Természet

Madáretetés a budakeszi tanösvényen

A budakeszi tanösvényünkön rendszeresen etetjük a madarakat, Illisz László helyi természetbarát közreműködésével. Az ellátmányról az önkormányzat is gondoskodik.

A Budakeszi Vadaspark is közzétette a minap a téli madáretetés legfőbb szabályait.

„A madáretetés szezonja november közepén, a tartós fagyokkal kezdődik. Téli kertünk szárnyas vendégeinek városokban és vidéken egyaránt segíthetünk madáretető kihelyezésével, zsírban és tápanyagban gazdag eleség biztosításával.

A Budakeszi Vadaspark is készül a madarak téli védelmére. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és teendőket az alábbiakban foglaltuk össze.

Az őszi beköszöntével nem minden madár vonul el melegebb égtájakra. Számos faj, mint a cinege, a nagy fakopáncs, a szajkó, a rozsdafarkú vagy a meggyvágó inkább hazánkat választja az átteleléshez. A tél sikeres átvészelésében mi is segíthetjük kertünk vendégeit, ha ismerjük és betartjuk a következő fontos szabályokat.

Csak télen etessünk! A madáretetés nem véletlenül kizárólag a téli hónapok tennivalója. Szárnyas barátaink csupán a hideg időkben szorulnak emberi gondoskodásra. A nyári hónapok során az erdők és a mezők bőven ellátják őket megfelelő táplálékkal, például gilisztákkal, rovarokkal, bogarakkal és különböző magokkal. Éppen ezért a madarakat a téli hónapokat követően semmiképpen ne etessük. Ellenkező esetben hozzászoknak a szinte tálcán kínált eleséghez, ezért a későbbi madárpopuláció képtelen lesz gondoskodni magáról, hosszú távon életképtelenné válik.

Napraforgómagot, faggyút igen, kenyeret és morzsát ne! A madarak kedvenc téli eledele a faggyúba kevert napraforgómag, amiből kisebb-nagyobb golyókat formázva tápláló „cinkegolyókat” készíthetünk. Az etető tartalmát
kiegészíthetjük túróval vagy szalonnával, valamint az állatkereskedésekben kapható magkeverékekkel is. Jó megoldás még az alma, amit fák és bokrok ágaira akaszthatunk. A kenyér azonban többet árt, mint használ. A kenyérdarabok csak a madarak begyét telítik el, tápértékkel nem szolgálnak. Ráadásul az etetőben hagyott morzsák hamar meg is romlanak, ami súlyos bél- és gyomorgyulladást okozhat az énekes- és vízimadaraknak
egyaránt.

A madáretető legyen fedett és védett! A jó etető megvédi a madarakat a ragadozóktól és szárazon tartja a kihelyezett eleséget. Tegyük magasra, készítsünk rá tetőt és ellenőrizzük naponta. Ha szükséges, söpörjük le róla a maradékot is és friss élelemmel töltsük fel.

Fontos!

  • Ha a madáretetést egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba a következő év tavaszáig! A madarak idővel megszokják segítségünket, és számítanak arra, hogy az etető
    mindig tele lesz eleséggel.
  • A madáretetőt mindig tartsuk szemmel, rendszeresen töltsük újra!
  • Gondoskodjunk az itatásról is, mindig legyen víz is az etetőben!
  • Kerüljük a sózott, cukrozott élelmet! A fűszeres ételek felgyorsítják az állat anyagcseréjét, amitől nagyon hamar kiszáradhat.
  • Kenyér helyett almát, magokat, sótlan faggyút vagy kölest szerezzünk be!”

 

A Budakeszi Vadaspark a Kövér Cinkék Napján, november 21-én, szombaton 10 órakor ÉLŐBEN, online jelentkezik. Az élő közvetítés mindenkinek ajánlják, aki érdeklődik a téli madáretetés iránt. A Vadaspark gondozói további érdekességeket osztanak meg a nálunk telelő madarakról, a vadasparki élményt pedig „cinkegolyó” készítésével és izgalmas nyereményjátékkal egészítik ki. A bejelentkezés a Budakeszi Vadaspark Facebook-oldalán keresztül történik.”

 

Megosztom a cikket

Megfigyelések a madárörvényen – Két téli vendég

Idén, a vészterhes 2020 késő őszén, november 12-dikén pillantottam meg őket először. A Budakeszi madárösvény mögött, a régi tómedret szegélyező csalitos felett repültek. Szokásuk szerint laza csapatot alkottak a csapongva szálló madarak, s közben egymást szólongatva tartották a kapcsolatot egymással. Na, ha a fenyőrigók is megjöttek, akkor csakugyan lesz idén is rendes tél – gondoltam magamban, miközben azt figyeltem, hogy a madarak leszálltak az immár kopasz vadrózsa bokrokra és a messzire pirosló hecsedlit csipegették.

