békapocsolyának) hívták. Ez egy mélyebben lévő terület volt, ahol gyakran állt a víz. Legelőnek is használták még a 20. század első évtizedeiben.

A fekete 22-es mellett voltak piros gyorsjáratok és tavaly óta már 222-esünk is van. A 22-es busz története tehát íródik tovább ? addig bizonyosan, amíg Budakesziről be akar menni valaki a városba?

 

Köszönet a cikk megírásához nyújtott segítségért Bechtold Gábornak, Nádas Annának, Starcz Teréziának, Id. Hidas Mátyásnak és Werle Ferencnek.

 

 

HORVÁTH JENŐ

 

Megosztom a cikket

DÖNTSÜNK EGYÜTT!

Kedves budakesziek! Három név, három zenekar ? Válasszanak: ki játsszon Budakeszin, december 1-jén este a jégpálya avatón a művelődési központ melletti téren?

A szavazatokat 2018. október 11-én, csütörtökön 16 óráig várjuk!

Megosztom a cikket

OKOS ZEBRA LESZ A VÁROSHÁZA ELŐTTI GYALOGÁTKELŐHELYNÉL

Még az ősszel megépül a Városháza előtt az az intelligens gyalogátkelőhely, amit a Generali a Biztonságért Alapítványhoz benyújtott pályázaton nyert el városunk. Az “okos zebra” legkésőbb október 31-én kerül átadásra. A Temető utcában a Knáb János utcai kereszteződésben lévő (a SZIA-hoz vezető) és a Fő utcában a Városháza előtti gyalogátkelőhelyek vonatkozásában is pályázott az önkormányzat, de csak az utóbbi pályázat nyert. Az iskoláknál lévő zebrákra a következő körben ismét pályázni fogunk.

Az OKOS ZEBRA egy olyan közlekedésbiztonsági rendszer, mely az útburkolatban elhelyezett aktív LED prizmák segítségével, villogó fénnyel hívja fel az autósok figyelmét a kijelölt gyalogátkelőn éppen áthaladó gyalogosokra. A rendszer csak akkor lép működésbe, amikor a zebrán ténylegesen áthalad a gyalogos.

A gyalogosvédelmi rendszer célja, hogy hatékonyan előzze meg a baleseteket.

 

Kép forrása: www.haon.hu

 

Megosztom a cikket

BALCZÓ ANDRÁS ÉS BALCZÓ ANDRÁSNÉ (CSÁSZÁR MÓNIKA) BUDAKESZI DÍSZPOLGÁRAI

 

 

Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2018. július 26-i ülésén hozott döntése alapján a Budakeszi Díszpolgára címet idén a Balczó házaspárnak adományozza.

 

A két kiemelkedő sportteljesítményt elért, példaértékű, hiteles életű, Budakeszin élő díjazott a díszpolgári címet néhány nappal az olimpiai bajnok Balczó András 80. születésnapja után, az augusztus 20-i ünnepélyen vehetik át dr. Győri Ottilia polgármester asszonytól.

 


Sok szeretettel gratulálunk a díjazottaknak!

Megosztom a cikket

REKORTÁN PÁLYA AZ ASZFALT HELYETT

Megújult a Nagy Sándor József Gimnázium sportpályája. Az átadó ünnepségen Dr. Dömötörné Papp Hargita igazgató elmondta, az új gumibevonatú burkolat a Decathlon Magyarország Kft. 5 millió Ft-os, és a fenntartó Érdi Tankerület 16 millió Ft-os támogatásának köszönhető.

Az eseményen részt vett Sárfalvi Péter utánpótlás-nevelésért felelős helyettes államtitkár, Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke és Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, valamint a Decathlon magyarországi ügyvezetője, Pósfai Gábor is. “Ez a sportpálya nem csak Budakeszinek, nem csak a gimnáziumnak, nem csak a térségek, hanem az egész országnak is fontos. Miközben világszerte ismerik és elismerik az élsportolóinkat, a kontinensen az egyik legkevesebbet sportoló nemzet vagyunk, ezen kíván változtatni a magyar kormányzat azzal, hogy a jövő évi költségvetésben is kiemelt támogatást biztosít ennek a területnek.” – mondta köszöntőjében dr. Győri Ottilia polgármester.

 

A Nagy Sándor József Gimnáziumban mindig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a diákok egészséges körülmények között sportolhassanak – mondta a Budakeszi Hírmondónak Dr. Dömötörné Papp Hargita igazgató. Hozzátette, a ?80-as években létesült sportpálya burkolata az elmúlt évtizedek alatt jelentősen leromlott, és elengedhetetlenné vált a felújítás. Agimnázium vezetése 2014 óta igyekezett megfelelő támogatást szerezni a felújításra. Végül a Decathlon Magyarország KFT vezetőjének 5 millió Ft-os felajánlásával, és a fenntartó Érdi Tankerület 16 millió Ft-os felajánlásával-hozzájárulásával sikerült felújítani a sportpályát, az aszfaltburkolatot korszerű gumialapú ún. rekortán bevonatra cserélni. A megújult pályát június 15-én, pénteken, az átadóünnepség után vehették birtokba a diákok és tanárok.

