?Tanulmányozd a művészet tudományát és a tudomány művészetét?

Mészöly Zsófia Éva táblaképei a gótika és a reneszánsz határ vidékére terelnek bennünket, arra az időszakra, amikor a középkori szemlélet után, az itáliai és közép-európai művészetben semmihez sem hasonlítható változás következett be. A reneszánsz újjászületés, amely meghatározta a következő közel fél évezred művészetének történetét.

 

 

A kibontakozó szellemi áramlatban, az ókori művészetben felfedezett építészeti, szobrászati eredményeket újító szellemben alkalmazzák, megteremtve ezzel az európai képzőművészet alapjait. A kibontakozó szellemi áramlatban, az ókori művészetben felfedetett építészeti, szobrászati eredményeket újító szellemben alkalmazzák, megteremtve ezzel az európai képzőművészet alapjait. Többek között ebben az időben fedezték fel a távlattan törvényeit, új kompozíciós elveket hoznak divatba, ekkor jelenik meg az öntudatos polgárt középpontba állító arckép, ekkor készültek bőkezű mecénások megrendelésére, a világhírű olasz reneszánsz művészet remekművei.

 

Mészöly Zsófia, már gyermek korában érdeklődött a festészet iránt, majd a középiskola elvégzése után, az Országos Műemlék Felügyelőség restaurátor műtermében kapott munkát.  Az ott megtapasztalt élmények, döntően befolyásolták pályaválasztását. 1986-ban a Képzőművészeti Egyetem festő restaurátor szakán szerez diplomát. Önéletrajza szerint mestereitől megtanulta és a gyakorlatban alkalmazta, a művészettörténeti korok különböző anyagait, eljárásait és technikáit. -Tudni való, hogy restaurátor szakra, abban az időben, csak kivételes tehetséggel, szorgalommal és kitartással megáldott növendékek kerülhettek be.- Zsófi szerencsésnek mondhatja magát, mert ezek közé tartozott.

A restaurálás legfontosabb célja, a műalkotások állapotának megóvása, élettartamának meghosszabbítása és esztétikai értékének megőrzése. Az elmúlt évszázadokban, a festőműhelyek bevált tanítási módszere volt a mester képeinek másolása.

A kiemelkedő művek megfestése, rendkívüli alázattal és odaadással készült, mert a másolatnak az eredetihez teljesen hasonlóvá kellett válnia. Hogy a megtévesztés ne következzen be, a reprodukciót, az eredetitől eltérő méretben festették meg. Kiváló festőművészek készítettek másolatokat, hogy mesterségbeli tudásukat és technikai felkészültségüket tökéletesítsék, és a gyakorlati munkában ismerjék meg a művészet rejtett titkait.

 

Zsófi szellemi szabadfoglalkozású művészként dolgozik, elsősorban olajfestményeket és ikonokat restaurál.

Alkalmanként a Szépművészeti Múzeum, és a Nemzeti Galéria képanyagából festi munkáit, de nem ritkán külföldi múzeumok képei is terítékre kerülnek, és magángyűjtemények alkotásaiból is készít másolatokat.

 

A 18. században jelent meg az a törekvés, hogy a restaurálást az alkotás szolgálatába állítsák. Ebben az időszakban születtek meg a konzerválás ma is alkalmazott  módszerei, a dublírozás (új vászonnal való megerősítés), a parkettázás (a fatáblák vetemedésének megállítása) és az átültetés (többnyire fatáblára festett kép vászonra való átvitele). A restaurátor a lehető legteljesebb képet alkot a tárgyról, annak állapotáról, és azt részletesen fotókon dokumentálja. A restaurálás során az eredeti mester szellemében dolgozik, tiszteletben tartva a művész szándékait, stílusát és kvalitásait. A restaurálás mára, noha kétségkívül kreativitást és kézügyességet igénylő feladat, interdiszciplináris tudománnyá fejlődött, ami felhasználja a fizika, a kémia és a biológia eredményeit.

