Hírek

Budakeszi polgárok a történelmi emlékezet szolgálatában

Május 16-án ünnepélyes keretek között avatták fel az újjáépített rimaszombati huszáremlékművet az alsópokorágyi református temetőben. Az emlékmű annak a 33 magyar huszárnak állít emléket, akik a rimaszombati huszárlaktanyából indultak a keleti frontra, és 1942 és 1943 között a Don-kanyarban vesztették életüket.

Az eredeti emlékművet 1943. október 6-án állíttatta Nagy Kálmán huszárszázados, a rimaszombati VII. önálló huszárszázad parancsnoka, amelynek kötelékéből a Don-kanyarban elesett huszárok is kikerültek. A háborús körülmények miatt azonban az eredeti tervet akkor nem tudták teljes egészében megvalósítani. Nagy Kálmán később Budakeszin telepedett le, ahol 1964-től élt, és 2004-ben Budakeszi díszpolgárává választották.

Az emlékművet az elmúlt évtizedekben a Bástya Egyesület gondozta, amely rendszeresen szervezett ott megemlékezéseket is. Nagy Kálmán 2006-ban az emlékmű eredeti tervét Pósa Homoly Erzsónak adta át megőrzésre, aki húsz éven át őrizte azt. A Pap Dezső által készített korabeli terveket Szabó Krisztián építész digitalizálta, és az eredeti arányok figyelembevételével készítette elő a mai megvalósításhoz. A munkálatokat Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke fogta össze.

Az újjáépített emlékmű különlegessége, hogy a régi emlékmű kövei és díszítőelemei is helyet kaptak az új szerkezetben. Az emlékmű 33 kőtömbből áll, utalva az emlékművön szereplő 33 elesett huszárra.

Az avatási ünnepségen beszédet mondott Illésfalvi Péter hadtörténész, Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Halász Attila, a Magyar Szövetség Rimaszombati Járási elnöke, valamint Ohrné Bedő Csilla, Nagy Kálmán unokája. Az ünnepség méltóságát az Andrássy Dénes Férfikar fellépése is emelte.

Illésfalvi Péter hangsúlyozta: tudomása szerint nincs még egy olyan emlékmű a Kárpát-medencében, amelyet magyar királyi honvéd alakulat saját laktanyáján belül állított a II. világháború idején, és amely ilyen formában fennmaradhatott volna. Beszédében arra is emlékeztetett, hogy a rimaszombati huszárok közül sokan 1944–45-ben is életüket áldozták, nevük azonban a történelem alakulása miatt már nem kerülhetett fel az emlékműre.

Az ünnepség egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor Pakulár György honvéd Erdélyből, Szilágyperecsenből érkezett unokái először helyezhettek el virágot a nagyapjuknak is állított emlékműnél. Bár román anyanyelvűek és nem beszélnek magyarul, együtt emlékeztek velünk és közösen róttuk le tiszteletüket az áldozatok előtt.

A megemlékezés alatt az ózdi és gömöri lovas hagyományőrzők, valamint a rimaszombati 4-es számú Hatvani István Cserkészcsapat tagjai álltak díszőrséget. A koszorúzás során több mint húsz intézmény, civil szervezet és magánszemély rótta le tiszteletét az újjászületett emlékmű előtt, amely ma már nemcsak a hősi halottak emlékét őrzi, hanem a közös történelmi emlékezet és felelősség szimbólumává is vált.

Hiszen nem a halál az igazi elmúlás, hanem az elfeledés. És mi nem felejtünk. Azok, akiknek nevét ez az emlékmű őrzi, már nem térhettek haza a családjaikhoz. A mi feladatunk pedig az, hogy emléküket megőrizzük az utánunk következők számára is.

Ohrné Bedő Csilla

Budakeszi Hírmondó 2026. június 

A Nemzeti Összetartozás Napja

Hargitay András úszó világbajnok, a szobor megvalósítását segítő PSZÜART Alapítvány kuratóriumának elnökeAz emlékmű harangjátékának hangjaival együtt énekeltük el nemzeti imádságunkat, Kölcsey Ferenc versét mind a nyolc versszakkal pedig a budakeszi Széchenyi István Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Általános Iskola, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium és a Nagy Sándor József Gimnázium diákjai mondták el. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja és képviselője is.