 

Az önkormányzat – annak ellenére, hogy már nem önkormányzati fenntartású az intézmény – támogatja a Nagy Sándor József Gimnázium tevékenységét és fejlődését, mondta az átadóünnepségen dr. Győri Ottilia polgármester.

 

Hozzátette:

“2015-ben 150 millió Ft-os pályázati forrásból megvalósítottuk a Nagy Sándor József Gimnázium és a Czövek Erna Zeneiskola energetikai korszerűsítését. Megtörtént az épületek külső nyílászáróinak cseréje, az intézmények teljes hőszigetelése és a homlokzat színezése. Az önkormányzat saját forrásból 37 millió Ft-tal egészítette ki a pályázati összeget annak érdekében, hogy egyúttal a gimnázium nagyon rossz állapotban lévő tetőcseréjét is meg lehessen valósítani. Az önkormányzat azonban nemcsak a gimnázium, hanem az egész intézményhálózat, a helyi közoktatás, köznevelés fontos ügyét segíti és szolgálja.

 

2010-ben nyertünk pályázati támogatást a Pitypang óvoda 3 csoportszobával és kiegészítő helyiségekkel való bővítésére, összesen 100.000 millió forint értékben, melyhez az önkormányzatunk 11,6 millió forint önrészt biztosított. A bővítéssel további 50 gyermek óvodai ellátását tudtuk biztosítani.

[widgetkit id=4]

 

2014-ben átadtuk a 48 férőhelyes, 4 csoportszobás Mosolyvár bölcsődét, mely 165 millió Ft-os támogatásból és 103 millió Ft-os önkormányzati önrészből valósult meg. Az intézményt idén bővítjük további 4 csoportszobával 177 millió Ft-os pályázati támogatásból. A fejlesztés eredményeként további 48 gyermeket tudunk az intézménybe felvenni és 15 munkahelyet létesítünk. 2016-tól minden évben 2 millió Ft-tal támogatjuk a nem önkormányzati fenntartású Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumot.

 

2017-ban két csoportszobával és kiegészítő helyiségekkel bővítettük a Pitypang óvodát. Az 50,2 milliós támogatást az önkormányzat további 17 millió Ft-tal egészítette ki a bővítés érdekében, mely újabb 50 férőhelyet teremtett. Mindezek mellett további 6 millió Ft-ot biztosítottunk az új csoportszobák berendezésére.

 

Még ebben az évben szintén nyertes pályázatnak köszönhetően 8,35 millió Ft-ot költhettünk az intézmény eszközfejlesztésére. 2017-ben 6,5 millió Ft-ból felújítottuk a Fő utcai bölcsőde épületét, kicseréltük a nyílászáróinak egy részét és kialakítottuk vízelvezető rendszerét. Idén 40,5 millió Ft-os pályázati támogatásból valósul a teljes az energetikai felújítása. 2017-ben 234,5 millió Ft támogatásból megújítottuk az általános iskola Knáb János utcai épületének, a Pitypang Sport Óvodának, valamint az orvosi rendelőnek a teljes hőszigetelését és nyílászárócseréjét.

 

2017-ben kezdődött meg az iskola építése a Kerekmezőn. Egy ütemben épül meg 11 tanterem, 2 előadóterem, tornaterem, könyvtár, étkező, aula és egyéb kiszolgáló helyiségek 3614 m2 hasznos alapterületen. Továbbá még 5 tanterem, 2 csoportszoba és 2 nyelvi szaktanterem 748 m2 hasznos alapterülettel. A 16 tantermes iskola egy ütemben épül meg és 2019 szeptemberében megnyitja kapuit. A fejlesztéshez az önkormányzat 500 millió Ft-tal járult hozzá. 2018-ban megterveztettük a Szivárvány óvoda bővítését 8 csoportszobával és újabb pályázatot fogunk benyújtani a fejlesztés megvalósítására.

 

Budakeszi Város Önkormányzata elkötelezett a városban élő gyermekek nevelésének segítése és a megfelelő, korszerű, infrastrukturális környezet megteremtése iránt és a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy a lehetőségeihez mérten a legmegfelelőbb körülményeket biztosítsa a gyermekek és a pedagógusok részére.” – hangsúlyozta az átadóünnepségen dr. Győri Ottilia polgármester.

 

(Sükösd Levente)

Megosztom a cikket

Jubileumi XXX. Erkel Napok Budakeszin

Péntek délután ünnepi megemlékezéssel kezdődött a két napos ünnepség-sorozat Budakeszin az Erkel szobornál. “Jubileumi ünnep a mai: három évtizeddel ezelőtt tartottunk először Erkel Napokat Budakeszin ezzel is tisztelegve településünk világhírű, halhatatlanná vált polgára előtt.“- mondta ünnepi beszédében Győri Ottília polgármester.

