Református hittantábor Budakeszin

A hagyományokhoz híven a budakeszi református gyülekezetben ez év nyarán is megrendeztük a hittantábort június 24-28-a között. A táborban több mint 30 gyermek vett részt. Boros Péter nagytiszteletű úr és Borosné Varga Edina nagytiszteletű asszony mellett sok lelkes segítő (pedagógusok, hitoktatók, az ificsoport tagjai) munkája tette lehetővé a színes program megvalósítását. A legtöbb gyermek már évek óta rendszeres résztvevője a tábornak, ám voltak, akik most először jelentkeztek.

 

 

A hét témája: ÉPÍTKEZZ OKOSAN, mely legfőképpen a lelkiekben való építkezést, épülést jelentette.

 

A hétfőtől péntekig tartó hittantábor alatt a gyermekeknek sok élményben lehetett része. A program minden nap 9-kor kezdődött közös énekléssel, imádsággal, majd a bibliai történetre ráhangolódást segítette egy-egy kis jelenet, történet a mindennapi életből. Ezután következett a bibliai történet. Az első napon Zákeus történetén (Lukács 19, 1-10) keresztül azt érthettük meg mindnyájan, hogy egyedül Jézus tudja az életünket megváltoztatni, s a gyerekek a Lukács 19, 10-ben található aranymondást vihették magukkal: ?Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.?

 

A további napokon pedig olyan lelki igazságokról hallhattunk, milyen fontos, hogy ne csak a házunk, hanem az életünk is szilárd alapra épüljön. (A bölcs és bolond építő; Máté 7, 24-27) ?Boldogok, akik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt?. (Lukács 11, 28)

 

Az imádkozásról is sok szó esett. Nemcsak hallhattunk, hanem láthattunk is történeteket az imádkozás fontosságáról. (Rodé; Ap. Csel. 12, 1-19) Arról beszéltünk, szükséges, hogy hittel tudjunk imádkozni. Az e napi aranymondásunk is ezt segített még jobban megérteni: ?Az imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek: ne szűnjetek meg hálát adni.? (Kolossé 4, 2).

 

A hittantábor utolsó napján, a bibliai történetünk arra is bíztatott, nem elég csak magunkkal törődnünk, hanem másokat is Jézushoz kell vinnünk. A béna meggyógyítása (Márk 2, 1-12) jól mutatja ezt be a Biblia lapjain. Néhány játék során a gyerekek meg is élhették, hogy milyen másokon segíteni, s milyen érzés, mikor mi szorulunk segítségre. Ahogy Jézus sem csak beszélt, nekünk is cselekednünk kell. ?Jertek és lássátok Isten tetteit!? (Zsoltárok 66, 5) A történetek bemutatásával a célunk nem csupán egy bibliai történet megismertetése, hanem azok lelki tartalmának, aktualitásának feltárása is volt, hogy a mindennapi életben is hasznosíthatóak lehessenek a bibliai igazságok.

 

Naponként, a tízórai után a gyermekek a feladatlapok segítségével eleveníthették fel az elhangzott, bemutatott történetet. A délutáni program nagy részében lehetőség nyílt kézműves tevékenységekre. Nagyszerű, akár a történethez is kapcsolható, érdekes dolgokat készítettek a gyermekek, melyet vagy a nap végén, vagy a hét más napjain haza is vihettek. Készültek például gyöngyfák, só-liszt gyurma fák Zákeushoz kapcsolódóan első nap. Második nap ismét újabb dolgok kerültek ki a gyermekek kezei alól, úgy, mint festett kavicsok gyönyörű díszítéssel, papírdobozból készült házikók, ahol sok díszítő elemből válogathattak a gyermekek. Többen napokig dolgoztak munkájukon, mely a végeredményben is megmutatkozott.

 

Nagy népszerűségnek örvendett kedd, szerda, csütörtök délután a fafaragás, melynek vezetője Imre Sándor faragó mester volt. A legkisebbek is ? segítséggel ? medálokat, falra akasztható kereszteket, ceruza tartókat készíthettek, így tárgyi emlékek is szép számmal készültek.

 

Ezeken a délutánokon másban is kipróbálhatták magukat, kreativitásukat a gyerekek, mint például az üvegfestésben, hajtogatásban, vagy akár a rongybabakészítésben.

 

Csütörtök délelőtt a program nem a megszokott módon alakult, hiszen ezen a napon került sor a kirándulásra. A közeli mamut fenyőkhöz vezetett utunk, ahol a gyerekek játszhattak, szaladgálhattak bátran, szabadon.

 

Játékra természetesen volt lehetőség a szabadidőben minden nap, amelyben kicsik, nagyok, segítők, táborozók együtt, közösen vehettek részt.

 

Pénteken, a hét zárónapján a délutáni program változott. Ekkor Ki mit tud? Vetélkedőt rendeztünk. A műsor előtt mindenhol főpróbát tartó gyerekeket lehetett látni. Voltak, akik egyedül készültek, voltak, akik segítséget is kaptak a felkészülésben. A produkciók sokfélék voltak: kártyatrükk, ének, színdarab. A bátor és ügyes fellépők finom jutalomban részesülhettek.

 

A produkciók bemutatása és a jutalom átadása után nem maradt más, mint a hét zárása. Minden napunk közös zárással ért véget, de immáron egy egész hét állt mögöttünk.

 

Láthattuk, hogy a gyermekek nagyon jól érezték magukat, hisz szívesen maradtak volna még, és volt, aki könnyeivel küszködve ment el a pénteki nap után, azon bánkódva, hogy ezen a nyáron véget ért a református hittantábor. Úgy búcsúztunk, jövőre ismét találkozunk, ilyen keretek között is. Hisszük, hogy a sok élményen túl a gyermekek lelkileg is gazdagodhattak, és nem felejtik el, amit itt hallottak, tanultak.

Szatmári Valéria,

a budakeszi református gyülekezet hitoktatója

 

Fotók: Svigruha Gyula

 

Megosztom a cikket