2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívása alapján Benedek Elek születésnapja, szeptember 30. lett a népmese napja.
E tematikus nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek nagyobb figyelmet fordítsanak a népi eredetű mesékre, mondákra – legyen az magyar vagy külföldi népmese.
A népmese napja immár határokon túlnyúló mozgalom, mely nemcsak hazánkban, hanem a környező magyar ajkú határ menti településeken is követőkre talált az elmúlt időszakban.
Csatlakozási lehetőség csatlakozas@nepmesenap.hu címen lehetséges.
Kiss László a magyar erdésztársadalom jelentős alakja. Több szakmai elismerés mellett 2018 augusztusában a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben is részesült. Elnöke a Országos Erdészeti Egyesületnek, amely az erdőmérnöki és erdőgazdasági, iparági tevékenységen túl a magyar erdészet hagyományait is ápolja. Kiss Lászlót a magyar erdészet múltjáról, a magyar erdő jövőjéről, az erdész személyéről és vállalt kötelességeiről kérdezték.
2019 végén 165 háztartás bevonásával végzett élelmiszerhulladék-felmérés szerint egy átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a szemetesbe évente, míg a 2016-ban 100 háztartás bevonásával készült felmérés szerint ez a mennyiség még 68 kilogramm volt – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden.
A négyszázalékos csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16 százalékos volt. Ugyanakkor megjegyezték, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben nőttek.
Két hónap tesztidőszakot követően október elsején elindul a Tisztítsuk meg az országot! elnevezésű program részeként az illegális hulladélkerakók felszámolása az országban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára kedden Kapuvár határában.
Boros Anita kiemelte, hogy szerdán zárul a pilot program települési önkormányzatokat érintő szakasza, ez után kezdődik az ország megtisztítása.
Hozzátette, hogy az illegális hulladéklerakók ismételt megjelenése ellen egy javaslatcsomagot dolgoztak ki a kormánynak, amelyben az illegális hulladékot lerakókat jelentős mértékben, szigorúan szeretnék szankcionálni, a helyszínen megbírságolni, a legsúlyosabb jogsértő magatartásokat pedig büntetőjogi kategóriává szeretnék minősíteni.
A Tehetségbarát önkormányzat-díjat olyan önkormányzatok nyerhetik el, amelyek folyamatosan segítik a tehetséges fiatalok felkutatását, támogatását, és példamutató együttműködést folytatnak a tehetséggondozó szervezetekkel. A kitüntetést idén Budakeszi, Zalaegerszeg, Biatorbágy, Zirc, Kaposvár és Páty önkormányzata kapta.
A Budakeszit a díjátadón dr. Győri Ottilia polgármester és Bakács Bernadett tanácsnok képviselte. Bonis Bona-díjat kapott a budakeszi néptánc-pedagógus, Mózesné Kulánda Nikolett is. Gratulálunk!
Magyarország legfontosabb erőforrása az ember, ezért a tehetségek gyarapítása közös feladat – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Budapesten, a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért és a Tehetségbarát önkormányzat-díj átadóján.
Mózesné Kulánda Nikolett néptánc-pedagógus átveszi a Bonis Bona-díjat Novák Katalin államtitkártól
Novák Katalin szerint a koronavírus-járvány miatt rendkívüli körülmények vannak, sokan azt hiszik, most hátra lehet dőlni, mert elég a túlélés, de akiben tehetség, akarat és kitartás van, meglátja a rendkívüli helyzetben a lehetőséget, és akkor is dolgozik, amikor mások pihennek. A tehetséges fiatalok, az őket felkaroló pedagógusok, a tehetség ügye mellé álló ismert emberek reményt adnak arra, hogy Magyarország képes a „kanyarban előzni” – fogalmazott az államtitkár.
Novák Katalin elmondta: a Nemzeti Tehetség Programban évente több mint hárommilliárd forintból 350 ezer tehetséges fiatalt támogatnak. Jövőre erre a célra 3,6 milliárd forintot fordítanak, az adójuk egy százalékát a programnak felajánló magyarok száma közelít a 300 ezerhez – emelte ki.
A pályázati felhívás az alábbi felületen érhető el: https://tehetsegunk.hu/
Pályázatunk összefoglalója:
Budakeszire sok fiatal család költözik, a népességen belül a fiatalok aránya 33%. A népesség 40%-a diplomás. A lakosság számára kiemelkedően fontos, hogy helyben megvalósuljon a magas szintű oktatás, a tehetség kibontakoztatása. Örömmel teszünk eleget ennek az elvárásnak.
Az új, minden korszerű oktatási eszközökkel felszerelt iskola építéséhez 500 millió forinttal járultunk hozzá. A felső tagozatos diákok oktatásában az okos eszközök használata így megvalósult.
A pedagógusok tehetségfejlesztő munkáját azzal ösztönözzük, hogy 2018-tól kiírtuk a „Budakeszi Oktatásért” pályázatot, melyben három tanár kap havonta bruttó 75 000 Ft juttatást (az érdi tankerület, Sárközi Márta egy negyedik tanár díjazásával járul hozzá a kezdeményezésünkhöz) –, melynek célja: ösztönözni a minőségi nevelési, pedagógiai programok bevezetését innovatív módszerek megjelenését. Havi nyílt órával, szakmai nap tartásával érjük el a tudásmegosztást. A programunk azért sikeres, mert havi rendszerességgel támogat, és a közoktatásban ösztönzünk tehetség azonosító tevékenységre.
