SOS Normafa: Közösségi értékmegőrzés és fejlesztési irányok a Budai-hegységben

A Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület 2014-ben sikeresen pályázott a Norvég Civil Alapnál. A projektünk legfontosabb célja, hogy a Normafa történelmi sportterület rehabilitációjaként elhíresült fejlesztések helyett egy a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot középpontba helyezett koncepciókat készítsünk.

Munkának során a 2013-ban alakult Normafa Természetesen civil koalíció (Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület, Greenpeace, Levegő Munkacsoport, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Védegylet, WWF Magyarország), melyhez később csatlakozott a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Környezettudományi Központ Alapítvány szakértőinek és a lakosság aktív bevonásával sikerült olyan programokat szerveznünk, melyek eredményeként az eredeti tervekből számos elem reményeink szerint végleg kikerült. pl: hatüléses sílift a Harangvölgyből, nyári bobpálya.

A pályázatunk három fő elemre épült. Az elsőben olyan szakértői anyagokat kívántunk elkészíteni, melyek részletesen bemutatják a terület értékeit és javaslatokat tesznek a napjainkban felmerülő problémák megoldására. A természetvédelmi és a 2014 decemberében bekövetkezett jégtörés utáni faállományt felmérő tanulmányok a koalíció korábbi munkáira épültek, igazolva a koalíció és a szakértők elkötelezettségét a terület értékeinek felmérése és védelme iránt. A Normafa környezetbarát közlekedési koncepciója a parkolás szabályozásán túl javaslatokat tesz a buszhálózat olyan irányú fejlesztéseire, mellyel mind a turisták által leginkább kedvelt hétvégi időszakok és a dolgos munkanapokon is alternatívát nyújt a gépkocsikkal szemben, ezzel is csökkentve a teljes Budai-hegység érintett területeinek terhelését. A sport-rekreációs tanulmány a túlzott turisztikai fejlesztések helyett a fenntartható területhasználatra helyezi a hangsúlyt, kiemelve, hogy a meglévő értékek védelmében minimális fejlesztések is elégségesek a sportolni vágyók számára. Akinek viszont ez nem elég, az a főváros vonzáskörzetében számos más lehetőséget talál. Az alternatív lehetőségeket bemutató tanulmány összegzi mindazokat a tapasztalatokat, javaslatokat és reális célokat, melyek a terült további terhelését nem fokozzák, sőt inkább elviszik más területekre.

Második elem egy közösségi tervezés szervezése és lebonyolítása volt, melynek rendezvényein számos szervezet, önkormányzat és a lakosság képviselői is megjelent.

A családias légkörű foglalkozásokon két téma olykor parázs vitákat váltott ki. Az egyik a Normafán korábban használt sípályák újranyitása, valamint a Szent Anna rétre tervezett engesztelő kápolna és hozzájuk kapcsolódó fejlesztések. Az első vitás kérdésben kompromisszum születte, mert a természetvédelem részéről a Kis-Norma lejtőre tervezett tanuló sípálya terve kivitelezhetőnek tűnik, ha a többi területről a síelőket át tudják irányítani. A megfelelő mennyiségű és minőségű hó biztosításához szükséges hóágyúzás sokak számára nem elfogadható. Ennek eldöntése viszont komolyabb szakértői munkát igényel majd. Az elmúlt években bekövetkezett változásokra mind a helyi lakosok, mind a területet a téli sportok céljából felkeresők megerősítették. Az elmúlt évtizedek egyre csökkenő havas napjainak száma miatt mára a Normafára járó téli sportok szerelmeseinek legnagyobb része az örömteli szánkózás mellett sífutni jár, ezzel párhuzamosan pedig az alpesi síelők száma drasztikusan visszaesett. A sífutás legnagyobb előnye, hogy a sportolni vágyók kisebb hóvastagság mellett is nagyobb területet tudnak biztonsággal használni, így jobban elosztva a terültre jutó tömeget.

Az engesztelő kápolna helyzetét viszont mind a mai napig nem sikerült tisztázni. A mozgalom szervezői kiállnak a megépítése mellett, miközben a lakosság jelentős része elutasítja bármilyen létesítmény építését, amivel még nagyobb tömeget vonzanának föl az amúgy is túlzsúfolt területre. Bár a mozgalom valamennyi rendezvényen részt vett, végül az egyes csoportok munkáját ismertető záró rendezvényen semmilyen javaslatot sem tudtak bemutatni.

Harmadik programunk volt egy kampány lebonyolítása, amit a 2015. május 17. történt népszavazásra időzítettünk. Célunk a lakosság szakmai alapokon történő tájokoztatása volt, mert véleményünk szerint a voksolásig számos kérdést tisztázni kellett volna és a lakosságot megfelelő fórumokon tájékoztatni. Mint ismeretes a népszavazáson elsöprő többséggel nyertek a ?rehabilitáció? mellett kiállók. Mind a népszavazás kiírása, mind az eredménye számos kérdést vet föl. Az XII. kerület által elfogadott szavazásra bocsátott rendelet pontjai eltérnek az országgyűlés által elfogadott Normafa törvényben szereplő pontoktól. A népszavazási pontok között a kápolna nem is szerepel, viszont a törvényben igen. Mind a mai napig nem tisztázott a fogaskerekű felújítása-fejlesztése körüli szakmai egyeztetések eredményei. A téma mind a közösségi tervezés, mind az erre vonatkozó tanulmányt készítői is számos kérdést fogalmaztak meg. Az viszont tény, hogy a fogaskerekű üzemeltetése jelenlegi formájában nem rentábilis. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen kis kapacitású kötött pályás vonal felújítására és bővítésére lehet-e EU-s forrásra pályázni, vagy majd az állam fedezi az esetleg több 10 Milliárdos költségeket, senki nem tud, vagy mer válaszolni. A fogaskerekű bővítése a Szél Kálmán tér felé nem okozna gondot, de a Normafára történő meghosszabbítása ellen lakossági tiltakozásra lehet számítani.

Mint a közlekedési koncepciók esetén is már érezhető volt, a Normafa kérdése túlmutat nem csak a XII. kerület, de a fővároson is, mert jelentős agglomerációs település(ek)et fog érinteni. Kézenfekvő Hegyvidékkel határos Budakeszi és Budaörs érintettsége, közülük is főleg Budakeszin lehet ennek elszenvedője, hisz napjainkban is a forgalmasabb turistautak mentén jelentős forgalommal kell számolni. Munkánk során folyamatosan hangoztattuk, hogy a Budai Tájvédelmi Körzetre nehezedő turisztikai nyomást szét kell teríteni, mert így az érzékeny területekre jutó terhelés arányosabb eloszlása mellett eddig kevésbé frekventált, de nagy értékeket őrző helyszínek is felkerülhetnek a turisták célpontjai közé. Ennek kezdeményezéseként a Normafa természetesen Civil Koalíció a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvánnyal közösen elkészített egy táblát a Budakeszin helyi védettséggel rendelkező mamutfenyők bemutatására. Ezzel is azt a célt szolgálva, hogy bemutassuk azokat a kevésbé ismert természeti értékeinket, melyekkel új irányt adhatunk nem csak a Normafa fejlesztésének, de az agglomerációs településeknek is.

Weiperth András

biológus

Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület

Normafa Természetesen civil koalíció