Ünnepi megemlékezés és díjátadás

Nagy Gáspár költő, író, folyóirat- és rádiós-szerkesztő, a magyar irodalom utóbbi évtizedeinek egyik legkiemelkedőbb alkotója, közel harminc éven át élt Budakeszin. A magyarság hagyományaihoz, 1956 emlékéhez, a kereszténység örök értékeihez szorosan kötődő életműve javarészt itt formálódott, bontakozott ki városunkban. Nagy Gáspár lett Posztumusz Budakeszi Díszpolgára.

 

A képviselő-testület ünnepi ülésén először dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony rövid történelmi visszatekintést tett, amelyben Szent István királyunk történelmi, emberi érdemeit emelte ki.

„Az út, amelyen népünk járt, nem a szent királyunkkal kezdődött, de neki köszönhetően egyszer s mindenkorra megváltozott. A nép hazára talált ezen a tájon, otthont épített, gyökeret vert. Szent István legnagyobb feladata a megmaradás volt. Sikeresen vezette át a nemzetet a szállásterületről az országba, amihez komoly gazdasági, fegyveres és törvényes erőre volt szüksége. De leginkább az összefogás erejére volt szükség; a hitre, a reményre és a szeretetre. Új kultúra jött létre keze nyomán, amely egyszerre volt európai és magyar. Ebben élünk mind a mai napig. Szent István műve örökség és példa a gyarapodás, a béke idején éppen úgy, mint a háborúk vagy az újra kezdések idején.”

Egy ünnepi megemlékező szöveg alkalom arra is, hogy a közelmúltról is essék néhány szó. ?Visszatekintve az elmúlt négy évre, talán a legsikeresebb időszak volt a rendszerváltás óta. Rengeteg beruházást befejeztünk, előkészítettünk? ? jelentettek ki a polgármester asszony az előző ciklus lényegét. Mindenkinek megköszönte a végzett munkát. „De hisz mind ez természetes: a mi feladatunk a megmaradás, illetve tovább kell adni az életet, mindent, ami vele jár: a nyelvet, a kultúrát, a vagyont, a tudást. Abban a jelenben, amelyben most élünk, kell megtalálnunk boldogulásunk útját. De ezt csak a jövőbe emelt tekintettel tehetjük meg.”

 

Az ünnepi beszédet követően Nagy Gáspárról tartottak megemlékezést, aki ebben az évben a posztumusz Budakeszi Díszpolgára címet kapta.

 

Nagy Gáspár 1947-ben született Bérbaltaváron, egy Vas megyei kis faluban, felmenői földművesek voltak. A paraszti világ mellett a keresztény hit is meghatározta életét, és hazánk történelme mindig foglalkoztatta. Az 1956-os forradalmat és Nagy Imréék kivégzését már kisgyerekként is tudatosan megélte mások elbeszélései alapján, később pedig a 68-as prágai tavasz is befolyásolta világszemléletét. Fordulópontot jelentett Csehszlovákia lerohanása életében. „Szólítottak, egyszerre több hang is” – vallja önéletírásában.

Előbb pannonhalmi bencés diák volt, majd népművelés-könyvtár, illetve esztétika tanulmányokat folytatott. A Magyar Írók Szövetségének titkára lett a 80-as évek első felében, amikor az Írószövetség a rendszerváltás kísérleti műhelyeként az ő aktív részvételével küzdött a szellemi szabadságért. Majd a Bethlen Alapítvány titkáraként is működött. Leghosszabban a Hitel című irodalmi lap szerkesztőjeként dolgozott, mely folyóirat volt az első legálisan engedélyezett ellenzéki publikációs fórum. Élete utolsó éveiben pedig a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségét vezette.

1985-ben az elsők között törte meg az 56-os forradalmat övező hallgatás falát az Öröknyár: elmúltam 9 éves című versével, ami miatt egy ideig nem is publikálhatott.  ?Rendszerváltó? versei és ellenzéki magatartása miatt az 1989 előtti politikai hatalom az egyik főellenségének tekintette. 1989-ben, Nagy Imre újratemetésekor már ő helyezte el az Írószövetség koszorúját.

Haláláig tizenhét verses- és négy prózai kötete jelent meg, valamint egy CD, amin a saját verseit mondja. A mellőzöttség évei után számos díjjal ismerték el tevékenységét, megkapta többek között a Kossuth- és a József Attila-díjat és a Balassi-emlékkardot.

 

Nagy Gáspárt a budakesziek nem csak irodalmi és közéleti tevékenységéről ismerhették. Több évtizedig élt közöttünk feleségével Szabó Mártával, és gyermekeivel: Rékával, Áronnal és Ritával.

Városunk kulturális életében is részt vett, a Széchenyi Kör tagja volt, sokszor találkozott budakeszi olvasóival, tisztelőivel a falu majd a város kulturális intézményeiben író-olvasó találkozókon. De nem kizárólag irodalommal és közélettel foglalkozott: érdekelte a labdarúgás is. Szabadidejében rendszeresen futballozott budakeszis barátaival. Halála után a Nagy Gáspár Alapítvány nemcsak az irodalomhoz, hanem a sporthoz fűződő szenvedélyének is emléket kívánt állítani, ezért 2007 óta minden évben, idén 8. alkalommal rendezte meg a Nagy Gáspár Labdarúgó-emléktornát Budakeszin.

Embersége, erkölcsi tartása mindannyiunk számára példa lehet. Amikor ezért még hátrány érhette, már akkor is bátran véleményt nyilvánított hazánk sorsát érintő kérdésekben, a határozott vélemény azonban szelídséggel párosult, és az aktuálpolitika sárdobálásától mindvégig távol tudta magát tartani.