Példa az eredményekre:
A) elsős matematika óra LEGO alkalmazásával,
B) a 9. osztályosok robotot programoznak,
C) furulyaoktatás alsósoknak zeneszerzési ismeretek átadásával az improvizáción keresztül,
D) ötödikes biológia óra folyamatos interaktivitással, légző és koncentrációs gyakorlatokkal, ének beiktatásával, melynek célja a tanulás módszertanának megtanítása is,
E) Nyolcadikban a diákok bírósági tárgyalást vezetnek le, melyben a vádlott a dohányzás, és belefér az egészséges és dohányos tüdő működésének ultarahangos képe, miközben gyakorolják a nagy közönség előtt tartott beszéd technikáját, az iskola hetedik osztályosai, a tanárok, szülők, szülői szervezetek előtt.
Ösztöndíjjal jutalmazzuk a tehetséges diákokat, alsóban 5000 Ft, felsőben 10 000 Ft-ot, gimnáziumban havi 15 000 Ft-ot kaphat két kiemelkedően teljesítő diák – az érdi tankerület itt is hozzájárult kezdeményezésünkhöz plusz egy tanuló támogatásával.
Pedagógus díjjal jutalmazzuk a példaértékű tanári munkát 2013 óta, mely nettó 100 000 Ft-al jár.
Fiatal tehetségeinket Ifjúsági díjjal ismerjük el.
„Kreatív Háló” programmal a Művelődési Ház, Családsegítő közös munkájával a hátrányos helyzetű fiatalokat ismertettük meg az alkotás örömével.
Támogatjuk azokat a civil szervezeteket, melyek tehetséggondozó munkát végeznek. (Évi 4,5 millió forintos keretünk van rá).
Mire fordítjuk a támogatást?
Igényfelmérést végeztünk iskoláinkban, ennek eredménye a következő:
Az általános iskola mentort foglalkoztatna az évfolyamot ugró tehetséges diákok számára;
Grafikus tanárt hívna óraadónak a MOME-től;
Programozást oktatna a harmadik osztálytól, több iskola a sakk oktatás támogatását kéri;
a Zeneiskola mesterkurzust tartana művészek bevonásával;
a Nagy Sándor József Gimnázium a „Kreatív írás” szakkört kiterjesztené a nyolcadikosoknak is, és érettségiig folytatná;
Sport alap létrehozását kérik a rászoruló családok gyerekeinek felszerelés vásárlásra és utaztatásra;
Több tanár innovatív szakmai munkájának támogatása, ha a járványhelyzet lehetővé teszi a Budakeszi Oktatásért pályázat kiírását vagy módosított megvalósítását.
A koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatót tartott, Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint a járvány lassulni látszik, a korábbi kettőről „egynélig alig többre” csökkent a vírus reprodukciós rátája. Mindeközben a jelek szerint a tesztkapacitások határához ért Magyarország már hetekkel korábban, a pozitív tesztek aránya az elvégzett teszteken belül rendkívül magas, így most járványügyi szakértők szerint nem lehet megfelelő megbízhatóság mellett reprodukciós rátát becsülni.
Mivel a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, így joggal érdemel meg egy saját világnapot.
A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg a világnapot 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én, a sokak által szeretett ital világnapját. Ezen a napon számos kávéház és webáruház különböző kedvezményekkel várja vásárlóit. A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből.
Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt a „fekete leves”. Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében írja le először a kávé szót:
„Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…”
1714-ben megnyílt az első magyar kávéház, majd rövid időn belül számuk megsokszorozódott. A kávéházak pedig a szellemi és művészi világ központjává váltak.
Mi, magyarok Európában az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé. Összehasonlításképpen: a finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét fogyasztanak, ami átlagosan napi 5 csészét jelent per fő. Az olaszok háromszor, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5,7 és 4,5 kiló/év). Négy kávéfogyasztóból három a klasszikus pörkölt kávékat részesíti előnyben, ugyanakkor a fiatalabbak között egyre népszerűbbek az instant kávék és a kapszulás megoldások is.
A kávé világnapja alkalmából lássunk hát néhány érdekes tényt a kávéról, melyeket talán a legnagyobb kávérajongók sem tudtak:
A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke.
A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni.
Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött.
A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik.
A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként.
Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára.
A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő.
Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal.
A világ legdrágább kávéja a Black Ivory Coffee. Akár 1.100 dollárba is kerülhet a kilónkénti ára (330.000 Ft). A cibetmacska helyett, a kávébabok itt a Thai elefántok emésztőrendszerén haladnak át először, mielőtt feldolgozásra kerülnének.
Észak-Korea tartja a világ legnagyobb jegeskávéja rekordot, egy 14,228 literes csésze americano kávéval.
Az amerikaiak átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak naponta
A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből.