Úgy fogalmazott: “Sokan büszkék voltak már akkor a helyiek közül a Himnusz, a Hunyadi László és a Bánk bán szerzőjére. Budakeszi szerelmeseként gyakran találkozhattak vele a kortársak településünk csodálatos természetközeli tájain, hiszen köztudott, hogy a fizikai-szellemi-lelki feltöltődés helyszíne volt számára Budakeszi. Mi, budakesziek igyekszünk méltó módon őrizni és ápolni Erkel Ferenc szellemi hagyatékát. A világhírű zeneszerző nevét viselő Erkel Ferenc Művelődési Központtal, az Erkel-szoborral, Erkel utcával és emléktáblával is tisztelegünk szellemi nagysága, emléke előtt.” – hangsúlyozta Győri Ottília polgármester.


Kónya István, Gyula alpolgármestere, és Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő is ünnepi köszöntőjében azt hangsúlyozta: Erkel összeköti a jelenben a két várost, szülővárosát, Gyulát és kedvenc pihenőhelyét, Budakeszit. Mindkét település méltó módon igyekszik emlékét, szellemi hagyatékát ápolni a világhírűvé vált zeneszerzőnek. A Himnusz az a legnagyobb ajándék, amit kaptunk tőle, és amiért mi magyarok örök hálával tartozunk a halhatatlan zeneszerzőnek, Erkel Ferencnek.

Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő hozzátette: Mi magyarok, a világban bárhol, ha a Himnusz dallamát meghalljuk, akkor érezzük, hogy összetartozunk. Valami olyan húrt mozgat meg a dallam, és a költemény, ami egészen egyedülálló. Méltónak kell lennünk ehhez, tovább kell adnunk mindezt a gyermekeinknek, utódainknak sok-sok nemzedéken keresztül.” – tette hozzá az országgyűlési képviselő. Kónya István győri alpolgármester azt hangsúlyozta: “Nem feledkezhetünk meg azokról, akik kijelölték a magyarság önrendelkezésének útját, akik magyarságunkért küzdöttek, akik – ha kellett – szembe mertek nézni a nemzet saját belső problémájával, s az előttük álló akadályokat nem nehézségként, hanem megoldandó feladatnak tekintették. Erkel Ferenc oly korban élt és alkotott, ahol a nemes és nemzetünk létéért folytatott küzdelmeket napról napra meg kellett vívni. Ezek sorsdöntő pillanatok voltak. És sosem felejthetjük el azt sem, hogy minden év január 22-én nem csak a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük és nem csak nemzeti imádságunk megszületésének atyjának, Kölcsey Ferencnek a költői nagyságát, hanem ezzel együtt, elválaszthatatlanul, Erkel Ferenc Himnusz komponálását.” – zárta ünnepi beszédét a győri alpolgármester.


Végül Kónya István egy különleges ajándékot, egy Erkel büsztöt, kerámia mellszobrot nyújtott át Győri Ottília polgármesternek, melyet csak olyan kiemelkedő személyek kaphatnak meg, akik sokat tesznek és tettek a gyulai kultúráért, az Erkel kultusz ápolásáért.

Az esemény zárásaként kültéri sakktábla avató és baráti sakkmérkőzés következett Gyula és Budakeszi között, és a hagyományos Erkel-fagylalt kóstoló sem maradt el. Pénteken 21 órakor a kertmozi szezonnyitó eseményeként a Bánk bán című filmet vetítették a közösségi téren. Szombaton 15.00 órától pedig Erkel kórusok találkozójára került sor az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

Június 15-én, Erkel halálának napján a Fiumei úti sírkertben a gyulai és a budakeszi önkormányzat – amely Gyula “Erkel-testvérvárosa” – közösen helyezett el koszorúkat. Erkel Ferenc sírjánál állva most küzdelmes életét szeretném a középpontba állítani. – mondta a péntek reggeli megemlékezésen Bakács Bernadett alpolgármester.

Hozzátette: “Tehetsége ajándék volt számára, de kötelesség és teher is. A zenei szépség iránti fogékonysága nem csaponghatott könnyedén öncélú, esztétizáló játékokban, mert a benne élő küldetéstudat, az elkötelezettség népe és nemzete iránt újabb és újabb feladatokat állított elé: látta, mennyi teendő szükséges még a magyar zenei élet világra segítéséhez.

Ebben a küzdelemben az volt a szép, hogy a valóságban is, és lélekben is együtt volt azokkal a kortársakkal, akikért ezt a nehéz alkotói sorsot felvállalta. Érezte várakozásukat, a kor hatalmas tragédiáit, és lelki szükségletüket igyekezett betölteni.

A tehetség, az emberek iránti alázat, a kor követelte feladatok betöltésének őszinte szándéka teljesítette ki életművét, amiért az akkor élők, és mi, az utókor is hálásak vagyunk.” – tette hozzá Bakács Bernadett, Budakeszi alpolgármestere.

A kétnapos rendezvény-sorozat részeként péntek este ünnepi Erkel hangversenyt is tartottak a budavári Mátyás-templomban.

 

Ide kattintva megtekintheti teljes képgalériánkat



(Sükösd Levente)

 


Megosztom a cikket