– Az emlékmű és nemzeti imádságunk a közös sorsunk és a magyarság elpusztíthatatlan túlélésének a szimbóluma – mondta ünnepi beszédében Ohr Alajos önkormányzati képviselő. Hiszen a trianoni békediktátum a világtörténelemben párját ritkító kegyetlenséggel tépte szét ezeréves hazánkat. Hatásait ma is a bőrünkön érezzük, nem a múlt lezárt fejezete, hanem egy máig lüktető seb. Ugyanakkor hiszünk a magyarság nemzeti megújulásra való képességében: az államhatárok elválaszthatnak ugyan, de a nemzeti kötelékek felbonthatatlanok – hangsúlyozta. – Budakeszi önkormányzati képviselőjeként hiszem, hogy a mi felelősségünk nem áll meg a városunk határainál. Kötelességünk a határokon átnyúló összetartozás érzésének aktív ápolása és elmélyítése testvérvárosi, testvériskolai, családi és személyes kapcsolattartással, melyből külhoni nemzettársaink is, és mi is erőt meríthetünk – zárta szavait Ohr Alajos.

Hargitay András úszó világbajnok felidézte: amikor a szobor alkotója, V. Majzik Mária felkérte őt, hogy vállaljon szerepet a Himnusz-szobor megvalósításában, nem habozott igent mondani. Mint fogalmazott, egy sportoló számára aligha létezik felemelőbb dallam a magyar Himnusznál. Számára a Himnusz az 1969-es bécsi Európa-bajnokságon szerzett aranyérme óta az együvé tartozás jelképe. A felkérés nyomán tudatosult benne igazán, milyen mély jelentőséggel bír ez a nemzeti jelkép: leírhatatlan érzés, amikor tisztelete jeléül mindenki feláll a Himnusz zenéjére.

A V. Majzik Mária életmű-kiállítását gondozó Szuhánszky Gábor metodista lelkész a Magyar Örökség és Príma-díjas képzőművész legmonumentálisabb alkotásaként méltatta a Himnusz-szobrot. Felidézte az alkotó egyik meghatározó gondolatát is: „Nem azért születtünk a Földre, hogy csupa örömben legyen részünk, hanem hogy megváltozzunk, és bizonyos problémákra megoldást találjunk.” A lelkész szerint V. Majzik Mária művészetének ereje éppen a részletekben mutatkozik meg. Alkotásainak apró, mégis jelentős mozzanatai képesek megérinteni az embereket, és egész életükön át elkísérhetik őket.

Az ünnepség végén Boros Péter református lelkipásztor és Mesics Richárd római katolikus káplán Szuhánszky Gáborral együtt közvetítették Isten áldását, majd a Szózat Erkel Ferenc által megzenésített változatát hallgathattuk meg a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium vegyeskarának előadásában.

‘Sigmond Bertalan, Molnár Judit

Budakeszi Hírmondó 2026. június 

Két napig tartó vízkimaradást okozott egy súlyos csőtörés Budakeszin, a Zichy utcában és annak környékén 2026. június 18-19-én. A váratlan műszaki hiba közel 400 lakost érintett közvetlenül, akik hosszabb időre tiszta ivóvíz nélkül maradtak.
Az összetett probléma elhárítása és a lakosság ellátása érdekében széles körű, többnapos összefogásra volt szükség a helyi vezetés és a katasztrófavédelmi szervek részéről.
A csőtörés helyszínén tapasztalt tisztázatlan jogi és tulajdonviszonyok miatt a javítási munkálatok a vártnál lassabban indultak el. A helyzet megoldása érdekében a település vezetése, élén dr. Győri Ottilia polgármesterrel és Bakács Bernadett alpolgármesterrel, azonnali egyeztetéseket kezdeményezett.
A folyamatba bevonták Pósfai Gábor országgyűlési képviselőt is, aki közvetített a helyi önkormányzat és a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója között a bürokratikus akadályok gyors leküzdése érdekében.
Amíg a Fővárosi Vízművek szakemberei a föld alatt dolgoztak a csővezeték helyreállításán, a felszínen komoly logisztikai művelet zajlott a vízhiánnyal küzdő családok megsegítésére.
A krízishelyzet kezelésében kulcsszerepet vállaltak:
– Katasztrófavédelem: Koordinálta a vészhelyzeti feladatokat és támogatta a műszaki egységeket.
– Közterület-felügyelet: Biztosította a helyszínt, irányította a munkálatok miatti ideiglenes forgalomkorlátozásokat, és segített a lajtoskocsik elhelyezésében.
– Mentőszolgálat: Fokozott készenlétben állt, hogy a nyári hőségben felügyelje a sérülékenyebb lakók, köztük az idősek és kisgyermekes családok egészségügyi biztonságát.
A összehangolt fellépésnek köszönhetően a szakembereknek június 19-én estére sikerült elhárítaniuk a meghibásodást, így a szolgáltatás két nap után teljesen helyreállt az érintett budakeszi körzetben.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Az önkormányzatunk minden fórumon az azonnali helyreállítás megkezdését kérte, tekintettel a forróságra is.
A munka befejezésére vonatkozóan azonban több hír is kering, a holnap reggeli befejezés a legtávolabbi időpont, amitől tudomásunk van. (Átírva: 14:48)