A fenyőrigó nálunk téli vendég. Észak-európai állományának jelentős része hazánkban vészeli át a hideg hónapokat, de csikorgóbb, fagyosabb teleken még tőlünk délebbre is elvonul. Tavasz közeledtével aztán újra felbukkannak, észak, vagyis rendes költőhelyük felé tartva.

https:// zordidok.blog.hu/2018/03/05/uj_vendegek_a_teli_etetonel_fenyorigok

Tápláléka változatos, télen gyommagvakat, kökényt, galagonyát, csipkebogyót, borókát, vadszőlőt egyaránt fogyaszt. Magányosan szinte sosem mutatkozik. Tavasszal és nyáron a legfőbb tápláléka a földigiliszta, de rovarokkal és csigákkal is táplálkozik.

Északi költőhelyein sokszor nagyon bizalmasan viselkedik, nem ritka, hogy éppen olyan városi rigóvá válik, mint nálunk élő, fekete rokona. Évente egyszer, legfeljebb kétszer költ. Fára épített fészkének helyét a tojó választja ki és ő is építi meg. Rendszerint 5-6 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költ ki, de mindkét szülő eteti a fiókákat.

https:// zordidok.blog.hu/2018/03/05/uj_vendegek_a_teli_etetonel_fenyorigok

Még az 1910-es években is vita volt Magyarországon arról, hogy kell-e törvénnyel védeni a fenyőrigót, vagy sem. A madár ugyanis keresett, a téli hónapokban a piacon kapható eledelnek számított. Kegyetlen módon, lószőrből készült hurokkal fogták, amit a fagyos időben is bogyókkal rakott, így a madaraknak terített asztalt kínáló bokrokra helyeztek el, s ezekben a hurkokban fogódtak meg a keserves kínok közt elpusztuló madarak. És ehhez az emberi kártételhez még hozzá kell számítanunk a számtalan egyéb hasznos madarat, feketerigót, harkályt, amik ugyancsak a hurkokban lelték halálukat. De fogták a fenyőrigót a fagyöngy bogyójából főzött, sűrű ragaccsal bekent lépvesszővel és minden egyéb módon, ahogyan csak sikerült. Ma már ez tilos, hiszen a fenyőrigó védett, sem vadászni, sem elfogni, pláne megenni nem szabad.

Hasonlóképpen északról, a hosszú, zegernyés telek elől menekülve érkezik hozzánk az egyik legszínpompásabb madárvendégünk, a süvöltő. A Budakeszit övező erdőkben leginkább kisebb csapatokban láttam, nem gyakori, de évről-évre felbukkan. Négy-öt madár barangol együtt a kopasz ágakon, köztük általában egy hím, amelyet szénfekete fejéről és karmazsinpiros mellényéről könnyű megismerni. A tojó szerényebb, de szolidan elegáns tollruhát visel, alapszíne leginkább szürke, amit fekete foltok tarkítanak. A süvöltők méretes tollgombócként ülnek az ágakon, így testalkatuk alapján még távolról is könnyű megkülönböztetni őket az egyéb, hazai madártól.

https:// www.tiszatoelovilaga.hu/suvolto/

A magyar tudomány jeles madarásza, Herman Ottó így írt róla 1914-ben: „A süvöltő nálunk nyáron át hegyi madár, késő őszkor pedig levonul az aljakba, a mikor a messze éjszak nálánál erősebb testű, hozzánk telelésre levonuló süvöltőkkel találkozik és velök együtt barangolja az erdőt, ligetet és a kertet, még a házak közvetlen közelében is. Mikor a fákat hófehér, a téli Nap hideg sugaraiban csillogó zúzmara lepi el s ez a remek szinezetű madár a vékony ágon megtelepedik, a legszebb és legkedvesebb téli képet látjuk és még ezt is megszépíti mélán hangzó hívogatása, a székelység szerint süvöltése, a melytől székely neve is ered. Ez a hang olyan, mint a somogyi hosszú furulya legszebb középhangja. Fogságba ejtve külországokon nótára tanítják, a melyben mesterré válik és ekkor ötven koronáig is megadják az árát.”

https:// www.tiszatoelovilaga.hu/suvolto/

A süvöltő többnyire növényi táplálékot fogyaszt. „Az aljakban növényevő madár, mely nekiesik ifjú hajtásnak, rügynek, mindenféle bogyó magjának, mint a kányabangitáénak, az ostorményének stb.; de már dudvákra rá nem jár. Kemény teleken, mikor megszorul, nagyon rájár a gyümölcsfák rügyeire s ekkor kárt is okoz.” – írja róla Herman Ottó. Legnagyobb eséllyel a különféle kőrisfák környezetében figyelhetjük meg, ugyanis Magyarországon ez az egyik legkedveltebb tápláléka.

