„Vannak dolgok, amiket el tudok képzelni és le tudok rajzolni. Vannak, amiket el tudok képzelni, de nem tudok lerajzolni. Vajon, le tudok-e rajzolni olyant, amit nem tudok elképzelni? Ez, ami igazán érdekel.” (Orosz István)
Orosz István 1951-ben Kecskeméten született. Apjához, Orosz László irodalomtörténészhez hasonlóan irodalommal szeretett volna foglalkozni, mégis a Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai szakán szerzett diplomát 1975-ben. Tanulmányait követően díszlettervezéssel foglalkozott, majd később animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban, illetve a Kecskemétfilm műtermeiben.
2002-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen kvalifikált mesterdiplomát kapott. A Magyar Iparművészeti Főiskola vendégtanára, 2004 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének tanára, és nevéhez kötődik a Tervezőgrafikai Tanszék megalapítása.
Az írás művészetével, a szépirodalommal is foglalkozik, több verses-, novellás- és esszékötet mellett, regénye is megjelent. Munkáinak kultúrtörténeti, művészettörténeti, filozófiai vetületeiről tanulmányokat ír, előadásokat tart. Szürrealista hangvételű esszéket, novellákat, verseket ír.
A hazai és nemzetközi grafikai biennálék, kiállítások, filmfesztiválok állandó résztvevője, díjnyertese. Rangos képzőművészeti konferenciák, szimpóziumok meghívott előadója szerte a világon Európától Ázsiáig, Észak-és Dél-Amerikáig.
Orosz István, sokarcú, sokműfajú művész. 1984 óta használja az Odüsszeiából kölcsönzött UTISZ, azaz
a SENKI művésznevet, amelyet előtte álnévként Odüsz-szeusz használt a küklopsz elleni affér alkalmával, mely köztudottan a szörny szeme világába került. Odüsszeusz Utiszként szúrta ki a küklopsz szemét, és végső soron az is szemkiszúrás, amit az optikai illúzióval művelek. Sőt, a plakát is egyfajta támadás a szem ellen – mondja a művész. Alkotásai közül nemzetközi hírnevet számára a TOVA-RISCSI KONYEC című rendszerváltó plakát hozta meg, melyet az első, 1990-es szabad választásokra készített. Saját bevallása szerint, ettől lett híres. (A fiatalok kedvéért mondom a plakát címe magyarul: Elvtársak, vége!) Ő az egyetlen magyarországi művész, akinek alkotása bekerült a londoni Tate Modern gyűjteményébe.
Sokszor mondjuk, hogy Budakeszi a művészek városa. Orosz István és felesége, Keresztes Dóra grafikusművész, animációsfilm-rendező, több mint 40 éve élnek Budakeszin. Itt találtak nyugalmat, otthont, barátokat. Orosz István, a végzést követően rövid időn belül, nemzetközi elismerések sorát mondhatja magáénak. Kivételes művészi pálya az övé.
- 1977-től készít animációs filmeket. A Csönd című filmje 1977-ben már elnyerte a Zágrábi Animációs Világfesztiválon a legjobb film címet.
- Rendszeresen vesz részt nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és fesztiválokon.
- 1981-ben megkapja a Krakkói Rövidfilm fesztivál díját, 1986-ban az V. Országos Grafikai Biennálé fődíját.
Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internatio-nale (Grafikusok Nemzetközi Szövetsége), a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia.
- 1986 óta a Pannónia Filmstúdió rendezője.
- 1990-ben elnyerte a brnói grafikai biennálé aranyérmét,
- 1991-ben a Balázs Béla-díjat,
- 1993-ban a Munkácsi Mihály-díjat,
- 2002-ben,2004-ben a Képzőművészeti Filmszemle fődíját,
- 2003-ban az Aranyrajzszög életműdíjat.
- 2005-ben Érdemes Művész kitüntetést kap.
A teljesség igénye nélkül, a felsoroltak mellett, a világ számos országában, városában nyert díjakat, Dublin-ban, New Yorkban, Essenben; volt kiállítása Pozsonyban, Isztambulban, Koppenhágában, Thesszalonikiben, Betlehemben.
- 2011-ben Kossuth-díjj al tüntették ki a történelmi pillanatokat maradandóan megőrző műveiért, sajátos karakterű, klasszikus hagyományokban gyökerező, határainkon túl is nagyra becsült sokoldalú művészi munkássága elismeréseként.
- 2012-ben Koller-díjat,
- 2013-ban Príma díjat kapott.
- 2018-ban a Nemzet Művésze díjban részesült.
A művésztől származó idézettel zárom az összegzést: „Útra kelni és megszállni, szép kaland. Elképzelni és maradni az sem kisebb. Utak, útvesztők párnáin álomra lelni, s titkuk megsejtve kelni föl a legtöbb tán. Indulni újra ez gyötör.”
Jó egészséget és további sikereket kívánok szeretettel!
Dr. Dömötörné Papp Hargita, az Oktatási-, Kulturális és Egészségügyi Bizottság elnöke laudációja.
Budakeszi Hírmondó 2022 augusztus