A csőtörés az éjszaka folyamán történt a Zichy Péter utcából nyíló közben. A Fővárosi Vízművek Zrt. az éjszaka elzárta a vízszolgáltatást, azonban a hiba elhárítását nem kezdte meg, mivel a csőtörés nem a társaság kezelésében lévő hálózaton keletkezett.
Azonnal felvettem a kapcsolatot a Fővárosi Vízművek Zrt.-vel és a minél gyorsabb megoldás érdekében Pósfai Gábor országgyűlési képviselő urat is felkértük, hogy működjön közre a vízszolgáltatás mielőbbi helyreállításában.

Amíg a hiba elhárítása zajlik, két ideiglenes vízvételi hely áll a lakosság rendelkezésére: a Zichy Péter utcában, az óvodával szemben; a Knáb János utca és a Mansfeld Péter utca sarkán található közkút. Azon dolgozunk, hogy a csőtörést a lehető legrövidebb időn belül elhárítsuk, és a vízszolgáltatás mielőbb helyreálljon. A lakosság ellátása most az elsődleges szempont.

És történt mindez akkor, amikor lecsapott ránk az idei nyár első hőhulláma! Az országos tisztifőorvos másodfokú hőségriasztást rendelt el az ország egész területére szombat éjféltől kedd éjfélig.
Hamarosan lesz víz a Zichy Péter utca környékén, addig is vigyázzunk magunkra, különösen gyermekeinkre és idős szeretteinkre!

Dr. Bilisics Péter a Pest Vármegyei Polgárőr Szövetség elnöke a megye egyik legrangosabb kitüntetését adta Somlóvári Józsefnének Budakeszi díszpolgárának és polgárőrének, a polgárőr mozgalomban végzett önzetlen, áldozatkész, kiemelkedő munkája elismeréseként. A díjra Farkas Dániel Gábor, a Budakeszi Városi Polgárőr és Katasztrófavédelmi Egyesület elnöke terjesztette elő.
„Ahol rend van az utcákon, ott nagyobb eséllyel van remény az emberek szívében is.” A rend az utcákon egyben azt is jelzi, hogy a közösségünk tagjai felelősséget vállalnak egymásért.
A kölcsönös tisztelet, az együttműködés és a törvények betartása olyan légkört teremt, amelyben az emberek nem félelemből, hanem bizalomból élhetnek együtt. Ez a bizalom pedig a társadalmi fejlődés egyik legfontosabb alapja. Budakeszin a polgárőrök, a rendőrök és a lakosság közti bizalom, a közbiztonság erősítése, a csapat szellem, a szervezőkészség fogalma egyet jelent Somlóvári Józsefné, vagy ahogy Budakeszin mindenki ismeri, Hugi nevével.
Hugi a kezdetek óta az egyik legaktívabb tagja a polgárőrségnek, legyen szó akár szolgálatról, egy eseményről, egy bál megszervezéséről vagy adománygyűjtésről, mindig minden helyzetben lehetett rá számítani az elmúlt több, mint húsz évben. Teljesítménye követendő példa és iránymutatás kell hogy legyen a következő polgárőr generáció számára.
A magam és az összes Budakeszi Polgárőr nevében köszönünk mindent amit az elmúlt több, mint 20 évben végzett Budakeszi közbiztonságáért!
Fotó és szöveg:
Farkas Dániel Gábor