Európa és Ázsia fenyőöveiben szinte mindenhol fészkel, nálunk csak igen ritkán. A hazánkban költő párok is fenyőfákon fészkelnek. A fészket a tojó egyedül építi zuzmóból, mohából, gallyakból, gyökerekből, melyet állati szőrrel bélel ki. Évente két fészekaljat nevel, 5-6 tojásán is csak a tojó kotlik, míg a hím párja az etetéséről gondoskodik. A fiókákat mindkét szülő táplálja.

 

Illisz L. László

 

(Források: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Budapest, Pallas Rt. Nyomdája, 1914.; www.mme.hu.)

 

Megosztom a cikket

A KANAPÉRÓL IS KÖVETHETIK A VADASPARK ÉS AZ ÁLLATKERT LAKÓINAK MINDENNAPJAIT

A koronavírus-járvány okozta újabb korlátozások miatt november 11-étől az állatkertek és a vadasparkok is kénytelek voltak ismét bezárni kapuikat a látogatók előtt, köztük a Budakeszi Vadaspark is.

Több intézmény nem szerette volna állati élmény nélkül hagyni a családokat, így lehetővé tették, hogy online nyomon lehessen követni az állatok mindennapjait.

A Budakeszi Vadasparkban az érdeklődők a következő időszakban – szakemberek és a gondozók segítségével – a közösségi média felületeken pillanthatnak be a vadaspark 60 állatfajának és csaknem 200 egyedének cseppet sem unalmas életébe.

https://www.travelo.hu/csaladbarat/20201112-magyarorszag-online-kozvetites-vadasparkbol-allatkertbol.html

Megosztom a cikket

Elindult a 2021-es év fafaját kiválasztó online szavazás!

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben, így idén már nyolcadik alkalommal teszi lehetővé, hogy az egyesület által működtetett weboldalon, az Év fája tematikus honlapon (www.azevfaja.hu) keresztül szavazzanak a következő év fafajára az erdész szakemberek és minden érdeklődő, akit érdekel az erdők és a fák világa.

Megosztom a cikket

Tovább

Így segítsünk a sünöknek!

A keleti sünök téli álmának az ideje akkor jön el, amikor a hőmérséklet nappal és éjszaka is tartósan 15 Celsius fok alá süllyed. Előtte azonban még sok olyan dolguk akad ezeknek az aprócska jószágoknak, amelyekben mi is a segítségükre siethetünk, akár nagyvárosban, akár a természethez közel,
vidéken élünk! Nagy Ingridtől, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferensétől tudtuk meg, hogy mit csinálnak ilyenkor a sünök, hova bújnak el, és mi hogyan lehetünk a segítségükre?

A sünök természetes és kedvenc búvóhelyei közé tartoznak a száraz levelekből, ágakból és gallyakból álló puha, meleg vackok. Az őszi készülődés közben az ilyen tulajdonságokkal rendelkező helyeket szemelik ki, s az adott helyen idővel sünfészket is készítenek maguknak. Süngarázst vagy süntanyát mi is könnyen
telepíthetünk számukra a kertünkbe. Az egyik lehetőség, hogy a lakot egy boltban megvásároljuk, de barkácsolhatunk magunk is, akár a gyerekekkel közösen. A másik alternatíva, hogy az udvar egy eldugott és védett szegletében összegyűjtött kerti zöldhulladékot hagyjuk komposztálódni, hogy ezek a parányi avarlakók bátran beköltözhessenek. Ezt mellesleg később az elültetett növények sem bánják, hiszen a zöldhulladékból idővel értékes humusz válik, a négylábú lakók pedig a meleg időkben megeszik a csigákat és a rovarokat, meghálálva ezzel a gondoskodásunkat.

Jó tudni!

  • A Budakeszi Vadasparkban a kifutóban élő két keleti sünnek – egy nőstény és egy
    hím – szintén van egy saját süngarázsa, amit ilyenkor a lehullott levelekkel maguk
    bélelnek ki.
  • A keleti sün védett állat, eszmei értéke 25 ezer Ft!
  • Ha késő ősszel bajba jutott, sérült sünt találunk, ne haza vigyük, helyette a Fővárosi
    Állatkertbe vagy a Sünbarát Alapítványhoz, ahol megfelelő ellátást kaphat!
  • Tartsuk szem előtt azt is, hogy a sünök magányos állatok, ezért, ha egyedül
    kószáló példányt látunk, ne aggódjunk miatta, inkább hagyjuk menni a dolgára.
Megosztom a cikket