Megemlékezés a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról Pátyon

A február 25-ei emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett volna. A pátyi megemlékezés díszvendége Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os elítélt volt.

 

Beszédének elején egy megdöbbentő adattal szolgált: világszerte 100 millió áldozata volt a XX. század egyik sötét diktatúrájának, a kommunizmusnak. Annak idején, 2001-ben nagyon izgult az első megemlékezés alkalmából: ?Ebben az épületben hazudni nem lehet, különösen 2000 óta nem, amióta a Szent Korona a parlamentben van.?

 

Meggyőződése, hogy az igazi rendszerváltás még nem következett be: ?a farkasok báránybőrbe bújtak, s visszajöttek? ? idézte Krassó Györgyöt. A helyzet azóta sem lett jobb, pl. 2002-ben ? szerinte ? csalással kerültek hatalomra a kommunisták. Viszont: ez a mi hazánk, nekünk kell megvédeni a farkasoktól, a tolvajoktól.

Ezen a napon kell megidézni az áldozatokat, az élőket és holtakat, hogy együtt vádoljuk a szocializmus köntösébe bújt hóhérainkat. ?Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiválóságait küldte bitófára, és gyalázták meg őket még holtukban is. Vádoljuk őket a kitelepítettek, az otthonuktól megfosztottak, a megkínzottak, az agyonvertek, a gulágokon elpusztultak, a munkaszolgálatosok, a 298-as parcella halottainak nevében. De vádoljuk őket a a 6 millió meg nem született gyermek nevében. Vádoljuk őket a sortüzekben megöltek nevében, azért, mert kiölték a hitet, a reményt és a morált az emberekből, vádoljuk őket Mindszenty bíboros és az összes meghurcolt pap nevében. Vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, a nyugdíjasok nevében, hogy bizonytalanná tették nyugdíjas éveiket.? Bizony, ezek igen kemény mondatok!

?Ne legyenek illúzióink: ők sohasem lesznek képesek a nép érdekében cselekedni. Miért ülhetnek még most is a parlamentben? Ezennel erkölcsi hulláknak tekintem őket? ? mondta ki sommásan véleményét a szónok.

Végezetül azt hitét fejezte ki, hogy a választások után nem tér vissza a 2008 előtti állapot. ?Hinni és bízni kell, erre építhetjük életünket, hazánkat? ? fejezte be beszédét Wittner Mária.

Ezután Lakatos István In memoriam c. versét Horváth Ábel szavalta el.

Az est másik illusztris vendége dr. Horváth Miklós hadtörténész volt. Először is visszautalt az előzőekben elhangzott versre: ?A halottakat a sírban tovább ölni nem szabad,/ a holttesteket hazugsággal betakarni nem lehet.? Aktuálisak ezek a verssorok ezekben a napokban.

?Kovács Imrére emlékezem ezen a napon?, aki pátyi lakos volt. 1954-ben hívták be katonának, szerencsétlenségére az ÁVH-hoz. 1956. október 23-án parancsot kapott alakulata, hogy erősítsék, védjék a Rádió épületét. Október 24-én hajnalban meghalt a Rádió épületénél. Valószínű, megtagadta azt a parancsot, hogy lőjön bele a fegyvertelen tömegbe, illetve saját karhatalmistái közé. Nagy valószínűséggel, kiszökött az épületből és onnan lőtte a Rádiót. Saját ?bajtársai? lőhették agyon.

A kádári hatalom ?bevitte? őt az épületbe, és hősi halottat kreált belőle. A Kádár-rendszer 229 embert nyilvánított saját hősi halottjának. 1985-ben Gorbacsov azt a kérdést tette fel Kádár Jánosnak: valójában hányan haltak meg a rendszer védelmében, illetve hány embert végeztek ki? Mikor a hősi halottak száma elérte a kivégzettekét, akkor abbahagyták a kivégzéseket ? hangzott a cinikus válasz. Igazából a hősi halottak 30%-ának nem volt semmi köze a hatalom védelméhez. Csak november 4-én 74 magyar katonát öltek meg a szovjetek, közülük jó néhányat szintén hősi halottnak nyilvánítottak. Hogy minél több embert végezhessenek ki ? elég ördögi módon hangzik.

A megdöbbentő adatok után Szeitz Zsolt pátyi önkormányzati képviselő olvasta fel az Andrássy út 60. c. írást.

A beszéd elhangzása után a Jánosi-zenekar szórakoztatta a megjelenteket, valamint Karvázy Szabolcs és felesége magyar népi táncot adott elő. Hallhattuk Böröcz Nándor, a Bocskai István Magyar?Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanulója Heltai Jenő: Szabadság című klasszikus versét adta elő.

A rendezvény a Himnusz közös eléneklésével fejeződött be.

 

Szabó Tibor Mihály

 

Megosztom a cikket