Mészöly Zsófia az elmúlt időszakban több nagyméretű falkép restaurálásban is részt vett.  Olaszországban, a Cista di Castellóban működött közre, majd Budapesten, az Andrássy úti bérpalotában,

Lotz Károly freskóinak helyreállításán dolgozott.

Táblakép másolatait 1987-ben, New Yorkban nagy sikerrel két helyen is kiállította: a Püski Corvin Könyvesházban, és az első Magyar református Egyház ?Kossuth termében. Szerte az országban számos önálló kiállításon mutatkozott be, többek között 2002-ben Budakeszin, és ugyanebben az évben a kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválon. Emlékezetes volt 2006-ban a Budakeszi Református Gyülekezet Kálvin termében megrendezett kiállítása, melyet Farbaky Péter művészettörténész nyitott meg. 2009-ben Kaposváron, és Pécsett mutatta be fatáblára festett képeit.

Tagja a MAOE-nak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Restaurátor Kamarának, a  Lutheránia énekkarának.

 

Mészöly Zsófia a zene és a festészet vonzásában családjával és gyermekeivel Budakeszin él. Bár az átalakulásban lévő világ, nem kedvez a művészetnek, a nagy műgonddal, aprólékosan kidolgozott, átszellemült festményeit, sokan elismeréssel és rokonszenvvel figyelik választott hivatása mellett a körülmények ellenére, hűséggel kitart.

Mészöly Géza festőművész neve jól ismert a 19. századi  Magyar festészet történetéből. Ő festette a Nemzeti Galériában látható Balatoni halászok című nagyméretű tájképet. A magyar tájkép-festészet kiemelkedő alakja, és Mészöly Zsófia között nem véletlen a névazonosság. Zsófi elődeitől örökölte sokoldalú tehetségét, és kitartó szorgalmát.

 

Festményei közül kiemelném a Sasetta néven ismert sienai festőművész, Angyali üdvözlet című képének tenyérnyi méretű, arany hátterű fatáblára festett angyalfiguráját amint pajkosan, égre mutató kézzel adja át égi üzenetét. Ez a szelíd mozdulat figyelmezteti Szűz Máriát égi küldetésének betöltésére.

Botticelli, Primavera című képén, a Tavaszt megszemélyesítő, virág koszorúval övezett ragyogó nőalak portréját, Mészöly Zsófi tolmácsolásában csodálhatjuk meg. Zöld tónusaiban, a természet folyamatos megújulásának misztériumát, a harmónia, a szépség, a

fiatalság allegóriáját vélhetjük felfedezni. Könnyed formakövető ecsetvonásaival letapogatja, mintegy életre kelti az eszményi nő alakját.

 

Liberale da Verona mozgalmas kompozícióján Mária két kézzel óvja a terpeszben lévő kisded Jézust, aki két kezével átöleli édesanyját. A meghitt együttlétet az anyai szeretet kedves gesztusai foglalják festői egységbe.

A reneszánsz festő fejedelemtől, Raffaello -tól két festményt is láthatunk a kiállításon. Az Esterházy madonna című kép eredetije a Szépművészeti Múzeumban tekinthető meg. Raffaello befejezetlenül hagyott remekművét, antik hatású ihletett megoldásban láthatjuk a kiállításon.

 

A quattrocentóban élt veronai születésű Pisanellót, Zsófi szintén a kedvencek között tartja számon, mert két festményt is láthatunk tőle a kiállításon. Luxemburgi Zsigmond karakteres portréjának finom szín- és forma világát, határozott vonalvezetését szeretném kiemelni.

A kiállítást Jókai Mór idézetével zárom ?Jaj annak, aki becsülni nem tudja azt, akit szeret?. Kérem éljenek az alkalommal, és becsüljék, akit szeretnek, tekintsék meg a tárlatot, fogadják szeretettel Mészöly Zsófia táblaképeit. Alkotómunkájához, művészi pályafutásához további sok sikert, jó egészséget kívánok!

 

Dévényi János

 

Az ünnepségen készült fotók itt megtekinthetők.

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket