Hagyományaink köteleznek ? Budakörnyéki Székelykör karácsonyi rendezvénye

?Adj vissza nekünk a dió és az alma öröméből egy kicsit!? Hagyományos karácsonyi összejövetelt tartott a térség egyik legjobban működő közössége, a Budakörnyéki Székelykör.

 

 

 

 

 

Buda környékére a XX. században kétszer is települtek át Erdélyországból székelyek: a 40-es években, illetve a rendszerváltás körüli években. A régebbiek és az újabban érkezettek hamar ?felfedezték? egymást, így aztán nem véletlen: a térség egyik legélőbb közösségét alakították meg.

Csipor Enikő köszöntötte a megjelent vendégeket. Külön ajándékkal kedveskedtek dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszonynak, aki egész év során figyelemmel kísérte és segítette a kör működését. Szintén háláját fejezte ki Czifra Zsuzsannának, a SZIA igazgatónőjének, valamint Tóthné Fajtha Anitának, a művelődési ház igazgatójának mindenkori támogatásukért.

 

Ezután Bokorné Rapolder Ildikó óvónő, a Hagyományőrző Kör ? és természetesen az óvodások ? nevében egy gondolatébresztő adventi imádsággal kívánt áldott, békés ünnepeket.

 

 

 

Bege Attila, a kör elnöke elmondta, hogy az év legkiemelkedőbb rendezvénye a karácsonyi összejövetelük. Igyekeznek, hogy minél színvonalasabb legyen a műsor. Elmondhatjuk: ez idén is sikerült!

 

 

 

Először a Gyöngyharmat Néptánccsoport mutatta be két részből álló műsorát. A csodálatos előadás a finomság, a szent dolgok tisztelete mellett a furfangos paraszti gondolkodást, a vaskos humort is elénk tárta. Tiszteletreméltó az apróságok ügyessége, jó mozgása és ? nem utolsósorban ? a nagy mennyiségű szöveg biztos tudása. Vastaps volt a jutalmuk!

 

 

Ebben az évben díszvendége is volt a Székelykarácsonynak: a Szentegyházi Gyermekfilharmónia (a filisek) karácsonyi énekekkel teremtettek hamisítatlan hangulatot.

 

Természetesen nem maradhatott el a rendezvényről valamilyen hagyományos székely étel sem. Ezúttal székelykáposzta volt a menü, amelynek elkészítését az elnök úr nem bízta másra? A recept nem titkos, de van egy-két része, amelyet azért nem árult el alkalmi szakácsunk.

 

Megható része volt a műsornak, amikor Tófalvi Márta kislánya szavalt el egy verset, amelyet Dévai Nagy Kamilla írt, édesanyja által megadott szavakat beleköltve. A vers címe: Merre visz a végzet? Mintha már valahol hallottuk volna ezt a kérdést? Az összefogás szükségességéről szólt; ez, nekünk, magyaroknak, mindig aktuális téma.

 

SZTM

 

Fotógaléria itt.

A Buda Környéki Televízió összeállításának megtekintéséhez kétszer kattintson az alábbi képre:

 

Szentegyházi Gyermekfilharmónia

Megosztom a cikket