Mindenszenteki megemlékezések

Mindenszentek ünnepe csaknem 1.000 éve, szinte minden kultúrában megtartott ünnep. Amikor emberlétünk két legellentétesebb valósága, az élet és halál találkozik egymással, akkor gondolatainkban, szívünkben az ég és a föld találkozik. A temetőben mindnyájunkat megérint a múlt, a jelen és a jövő. A múltat ? sajátos emberi képességgel, – az emlékezéssel közelíthetjük meg. A jelent leginkább érzékeinkkel ragadjuk meg. A jövőhöz reményeinkkel kapcsolódunk.

 

 

Az Emlékezés Keresztje, Mindenki keresztje

 

Az Emlékezés keresztjének nevét felülírta az idelátogató Budakesziek sokasága, akik ezt a szép régi keresztet Mindenki keresztjének nevezték el.

?Sohase mondd rá semmire, hogy “elvesztettem”, hanem csak azt, hogy “visszaadtam”. Meghalt a gyermeked? Visszaadtad. Elhunyt a feleséged? Visszaadtad. Elvették birtokod? Visszaadtad azt is. Azt mondod, hogy gazfickó vette el? Nem a te dolgod, hogy ki által vette vissza az, aki neked adta! Ameddig adja, addig is úgy tekintsd, mint a másét: úgy, mint az utasok a szálláshelyet.? ? idézte Epiktétosz, ókori görög filozófust Kőrösiné dr. Merkl Hilda, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatója, majd hozzátette: ?Ne nézz a múlta, nézz a jövőbe! S a múltat látod jelen időbe.? Segítsen az emlékezés mindannyiunknak, hogy erőt merítve hőseink Szenteink, eltávozott szeretteink emlékéből egymás számára emberibbé, békességesebbé tegyük világunkat az ajándékba kapott, még rendelkezésünkre álló idővel méltón gazdálkodva varázsoljuk egymást és közösségeink földi életét szebbé! Akiket elvesztettünk, hiányoznak, s hiányuk fáj. A vigaszt Nagy Gáspár így fogalmazza meg:

?De az arcok velünk maradnak,

de a szemek velünk maradnak,

az idő ezüst orsóján a képek,

visszahozott örök emlékek?

 

Fényeskedjenek az időben: Ámen!?

 

Wass Albert: Kereszt a falu végén című versét Bokor Ildikó, óvónő, a Hagyományőrző Kör Asszonykórusának tagja adta elő. Közreműködött: a Hagyományőrző Kör Asszonykórusa.

Az Emlékezés, a Mindenki keresztjénél a város vezetése, összes intézményének képviselői és még sokan mások rótták le tiszteletüket.

 

Nekrológ a II. Világháborús Emlékműnél,

a görög, lengyel, német, osztrák, orosz síroknál

és az Erdélyi Hősi Halottak Kopjafájánál

A II. világháborúban 900.000 magyar ember, azaz a lakosság 6,2%-a halt meg, közülük 360.000 katona. Ennél nagyobb emberveszteséget csak Lengyel ország és a Szovjetunió könyvelhetett el. Orosz hadifogságba 600.000 katona került. Hozzávetőleg 1.000.000 lakos menekült a szovjetek elől nyugatra. Különösen tragikus az, hogy a háborús halottjaink javarészt nem az ország védelmében, nem az ország visszaszerzése érdekében, hanem hazájuktól távol, teljesen értelmetlenül haltak meg a Szovjetunió területén. Még ennél is tragikusabb a civil áldozatok sorsa: azoké az ártatlan nőké, asszonyoké, kiszolgáltatott gyerekeké, akik ezen vészterhes idők kiközösítése során bűnbakokká, majd valóságos áldozatokká váltak a megsemmisítő táborokban a kitelepítések, a bombázások, az ostrom és a mindennapos háborús katonai terror tombolásainak következtében ? mondta ünnepi beszédében dr. Kaposi József, címzetes egyetemi docens, az Oktatási és Fejlesztő Intézet főigazgatója, majd a háborús népirtással kapcsolatban Pilinszky Jánost idézte:

?Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett,

és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.?

 

A megemlékezésen közreműködött a Hagyományőrző Kör Asszonykórusa és a Zwickl Fúvószenekar.

A II. Világháborús Emlékműnél, a görög, lengyel, német, osztrák, orosz síroknál és az Erdélyi Hősi Halottak Kopjafájánál a megemlékezés virágait helyezték el:

Budakeszi Önkormányzata és az Erkel Ferenc Művelődési Központ, az Oroszországi Föderáció Magyarországi Nagykövetsége, Budakeszi Város Német Önkormányzata, Fidesz-KDNP Budakeszi Szervezete, Nagy Sándor József Gimnázium, Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Széchenyi István Általános Iskola, Budakeszi Szépítő Egyesület, Budakörnyéki Székelykör, Budakeszi Hagyományőrző Kör, Budakesziért Függetlenek Egyesülete, Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Köre Egyesület, Széchenyi Baráti Kör, Borostyán Nyugdíjas Klub, Fenyőgyöngye Nyugdíjas Klub képviselői.

 

 

Márity László és Barabás Ferenc ?56-os mártírok

 

?Mindenszentek napján a valaha élt igaz emberek előtt tisztelgünk, akiknek eszméi, tettei gondolatokat ébresztenek bennünk és tanítanak minket.  Elsősorban talán az írók, költők, művészek és nagy gondolkodók jutnak ilyenkor eszünkbe, de az igazi hősöket sokszor a hétköznapi emberek között találjuk meg.

A mi hőseink, Márity László és Barabási Ferenc is olyan emberek voltak, akik nem akartak mást csak szabadságot, szeretet, biztonságot, egy megromlott, hazug világ helyett.

Miért különös ez? Hiszen ez minden korszak alapvető igénye!

Azért mert 55 évvel ezelőtt a fiatalok azt gondolták, hogy tettekkel kell érvényt szerezni mindennek. Nem féltek és nem

helyezték előtérbe egyéni érdekeiket, tudták a dolgukat! Életüket adták egy jobb élet reményében.

Nagyon nehéz ma, ebben az anyagiaktól vezérelt világban az eszmék fontosságáról beszélni és azokat megérteni, de próbálkoznunk kell, különben az önzés, az anyagiasság, a tolerancia hiánya rossz útra terel minket. Nem törődhetünk bele, ha

körülöttünk szegénységet, szeretethiányt, elhagyatottságot tapasztalunk! Jövőt erre építeni nem lehet! Tennünk

kell ellene, ahogy tettekkel küzdöttek ezek a fiatalok is.

Hinnünk kell a közös erőfeszítésekben, a közös célokban, hinnünk kell az életben!

 

Tiszta fejjel és tiszta szívvel módunk van értékeket teremteni, amely biztosítani tudja számunkra a várt életminőséget, egy fenntarthatóbb világot.

Köszönjük meg nagyjainknak, hogy időről-időre megállítanak és emlékeztetnek minket, mert így van lehetőségünk elgondolkozni életünkön és a felismerések tükrében van lehetőségünk változtatni azon.? ? mondta Ódri Ágnes, a Budakeszi Oktatási Közművelődési és Jogi Bizottságának Elnöke.

 

A Havas Boldogasszony Katolikus Templomban celebrált esti szentmise után a hívők kivonultak a temetőbe, hogy közösen ünnepeljék a Szenteket, a célba érkezetteket, azokat, akik már a mennyországban vannak.

 

Balczó Kornélia

 

Képtár…

Megosztom a cikket