Influenza – a folyton változó vírus

Az influenza fertőző légúti betegség, amelyért az influenzavírus felelős. Cseppfertőzéssel terjed: amikor belélegezzük a vírust, az megtámadja a felső légutak sejtjeit. A nedves, párás vagy akár fagyponthoz közeli hőmérséklet kedvez a leginkább a vírusoknak, megóvja azokat a kiszáradástól. Néhány szürke, nyálkás nap elegendő is ahhoz, hogy elinduljon egy influenzajárvány, amely világméreteket is ölthet, és ezer esetből egynél akár halált is okozhat.

Az influenzaszezon rendszerint decembertől áprilisig tart. Ebben az időszakban járványok is kialakulhatnak, mivel az influenzavírusok igen fertőzőképesek. Az influenza cseppfertőzés útján terjed emberről emberre. Lappangási ideje egy?öt nap. Ez alatt az idő alatt az, aki elkapta a kórokozókat, már továbbadhatja a fertőzést, holott a tünetek még nem jelentkeztek nála. Egy héttel a betegség kezdete után már csekély a továbbfertőzés veszélye. Az influenzavírusoknak három csoportját különböztetjük meg: az A-t, a B-t és a C-t. Az A-vírus a leggyakoribb. Ide tartozik a H5N1-es törzs, azaz a madárinfluenza és a H1N1, vagyis a sertésinfluenza is. A B-vírus főként gyerekeket, fiatalokat fertőz, az okozott betegség lefutása enyhe. A C-vírusok gyakorlatilag nem játszanak szerepet a fertőzésekben. A gyerekek, az idősek, a gyenge immunrendszerű emberek, és azok, akiknek valamilyen krónikus alapbetegségük van, nagyobb veszélynek vannak kitéve, és esetükben a komplikációk veszélye is nagyobb.

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és a mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat.

Az influenzát ki kell feküdni!

Mivel az immunrendszer legyengül, az influenzában szenvedők könnyen egy másodlagos fertőzés, úgynevezett felülfertőzés áldozatai lehetnek.

Nem érdemes túlságosan siettetni a gyógyulást, hiszen a korábbi aktivitáshoz való erőltetett, idő előtti visszatérés visszaesésre, szövődményekre hajlamosít. Pihenjünk és igyunk sok folyadékot! Bár a beteg étvágya nem túl jó, nem szabad elfelejtkezni az evésről sem! A párásító készülékek könnyítik a légzést, a fájdalomcsillapítók pedig enyhítik az izomfájdalmakat. Mivel vírus okozta betegségről van szó, antibiotikumra nincs szükség, csak a másodlagos fertőzések esetében. Tüneti kezeléssel azonban csökkenthetjük a kellemetlen panaszok többségét, javíthatjuk közérzetünket.

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás.

Az influenzavírusoknak három csoportja van: az A-, B- és a C-típus. Az első kettő tehető felelőssé a szinte évente ismétlődő járványokért. Sérülékeny, könnyen elpusztítható vírusokról van szó, amelyek azonban kedvező időjárási viszonyok közepette embertömegek megbetegedését okozhatják. Mutációk révén ráadásul folyamatosan változnak. Hiába gyárt megfertőződött szervezetünk ellenanyagot a vírus ellen, a következő évi járvány idején az ellenanyag molekulák már nem ismerik fel a megváltozott vírust és nem nyújtanak védelmet ellene. Így egész életünkben fogékonyak vagyunk a fertőzésre.

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag ínaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan, nem kívánt mellékhatások, mint láz, fejfájás, melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók.

Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék, és 48 órán belül elmúlnak.

Mikor alakul ki a védettség?

A legjobb kora ősszel beadatni a védőoltást, mivel a védettség kialakulásához szükség van két-három hétre. Ez azért is célszerű, mert a hideg idő beköszöntével, sokan elkapnak valamilyen fertőzést, náthavírust stb., és ez lehetetlenné teszi az oltóanyag beadását.

Gyerekeknek is beadható a védőoltás?

A legfontosabb, hogy a szülők oltassák be magukat, és a kisbaba vagy a nagyobb gyermek ne kaphassa el tőlük a fertőzést. Hat hónapos kor előtt nem adható be az oltás. Gyermekeket 6?35 hónapos kor között speciálisan gyermekeknek készült vakcinával lehet, sőt ajánlott oltani, 3 és 12 éves kor között a hazai vakcina fél adagja vagy speciálisan gyermekek számára készített oltóanyag adása javasolt.

Aki biztos védettséget szeretne a vírusokkal szemben, idejében oltassa be magát! Főleg az időseknek, a krónikus betegeknek és a munkájuk során sokakkal kapcsolatba kerülő embereknek ajánlott a védőoltást beadatni. Az oltóanyag igényüket a háziorvosuknál jelezhetik.

Budakeszi védőnők