Emlékét, művészi és erkölcsi hagyatékát őrzi a Nagy Gáspár Alapítvány, melyet a költő halála után két évvel felesége és gyermekei hoztak létre. Az Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum a bélbaltavári szülőházat emlékházzá alakította, ahová kiállítást rendeztek be: Valaki ír a kezeddel címmel. 2013-ban évente adományozandó művészeti és irodalmi díjat hoztak létre, mely a költő nevét viseli.

Budakeszi már kifejezte nagyrabecsülését azzal, hogy a városi könyvtár 2008-ban fölvette a költő nevét, és támogatta a Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj létrehozását is. Emellett településünkön több alkalommal szerveztek irodalmi esteket a költő tiszteletére.

A beszéd végén Szabó Márta asszony, Nagy Gáspár költőnk felesége vette át a posztumusz Budakeszi Díszpolgára címet.

 

Közreműködött a Hagyományőrző Kör asszonykórusa, kinek műsora emelte az ünnepség színvonalát, majd Tintér Gabriella népdalénekes csodálatos hangjában gyönyörködhettünk.

 

Péter-Szabó Kinga, polgármesteri asszisztenstől megtudtuk, hogy Budakeszi Város Képviselő-testülete 2004-ben alapította a Budakeszi Építészeti Értékeiért díjat, mellyel idén a következő épületek tulajdonosait és tervezőit tüntette ki:

– Az értéknövelő módon felújított, korszerűsített lakóépület kategóriában: a Petőfi utca 14.

– Az újonnan létesített lakóépület kategóriájában: Rákóczi utca 87.

– A közintézmény, kereskedelmi, szolgáltató építmény kategóriában: Fő utca 72. szám alatt lévő Tarkabarka-Kunterbunt Óvoda.

A három ingatlant Bánhidi László, a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság tagja mutatta be.

Az 1936-ban épült Petőfi u. 14. sz. alatti kis házat egykori tulajdonosa nyaralónak használta. Szerencsés véletlen folytán új gazdája, aki az év nagy részében Budán lakik, szintén a nyugalmas óráinak eltöltése céljából vásárolta meg ezt a gyöngyszemet. Éppen ezért elkötelezetten ragaszkodott az eredeti épület értékeihez, melyeket a tervező irányítása mellett igényes eszközökkel mentett meg. Az alig észrevehető bővítés finoman jelenik meg a homlokzatokon. Külön említést érdemel, hogy az utcafronti kerítést is a meglévő épület szellemiségében, magas építészeti minőségben készítették el.

Az épületet 2014-ben dr. Séllyei Gábor Pál és dr. Séllyei Gábor Pálné újíttatta fel. Az épület tervezőjével Bártfai-Szabó Gáborral, együtt vehették át a díszoklevelet.

Mint dr. Séllyei Gábor Pál kifejtette: a ház külsejében a budakeszi hagyományokhoz igyekeztek ragaszkodni, addig a belső térben a legmodernebb eljárásokat alkalmazták. Fontos szempontnak tekintették, hogy mind a kivitelező, mind a szakipari munkák végzői budakesziek legyenek.

A Rákóczi utca 87. szám alatti ingatlan a település központjában található, vályogfalú lakóépület, melyet az ott lakó 7 gyermekes család lassan kinőtt. A meglévő, korábban felújított parasztház látványos átalakításával egy teljesen új családi ház jött létre, mely racionalitásával, hagyománytiszteletével, ugyanakkor előremutató építészeti gesztusaival tűnik ki környezetéből. Az azóta már 8 gyermekről gondoskodó szülők: Giller Vivien és Majtényi Bálint, fiatal építész irányítása mellett, alacsony költségvetésből, mégis rendkívüli igényességgel építették fel fészküket 2014-ben. Az épület tervezője Kendelényi Péter volt.  A tulajdonosok vele együtt vették át a díszokleveleket.

A Fő utca egyik leghangsúlyosabb pontján, a nemrég elkészült park szomszédságában épült meg Budakeszi Város Német Önkormányzata megbízásából a Tarkabarka, vagy más néven Kunterbunt Óvoda. A tervező a meglévő, gazdagon díszített fő utcai homlokzat megtartásával és rekonstrukciójával alakította ki az udvar felé tagolt, a jelenkor elvárásait teljes mértékben kielégítő új óvodát. Az igényesen elkészített munka máris követőkre talált a közvetlen környezetében. A 2009?2010-ben fejújított épületet Budakeszi Város Önkormányzata újíttatta fel (már 100 éve is óvodaként funkcionált). A díjat Svigruháné Jászkovics Anna intézményvezető asszony és Schrotti János, a Német Nemzetiségi Önkormányzat vezetője vette át. Az épület tervezője Heppes Miklós volt, aki díszoklevelet kapott.

A díjátadás után Schrotti János köszönetet mondott a tervezőnek és a díjat odaítélő képviselőknek. Külön köszönetet mondott Kóthyné Herceg Máriának, a német önkormányzat akkori vezetőjének, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a felújításban.

Az intézményvezető asszony kiemelte: nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy az óvoda megkapta ezt a szép kitüntetést, majd így fejezte be: „Nemcsak használói, hanem jó gazdái is vagyunk és leszünk az épületnek.”

 

Minden díjazottnak, kitüntetettnek szívből gratulálunk!

 

Szabó Tibor Mihály

Fotógaléria itt.

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre: