Hírek

Ma van advent első vasárnapja

Ma van advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével.
A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell.
A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.
 
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.
Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet „édesgessenek” maguknak.
 
Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek. December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Szent András napját tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert olyankor böjtöltek az emberek.
 
Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az „igazi” naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.) A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
(mti)
Megosztom a cikket

Gratulálunk a budakeszi családi vállakozás, a BUDASOL Mfg. Kft.üzleti sikereihez!

Összhang és siker a magánéletben és az üzleti világban, ez igaz a budakeszi Szabó Kingára és a németországi mérnök-közgazdász Schillen Mathiasra, akik 12 éve találtak egymásra, alapítottak családot és közös családi vállalkozást itt Budakeszin.
🔹️️ Kinga évek óta Budakeszi közéletében, a hagyományőrzésben is aktív szerepet vállal, Budakeszi Város Német Önkormányzata elnökhelyetteseként és a Viadal SE síoktatójaként is sokan ismerik, szeretik.
🔹️️ Férjével a minap megmutatták a helyi családi vállalkozásukat, a különleges, kisméretű napelemes paneleket gyártó Budasol Mfg. KFT-t, amely itt adózik és budakeszi lakosokat foglalkoztat 2014 óta.
🔹️ A Présház utcában bérelt épületet mára már kinőtték, ezért saját forrásból, a Cserszegi utcában jóval nagyobb, 1800 négyzetméteres, emeletes saját csarnokot építettek. Ide jó kézügyességű, csapatmunkára nyitott, elsősorban női munkaerőt keresnek 2025 első felétől, napi 6 vagy 8 órás teljes munkaidőben, családbarát környezetben. Műszaki előképzettség nem feltétel.
👏 Jó volt látni Kinga és Mathias közös munkájának eredményét, amivel Budakeszi fejlődését is segítik. Gratulálok és újabb sikereket kívánok nekik!
Megosztom a cikket

Harmónia az életükben, harmónia Kata fotóin

Észre kell venni a kicsi jót és szépet a mindennapokban, ezt a gondolatot tükrözik a képei. Emiatt látogattam meg ma Katát és Gábort az Erdő utcában.
🔸️ Teljes összhang a munkájukban és a magánéletükben: Tóth Kata és férje, Gábor 17 éve élnek együtt, boldog házasságban.
🔸️ Többdiplomás értelmiségiként, komoly karrierrel a hátuk mögött alapítottak sikeres közös családi vállalkozást. Irodai takarítással foglalkoznak, főként külföldi partnereknek dolgoznak.
🫶 Közös szerelmük a természetjárás és a természetfotózás, ez ad igazi lelki feltöltődést számukra.
💚 ️ Budakeszit közel egy évtizede választották lakóhelyül, a természeti környezete miatt, szeretnek itt élni, a helyi egészségügyi szakellátással nagyon elégedettek.
✅️ Még sok boldog együtt töltött évet kívánok nekik és gratulálok a csodálatos budakeszi fotókhoz!
https://www.facebook.com/profile.php?id=100008371323630

www.facebook.com/gyoriottilia

Megosztom a cikket

Péntek Dániel Gábor: Kiáltás a mélységből

MEGJELENT! 📚
Péntek Dániel Gábor: Kiáltás a mélységből
Az alvilág (Seol) ószövetségi megjelenéseinek vizsgálata a bibliatudomány évszázadok óta kedvelt témája. Az alvilág az ókori Mediterráneum kultúráinak világképe szerint a háromosztatú kozmosz alsó része, egyúttal pedig jogosan utalhatunk rá a halottak hazájaként: a ránk maradt szövegek szerint ide kerülnek az emberek haláluk után, ennek árnya fenyegeti az elesetteket, ennek valósága rémlik fel az ókori ember előtt, ha mulandóságán elmélkedik. E monográfia annak bemutatására tesz kísérletet, miként jelenik meg ez a téma az ószövetségi és a korai judaizmus korából származó, költői formájú imádságokban, azaz a zsoltárokban. A könyv célja feltérképezni, hogy e szövegek milyen változatos módon érzékeltetik a teremtett világnak ezt a mindennapi emberi tapasztalattól távol eső helyét. Az ószövetségi műfajok közül a zsoltárok utalnak a leggyakrabban és a legsokszínűbben az alvilágra. A kötet nem pusztán a Héber Bibliában található szövegeket vizsgálja, hanem kiterjeszti vizsgálati keretét azokra a zsoltár műfajú szövegekre is, amelyek más hagyományozók által maradtak ránk, így megjelennek benne a kizárólag görög vagy szír nyelven hagyományozott zsoltárok mellett a holt-tengeri tekercsek közé tartozó szövegek is.
Károli Gáspár Református Egyetem

Megosztom a cikket

Léber Antal környezet és természetvédelmi referens

Budakeszi nekem a gyökereket és egyúttal a kibontakozást jelenti. Apai felmenőim 1745-ben érkeztek ide a Zichy Péter-féle uradalmi német betelepítéssel, és az 1960-as évekig helyben gazdálkodtak (gyümölcstermesztés, kertészet, vágóeszköz-készítés és -javítás).

1998 óta élek itt, és a feltárt családi múlt meghatározza Budakeszihez való kötődésemet, felelősségtudatomat: őseim, őseink örökségét fontos, hogy gondozzam, gyarapítsam, fejlesszem!

1992-től a Budapest-hegyvidéki (XII. kerületi), méltán híres Zugligeti Általános Iskolában szívtam magamba a sportos természetismeret szellemiségét és a magyar vidék szeretetét, később pedig a budakeszi Nagy Sándor József Gimnázium családias, építő közösségébe kerültem és váltam „budakeszi fiúvá”. A közösségi településtisztítás, szemétgyűjtés és minden gyakorlati környezet- és természetvédelmi tevékenység életem hivatásává vált. Erdőmérnöki tanulmányaim – a „leghűségesebb város”, Sopron mesés vidékén töltött boldog diákévek 2006 és 2012 között átfogó haza-természet-környezetszemléletet adtak.

Dolgoztam a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság berkeiben is egy bő fél évig (természetmegőrzési közmunka-program). Ezután erdőtervezési, -felügyeleti és ügyfélszolgálati hatósági munkát végezve, az elmúlt 11 esztendő alatt rengeteg erdőgazdálkodói és lakossági ügyben működtem közre, gyakorlatot szerezve a felügyeleti, szakügyintézői és közönségkapcsolati frontokon egyaránt.

2010-ben házasodtunk össze szeretett Johannámmal, akivel jelenleg három aranyos gyermeket nevelünk. A „sportos” környezetmegismerés és a természetjárás híveként mindenkit arra hívok, hogy (táj)futás, túrázás, biciklizés, evezés, szabadvízi úszás és természetbúvár kirándulások útján erősödve-megedződve fedezze fel környezetét és a teljes Életközösséget!

Ha alaposan megismerjük, nem fogunk félni tőle, világossá válnak a gondjai és a megoldás útja is: mit kell tennünk a helyreállítás és megőrzés érdekében!

Gyermekeink jövője, boldogulásuk egy fenntartható, környezetbarát világban, ahol a természetszeretet, Földanyánk gondozása, az aktív környezet- és természetvédelem mindennapi gyakorlat: úgy gondolom, hogy ezért érdemes élni és cselekedni lokálisan, az Életközösségben, ahová a Teremtő helyezett.

Budakeszi Hírmondó 2024. november

Megosztom a cikket