Székely bál

A báli szezon érdekes színfoltja, meghatározó eseménye a Székelybál. A rendezvénynek ezúttal is a művelődési ház adott otthont. Bege Attila, a Budakörnyéki Székelykör elnöke elmondta, a helyet már kinőtték, de családias hangulata miatt mégis ragaszkodnak hozzá. Évek óta mindig telt házas rendezvény.

 

 

Az utóbbi időben két tiszteletbeli elnöke is elhunyt a körnek, így újat kellett választaniuk. Az új, megválasztott elnök, Kovács György meghatódottan köszönte meg a bizalmat.

 

Ezután kezdetét vette a valóban nívós műsor. Először Vasi Ildikó csodás énekhangjában gyönyörködhettünk, majd Szilágyi Csaba: Székely Miatyánk című versét hallhattuk Publik Attila előadóművész szuggesztív előadásában:

 

 

Mi Atyánk! Ki a mennyekben vagy!
Kitől jön élet és halál!
Hívó szavunk Tehozzád szárnyal
És vígaszra csak ott talál!
– Nagyobbak voltunk minden népnél,
S ha meghalunk is, ugy halunk,
Hogy az egész föld minden népe
Megkönnyezi ravatalunk!

A Te neved megszenteltessék!
– E nép mindig benned bízott…
– Te székely Isten! Félünk téged,
Bár sujtva sujt az ostorod!
Atyánk! Bár itt van a halálunk,
A mi lekünk nem sír, nevet…
A sorsunk meg nem érdemeltük,
(De) Megszenteltessék a neved!

Óh jöjjön el a Te országod!
Add, hogy még boldogok legyünk!
Add, hogy mégegyzser reánk nézzen
A mi Szent Hargita hegyünk!
Add, hogy még legyen egyszer boldog
Székelyhon minden hű fia!
Add, hogy még felvirradjon egyszer
Ez a bus, gyászos éjszaka!

A Te akaratod legyen meg!
– Hogyha már minket elhagytál,
Hogyha a szavunk meg nem érted,
S ha a sorsunk egy hős halál,
– D engedd meg, hogy hős fiunknak,
Kiért a szívünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein még
Egy dicső székely kikelet!

Ne vígy minket a kísértésbe!
Ne higgyjük, hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben
Mindig csak Székely vére folyt!
– Ne add, hogy Benned is csalódjunk!
Ne add, hogy ne higyjünk Neked…
Ne add azt, hogy elhigyjük azt, hogy
Cserbenhagytad a népedet!

Tied lesz Hatalom, Dicsőség!
Ki belénk oltád a hitet,
Hogy a székely nép felülmulja
Az összes többi népeket!
A mi lelkünk nemesebb, büszkébb,
Nagyobb, mint bármi másoké!
Ki ott fent megcsókoltál minket.
Az életünk s vérünk övé!

Tanuljatok, Ti földi népek!
Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből
A sírból is reményt fakaszt!
Éreznétek csak egyszer azt, mit
Minden hű Székely szív dobog!
Éreznétek! … S megértenétek.
Hogy a székely csak győzni fog!

Győzünk! Ha nem mi: unokáink!
S mi szépen, csendben meghalunk…
Mert tudjuk: egyszer még felharsan
Erdély szent hegyein dalunk!
– S bár mi szivünk szent keservével
E jégvirágban megfagyunk,
Hisszük most… s hisszük mindörökké!
Amen! Mi székelyek vagyunk!

 

 

Részt vett a bálon Polgár Marianne, a Történelmi Magyar Szalon vezetője. Megtudtuk tőle, hogy kiválóan együttműködnek a Budakörnyéki Székelykörrel. Nagyon jól érzik itt magukat, igen kiváló a műsor.

Az est díszvendége Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője volt. ?Egészen különös Budakeszin kiállni a nagyérdemű elé. Mögöttem a Kárpátok, előttem a gyönyörű ruhába öltözött székely lányok, jóféle pálinkát lehet inni. Valóban: Erdély ideköltözött Budakeszire? ? kezdte beszédét a képviselő úr. Nagyon sokan származnak Erdélyből, felesége kolozsvári. Hiába szaggattattunk a XX. században sokfelé, itt összetartozunk. A XXI. századra ismét eggyé lett nemzetünk. Először csak a határok ?légiesedtek?, majd az új állampolgársági törvény folytán közjogilag is egységesülhetünk.

Dr. Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna református lelkész Baranyában, bukovinai székelyek között nőtt fel, édesapját ide helyezték lelkésznek 1956-os szerepe miatt. Amikor bálozunk, természetesen ideje van az örömnek, de ne felejtsük el, hogy ideje van a harcnak is. És ne felejtsük Wass Albert drága szavait sem:

 

Majd magamat, mint vérbe mártott kardot
a dúlt határon körülhordozom.
Jaj annak, aki otthonunkat lakja
prédára éhes bitorló-jogon!
Fölzúg az erdő, hogyha jönni látja!
Lába elé göröngyöt vet az út!
Rabszolgaság ellen az ősi föld
bogáncsokkal lázadni megtanúlt!
Megkeseredik szájában a kenyér.
A bor ecetté lesz az asztalán.
Az ágy nem ád nyugalmat s rémek űzik
vacogó foggal át az éjszakán!
Nem ismeri el urának a ház
s tolvajt kiált mögötte a küszöb!
S arcába ütnek, hogyha nem vigyáz,
a dédnagyanyám-szőtte függönyök!
Halottak napján sírjukból kikelnek
a tisztes holtak, kicsik és nagyok.
És számon kérik tőle jussukat
és számon kérik azt, hogy hol vagyok...?
Mert mienk csak ott a békesség, apám.
Másé csupán a dúlás és a préda.
Verejték nélkül termett gabonának
szára törékeny és kalásza léha.
Kivághatják a fákat mind egy szálig.
Porrá tehetik házunk, mindenünk.
Mégsem győzhetnek le soha, apám.
Mert gyümölcsfát ott
csak mi ültethetünk!
 

Majd egy történetet elevenített fel, amikor is Ravasz püspök úr Kalotaszegen, Bánffyhunyadon járt. Az ottani emberek megdicsérték, milyen szép istentiszteletet tartott, de a végén csak arra voltak kíváncsiak: mikor jön majd Horthy a fehér lovon?

Fontos szerepe van az igazi papoknak, akik nem köpönyegforgatók:
?A mi köpönyegünk a palástunk, azt nem forgathatjuk.?
Végezetül egy régi katonadalt idézett:
 
Te vagy, Horthy Miklós, magyarok vezére, 
Édes-csonka hazám, élted büszkesége.
Érted fohászkodunk az egek urához,
Adjon erőt néked, vállalt nagy munkádhoz,
Vigye győzelemre erős akarásod,
Hogy boldognak lásson szép Magyarországod!
 

A hallgatóságtól egy ősi ír áldással köszönt el:

Legyen előtted mindig út,

Fújjon mindig hátad mögül a szél,

Az eső puhán essen földjeidre,

A nap melegen süsse arcodat,

S míg újra találkozunk,

Hordozzon Téged tenyerén az Isten.

 

 

Szabó Tibor Mihály

Fotógaléria

A Buda Környéki Televízió által készített felvétel megtekintéséhez kattintson az alábbi képre:

Megosztom a cikket