Kincs, ami nincs

Budakeszin a 20. század eleje óta tartja magát az a vissza-visszatérő vélekedés, hogy városunk mélyén magas hőfokú termálvíz csörgedez, s hogy ezzel a lehetőséggel élnünk kéne. Cikkünk ennek a témának járt utána.

?Az 1920-as években egy próbafúrás alkalmával megfestették a Budakeszi alatti termálvizet. Ez a megfestett víz a Rudas, Gellért-, Lukács–fürdőknél jött elő s ezt követően szakemberek megállapították, hogy bár Budakeszin magas hőfokú termálvizet rejt a mély, az nem lehet felhasználni, mert Buda híres gyógyfürdőinek vízkészlete elapadna.?

?Budakeszin több próbafúrás is volt, így a két mamutfenyő környékén, az Erdő utcában, stb?

?Ha Budaörsön és Törökbálinton találtak termálvizet és az nem csapolja meg a budai fürdőket, akkor nem létezik, hogy Budakeszin más lenne a helyzet!?

Mindezen vélemények ismeretében több idős, őslakos budakeszit, volt önkormányzati képviselőket is megkérdeztem cikkünk tárgyáról, de senki, semmilyen konkrétummal nem szolgált, mindenki csak a fent leírtakat ismételgette.

Ezen tapasztalataim birtokában megkerestem dr. Lorberer Árpádot, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Nonprofit Kft., felszín alatti vizek szakágazata nagy tekintélyű tudományos főmunkatársát, aki

az alábbi tájékoztatást adta érdeklődésünkre:

Budakeszi a Budai-hegység  nyíltkarsztos beszivárgási területére települt. Azok a dolomitok és mészkövek, amelyekből Budapest Duna menti langyos és meleg karsztforrásai fakadnak (illetve amelyekre Budaörs és Törökbálint D-i részein hévízkutakat lehetett telepíteni),  itt csak 9-12 Celsius fokos, hideg vizet tartalmaznak. Magasabb hőmérsékletű víz nagyobb mélységekből sem tárható fel, mivel a helyi geotermikus gradiensek a leszivárgó csapadékvizek folyamatos hűtőhatása miatt alacsony értékűek (nem érik el a várható kútbeli lehűlés mértékét), – néhány 100 m-rel mélyebben, a karsztvíz-tároló alatt pedig már csak vízzáró és hőszigetelő idős kőzetek települnek.

Budakeszi közigazgatási területén egyébként nem létesültek nagyobb mélységű kutatófúrások. A legmélyebb fúrás a település D-i külterületén 1969. év márciusában létesített, 121 m mélységű Budakeszi-1. jelű karsztvízszint-észlelő fúrás, amelynek vízhőmérséklete 9 Celsius fokos volt!

Tíz évvel később, a Vadaspark 2. kerülettel határos részén 1979-ben volt egy 637 m mély, Budapest-Adyliget-1. jelű karsztvíz észlelő fúrás, amely 11 Celsius fokos vizet hozott a felszínre!

A cikkhez illusztrációként mellékelt kép 1929-ben készült Budakeszin az. un. Motschnek-féle uszodában, melyet a 2. Világháború után betemettek. Az ingatlant a Metodista Egyház 1930-ban megvásárolta, s jelenleg is a tulajdonában van a Rákóczi u. 2 sz. ingatlan. Az uszoda vízét egy 25 m mély kútból a körbe-körbejáró lovak húzták fel! A víz nem termálvíz volt!

(A fotót Dobos Lászlóné bocsátotta rendelkezésemre.)

Horváth Jenő